Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Gálvölgyi Orsolya: Középkori érmék Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlőről
KÖZÉPKORI ÉRMÉK BALATONSZÁRSZÓ-KIS-ERDEI-DÜLŐRŐL 171 esetében, aminek az előlapján megjelenő verdejegyek szintén párhuzam nélkülinek bizonyultak (4.ábra). 4. ábra. Analógia nélküli típusok a lelőhelyről Eredmények A szárszói pénzek legkorábbi periódusa a két II. András (1205-1235) korára keltezhető CNH I. 227. és CNH I. 300. típusú ezüstobulusok, amelyek éremképe a friesachi dénárok éremképével rokonítható magyar veretek voltak. A változó minőségű magyar pénzek hasonló éremképüknek köszönhetően könnyebben maradhattak a magyar pénzforgalomban a népszerűbb külföldi veretek mellett.11 A Somogy megyei Mernye közelében megtalált kincsleletben fordultak elő azonos típusú II. András-kori pénzek ezüst csat, ezüst karkötő és két darab gyűrűvel egyetemben.12 Különösen értékesnek mondhatók ezek a példányok, mivel a lelőhely középpontjában álló egyenes szentélyzáródású falusi templom sírgödrök által kevésbé rongált szentélyének feltételezhető első kultúrrétegéből származtak, lényegében igazolva a templom feltételezett 13. századi első felében való felépülését. A 13-14. századi időszak élénk pénzforgalmának bizonyítékai voltak a bécsi pfennigek, amik nagyarányban áramlottak be hazánk nyugati felére a 13. század második felétől.13 Hét darab szárszói bécsi dénárt II. Ottokár herceg (1251-1278), III. Szép Frigyes, német király (1313-1330), valamint II. Albert herceg (1330-1358) uralkodása alatt verték bécsi és bécsújhelyi verdékben, illetve két példány 13. század második felétől, 14. század első feléig datálható magyarországi bécsi pfennigek utánvereteinek bizonyul-11 V. Székely 2000-2001, 125-126. 12 Huszár 1939-1940, 67. 13 Gyöngyössy 2012, 32. tak. Somogy megyében ritkábbak a nagyobb mennyiségű bécsi denárleletek, a kevés kivétel közé tartozik Somogyacsa-Gerézdpusztán meglelt éremlelet, illetve valószínűleg a béndeki lelet is, amik a 14. században záródnak.14 A bécsi dénárokkal közös forgalomról tanúskodik a Beierlein 52 típusú bajor pénz, amely inkább a 15. századi éremleletekben gyakori a Kárpátmedence nyugati felében.15 A 14. század második felének pénzforgalmát az Anjou-ház uralkodóinak pénzei határozták meg. I. Lajos (1342-1382) az éremképük alapján szerecsenfejes dénároknak (CNH II. 89A) nevezett pénzei közül négy darab került elő a lelőhelyről. Ezek a testesebb és kissé csökkentett finomságú tartós pénzdarabok Lajos pénzreformjához köthetően születtek, amihez a Szerecsen család tagjai jelentősen hozzájárultak.16 Hagyományosan, a CNH II. 89Atípusú ezüstdenárokat 1373-tól Lajos haláláig keltezik, viszont Tóth Csaba doktori disszertációjában numizmatikai szempontok alapján felvetette annak a lehetőségét, hogy valamivel korábban, akár 1360-as évektől is megkezdhették verésüket, még a szentlászlós dénárok verését megelőzően.17 Annyi bizonyos, hogy közkedveltté váltak, gyakori leletanyagnak számítanak. A visegrádi királyi palota ásatásából például hét darab került elő a CNH II. 89A típusból,18 míg a budai Várpalota feltárása során 13 darab dénárját találták meg I. Lajosnak, amik közül a CNH II. 89A fajta is jelen volt.19 Máriának (1382-1395) CNH II. 114. típusú monogramos dénár hátlapján az M betű alatt lévő verdejegy (Pohl 112-7) feloldása nem ismert, ráadásul nem is a gyakori jegyek közé tartozik.20 Ásatási környezetből ismertek az analógiái, szórványosan előkerült négy ilyen típusú érme a budai Várpalotából.21 Solt-Tételhegyen viszont jóval gyakoribb volt, mint édesapja veretei, hiszen csak a CNH II. 114 fajtájú dénárból hat darabot találtak a feltárok22 (1. táblázat). Balatonszárszón egyértelműen felélénkült a pénzforgalom a 15. század folyamán, ami a feltűnően sok pénzben, illetve több külföldi veretben lehet mérni. A templom és környezetének életében is egyértelmű változások indultak meg. A15. századtól valószínűsíthetően megjelentek a temetkezések a templombelsőben, három rétegben tártak fel sírokat, amelyek leletanyagának többsége a 15. század első felére volt keltezhető és a kevert sírföldből 13 darab 15. századi érme származott, továbbá két temetkezés betöltéséből Mátyáskori dénárok és egy bizonytalan keltezésű pénz került elő. A templom szentélyétől 20 méterre sikerült feltárni a korai temetőt határoló árkot, ami dél felé kiszélesedve fogta körbe a sírkertet. Déli részének mélyítése során 14 Varga 2013, 245. 15 Huszár 1972, 150. 16 Pohl 1981-1982, 74. 17 Tóth 2002, 93. 18 Tóth 1994, 213. 19 Huszár 1952, 48. 20 Tóth 2002, 110. 21 Huszár1956, 199. 22 V. Székely 2014, 247.
