Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Magyar Kálmán: Beszámoló a balatonszemesi Bolondvár (Kem villa) területén 2007 nyarán folytatott megelőző régészeti kutatásról
BESZÁMOLÓ A BALATONSZEMESI BOLONDVÁR (KERN VILLA) TERÜLETÉN 185 2007 NYARÁN FOLYTATOTT MEGELŐZŐ RÉGÉSZETI KUTATÁSRÓL tárás még nem történt. Ezzel váltak egyedülállóan fontossá az általunk 2007. június 17-25. között, a Bagolyvár utca 12-es számú Kern villa telkén lefolytatott megelőző régészeti feltárásunk és egyúttal annak eredményei. A 2007. június 17-25. közötti időben a Bagolyvár utca 12-ben (Kern villa) végzett megelőző régészeti feltárásunk Régészeti kutatásunk egy hetes, szűkre szabott idejének első felében a fürdőépület, majd a hét második felében a pavilonsor helyének a feltárására koncentráltuk erőinket.21 Keserű Béla gondnok a régi villa központi -1. számú - épületében biztosított számunkra ásatási irodát, és az ugyanott lévő alagsorban szerszámraktárt is kialakíthattunk. A központi villaépület ÉNy-i sarkától Ny-ra tervezett fürdőmedence feltárására már az első nap délelőttjén kitűztük É-D-i irányban a 2 m széles és 15,85 m hoszszú 1. számú kutatószelvényünket22 (8-9. ábra). 8. ábra. Az 1. számú kutatószelvény feltárásának a megkezdése (Fotó: Magyar Máté) Munkánkat megkezdtük a kutatószelvény déli, fagyökerekkel teli végétől észak felé haladva, ahol az elsőtől a második ásónyomnyi mélységig (30-60 cm-ig) a humuszos feltöltésben csak újkori építési törmelék került elő.23 A kutatószelvényünkben 7,3 m-től egészen 10,3 m-ig egy észak felé tartó, három méter széles, vörösre égett, úgynevezett paticsos réteget találtunk (10. ábra). Ennek az É-i részén kívül a 44^15 cm-es mélységben ép és töredékes téglák, illetve szabálytalan formájú kövek is voltak.24 Az ugyanott nagyobb számban előkerült veszsző vagy gallylenyomatos paticstöredékek jelezték az egyszerűbb ház (boronaház?) falának a maradványait is (29/b. ábra). Az itteni égett paticsos részben még egy fél méter hosszú és 15 cm vastag égett gerenda darabja is megmaradt25 (12-15. ábra). A feltárt paticsos, kövekkel és téglával, gerendával rendelkező leégett és összedőlt épületen kívül, tőle északra 110 cm-es mélységig megfigyelhettük az újkori és a törökkor utáni feltöltési rétegeket (11. ábra). Ezeknél alul, nagyjából 50 cm-re mélyen volt a már említett 45-50 cm vastag paticsos feltöltési réteg, mely a Ny-i szakaszon egyenetlenül és magasabban maradt meg. A rajta található 60x90 cm-es égett folt a kutatószelvényünktől Ny-ra, egészen a „rábontásunkig” tartott (16-17. ábra). Az említett paticsos és égett szint felett kerültek elő az építményhez tartozó, annak a pusztulási korát is jelző leletek: főképpen kerámiák és állatcsontok26 (27-29. ábra, ill. 30. ábra). Az 1. számú kutatószelvényben, valamint a Ny-K irányú rábontásában megtalált törökkori leégett és öszszeomlott ház omladékát rétegenként átmetszettük. A45-50 cm vastag omladék rétegben, 27 cm-es mélységben egy 2-3 cm vastag agyagtapasztásos döngölt réteg, a ház egykori padlószintje került elő (14. ábra). Ugyancsak megtaláltuk egy 93 cm átmérőjű tűzhely aljának a foltját is27 (15. ábra). Megrajzolhattuk ennek a törökkori háznak, vagyis ennek a hosszúkás, paticsos objektumnak a kutatószelvényünkbe eső szabálytalan formáját is. Sajnos a házalap külső széleit - mivel azok az ide tervezett fürdőn kívülre estek, a különlegesen drága parki dísznövényzetben - tovább már nem kutathattuk (13. ábra). Az ide tervezett fürdő területének feltárása után kezdtük el a vár Ny-i sáncára építendő pavilon helyének régészeti vizsgálatát. Ez az objektum a partfal felé eső kerítéstől délre 15 m-re lévő lépcsőlejárathoz került megépítésre. Ezért a lépcsőtől É-ra 5 m-ig húzódó Ny-i sáncrészen nyitottuk a 2. számú kutatószelvényt. Elvégeztünk benne egy olyan „bemetszést”, amellyel a Ny-i sánc rétegződéseit és annak szélét tudtuk megfigyelni. Ugyanakkor a lépcsőtől D-re 3 m-re jelöltük ki a 3. számú kutatószelvényünket (18-19 ábra). Ezzel kívántuk meghatározni a nyugati sánc és az előtte lévő árok déli és északi metszetét (20-25. ábra). Közben előbb gépi, majd kézi erővel feltártuk a 2. számú szelvényt és a 3. szelvény teljes, 6x4,6 m-es területét. A 2. számú szelvény K-i falában megfigyelhettük a megmaradt Ny-i sánc teljes metszetét. Ebben az egy méter vastag felső, humuszos és növényzettel borított feltöltés alatt egy 1,5 m vastag, homokos és agyagos újabb feltöltés húzódott.28 21 Az ásatási stáb a kaposvári múzeum két munkatársából, dr. Magyar Kálmán régész-főmuzeológusból, ásatásvezetőből, M. Hrotkó Zsuzsanna régészeti grafikusból, valamint Magyar Máté egyetemi hallgatóból állt, aki a fotózást vállalta. A stábhoz tartozott továbbá a kaposvári múzeum alkalmazásában lévő Teisz János gépkocsivezető és a beruházó által fizetett négy szemesi segédmunkás: Rajnai Béla, Szabados István, Zámbó László és Zsigmond Béla. 22 Az ÉNy-i saroktól Ny-ra 5 m-re és É-ra 2,5 m-re húzódó területre esett a fürdőmedence DK-i sarka, amelytől 2,5 m-re tűztük ki a kutatószelvényünk alappontját. 23 Újkori betonakna és a hozzá vezető különböző beásások jelezték az itteni, modern kori bolygatásokat. 24 Egy ép tégla mérete: 27 x 13 x 6 cm-es volt, de ennél vastagabb és szélesebb típusok is léteztek. 25 D-ről 8 m-re a rábontásból, a partfaltól 70 cm-re Ny-ra. 26 Legfelül kb. 20 cm vastag homokos feltöltés, míg alatta hasonló vastagságú, szürkés, enyhén törmelékes humuszos réteg volt. Alatta egy 15cm vastag agyagos, meszes réteg, az építési és bontási szint létezett. 27 Az égett famaradványokon (gerendán?) kívül más leletanyag nem került elő belőle. 28 Ez volt a 2. és a 3. kutatószelvény keleti fala.
