Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Magyar Kálmán: Beszámoló a balatonszemesi Bolondvár (Kem villa) területén 2007 nyarán folytatott megelőző régészeti kutatásról
186 MAGYAR KÁLMÁN 9. ábra. Az 1-3. számú kutatószelvények alaprajza (Rajz: M. Hrotkó Zsuzsanna) 10. ábra. Az 1. számú kutatószelvény É-i része az előkerült paticsos réteggel (Fotó: Magyar Máté) A 2. és 3. szelvényben - a bokros, fás növényzet miatt - csak lépcsőzetesen haladhattunk lefelé.29 Jól látszott az, hogy csupán már csak az itteni sánc alsó, épített szakasza maradt meg (21. ábra). A különböző védőművek, az esetleges összetartó faszerkezet még nyomokban sem jelentkezett. Már a Ny-i sánc külső oldalából is elhordták legalább egy méternyit.30 A 3. számú kutatószelvény D-i metszeténél, a DNy-i saroknál leástunk egészen az altalajig, az ottani legalsó 2,5 m-es mélységig. Magából a 4,5 m hoszszan tartó „fél árokmetszetünkből” kiszerkeszthettük az egykor itt húzódó Ny-i sáncárok teljes szélességét is (23. ábra). Ez alapján megállapíthattuk, hogy a nyugati sáncárok itt 9 m széles és 2,5 m mély volt. Ennek az árokrésznek az alján - a 2,5 m-es mélységben - megtaláltuk még az árok feltöltésének a legelső fázisát is. Itt az árok legmélyebben lévő részéből a feketés (iszapos?) talajból ugyanis tégla, patics darabjai kerültek elő (24-25. ábra). Ezek a vár elpusztulása utáni időből, de már a vár maradványainak az elbontásából származtak. Vagyis abból az időből, amikor a tégla és a patics darabjai az akkor még nyitott nyugati sáncárok aljára is lekerülhettek. Ez a bontási szint másutt is megfigyelhető volt. így az 1. számú kutatószelvényünk 20-30 cm-es (helyenként többrétegű) feltöltési szintje alatt is megvolt. Az ottani felső szint alatt meglévő rétegek és az alatta lévő égésnyomok utalnak a vár végső pusztulására és részben az elbontására is. Ez azt jelenti, hogy az akkori pusztulás után és azzal egy időben tölthették fel több részletben a sánc árkait. Itteni kutatásunk legvégén rögzítettük és megrajzoltuk a 3. számú kutatószelvény északi és déli metszetfalát31 (20-22. ábra). Legfelül a 20 cm vastag humuszos 29 Vagyis csak teraszok kialakításával kutathattuk a sánc szerkezetét. 31 A 0. ponttól, a lépcső legfelső fokától mértük be. Innen történt a 30 Ez alul, az árok metszeténél is látszott. sánc magasságának és a kiásott árok vonalának a bemérése is.
