Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Gáspár Ferenc: A Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete Somogy vármegyei fiókegyletei és tevékenységük az I. világháború idején
230 GÁSPÁR FERENC 5. ábra. A balatonlellei fiókegylet ápolónői betegellátás közben A fejlődés töretlen, az 1914. évi évzáró közgyűlésen újabb 25 csatlakozóval 191 -re bővül a létszám. A megalakulást követően egy hónap alatt 94 sebesültet ápoltak, közülük 52 távozhatott is (6. ábra). Az 1915-ös év adatai tiszteletre méltóak. A taglétszám már 200, a kórházba 1914. november 27-től 1915. december 31-ig 447 sebesült, illetve beteg katonát vettek fel, haláleset nem fordult elő. Az ápolási napok száma meghaladja a tizenhatezret. A természetbeni felajánlások értéke 4452 korona 84 fillér. A fiókegyesület tagjai közül számosakat tüntettek ki munkájukért, özv. Szalay Imréné elnöknő, az egyesületi orvos (dr. Lisznyai Elemér), két főápolónő és a tagság sorából további két személy a vöröskereszt II. osztályú hadiékítményes díszjelvényét kapta, az ápolónők hét hadiékítményes ezüst- és három bronzéremben részesültek. A háború okozta nehézségek 1916-ban már Balatonlellén is éreztetik hatásukat. A hadkiegészítő parancsnokágtól megérkezik az utasítás a húsadagok csökkentésére és az azokat helyettesítő tengeri halak étrendbe állítására. Ez az intézkedés élénk vitát vált ki, végül szavazást követően az a határozat születik, hogy nem követik az előírást, praktikus okokból tengeri hal helyett balatonival pótolják a húshiányt. Bajok vannak a számvitel terén, a továbbiakban - felszólításra - egymástól elkülönítve kell kezelni a kórház és a fiókegylet pénzügyeit. Egy év alatt, három pénztárosváltást követően sikerül csak megoldani a feladatot. A csökkenő felajánlások, az ápolás fedezethiányával való szembesülés már előrevetíti a hamarosan bekövetkező működési zavarokat. Az 1916. évi záró rendes közgyűlés megtartására 1917. március 11-én kerül sor. Először fordul elő kilépés (2 fő), és először értesülünk 27 személy esetében a tagdíjfizetés elmaradásáról. Ezek megoszlása: hároméves hátralék 2, kétéves 6, egyéves 19. A szeptember 16-án megtartott választmányi ülésen éles vitával kísért bizalmi válság alakult ki, amelynek oka az elnöknő bejelentése, miszerint a fenntartás nehézségei miatt beadványt juttatott el a budapesti igazgatóságához a kórház feloszlatásáért. Az onnan kapott válaszban felfedezhető a malícia: a kórház „bizonyos jóakarattal” tovább működtethető, még akkor is, „ha az elnöknő bármely okból távol lenni kénytelen”. Megismételt levélváltás következik: egyrészről a feloszlatás iránti igény megerősítésével, másrészről az alapszabály szerinti működés szükségességére való utalással, miszerint csak a fiókegyesület választmányi ülése dönthet a kérdésben. Észlelve az elnöknő hajthatatlanságát, a központ elfogadja a feloszlatás tervét, és közli, hogy a kaposvári hadkiegészítő parancsnokság a kórházak névsorából való törlés után eltávolítja a katonákat. Szembesülve a helyzettel most mára fiókegyesület kéri a kiürítés elhalasztását, arra hivatkozva, hogy még nem döntött a választmány. A titkár, dr. Breznay Béla (aki ekkor már egy személyben pénztáros és az ügyek tényleges intézője) elismeri ugyan a nehézségeket, de
