Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Költő László - Varga Máté: 10-11. századi sírleletek Zamárdiból
10-11. SZÁZADI SÍRLELETEK ZAMÁRDIBÓL 137 partján helyezkedett el egy királyi alapítású, gazdag kolostor, a tihanyi bencés apátság. A település első feltűnése a forrásokban nem egyértelmű. Első említése 1082-ben - a Szent László király által a veszprémi káptalannak kiadott oklevélben - történt, ahol Zamárd(d), Scamard alakokban tűnik fel, azonban ez Szentpétery Imre szerint hamis. Az 1082- es adat szerepel a múzeum adattári feljegyzéseiben is.44 1138-ban Zamár, 1171-ben Zomárd alakban, míg 1211-ben Somárd alakban látjuk. Ezek közül az 1171-es III. István által kiadott oklevél tűnik a leghitelesebbnek. 1229-ben pedig mindkét Zamárdit említik.45 A település monográfiája két helyről említ 10-11. század települések maradványait: Zamárdi-Szamárdomb, Zamárdi-Pusztaidűlő,46 ezek pontos meghatározása még további kutatásokat igényelne, azonban valószínű, hogy a Pusztaidűlő nagyon közel helyezkedik el a Sáfránykerthez és megegyezik Egyházaszamárd középkori településével. Érdekesség, hogy a késő középkorra már 5 Zamárdit is említenek: Egyházaszamárd, Balatonmellékizamárd, Likzamárd, Kiszamárd, Felsőzamárd.47 Zamárdi közelében több olyan települést is ismerünk, amik viszonylag korán, az Árpád-kor első két századában feltűnnek a forrásokban: Fok (1137), Endréd (1082, 1138), Töreki (1229), Kiüti (1082), Szárszó (1082), Jód (1229). Viszont ezekről a településekről nem ismerünk sem honfoglalás kori, sem kora Árpád-kori temetőket. Összefoglalás Zamárdi a korai Árpád-kori települések közé tartozik, ezt bizonyítják az írott források is, valamint a régészeti ADAM Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Hrsg.: Szentpéteri, József. Budapest, 2002. Bakay K. 1975: A Somogy Megyei Múzeumi szervezet tevékenysége 1974. január 1-től 1975. december 31-ig. - Somogyi Múzeumok Közleményei 2: 295-310. Bárdos E. 1991: Zamárdi-Réti földek. - Régészeti Füzetek Ser 1/43: 49. Bárdos, E. és Garam, É.: 2009-2014: Awarenzeitliche Gräberfeld in Zamárdi-Rétiföldek. Teil l-ll. - Monumenta Avarorum Archaeologica 9-10. Budapest. Bemert Zs. 2016: Embertani jelentés a Zamárdi-Endrédi úti betonkeverő üzem lelőhely embertani anyagáról. Kézirat. Friesz K. 1997: Zamárdi településtörténete. Kezdetektől a XIX. század végéig. - In: Friesz K. szerk.: Zamárdi. Községtörténeti tanulmányok. Zamárdi, pp. 55-146. Garam, É. 2018: Das awarenzeitliche Gräberfeld in Zamárdi-Rétiföldek. Teil III. - Monumenta Avarorum Archaeologica 12. Budapest. Gallina J. Zs. 2011: Avar kori vaskohászati és települési centrum Zamárdiban. - In: Somogyvári Á. és V. Székely Gy. szerk.: A Barbaricum ösvényein... A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai. Archaeologia Cumanica 1:179-198. Gömöri J. 2015: Az avar kori és Árpád-kori vaskohászat régészeti emlékei Pannóniában. Magyarország iparrégészeti lelőhelykatasztere I. Vasművesség. Sopron, 2000. 44 RRM RA I/45/9 (Itsz: 4983) 45 Friesz 1997, 60-61,64-65. 46 Friesz 1997, 63. Itt Magyar Kálmán művére hivatkozik, onnan szórói szóra átvéve a mondatot. Lásd: Magyar 1983, 11. 47 Pillér 1970, 2-4. leletek. A településről és annak határából több helyről ismerünk kora Árpád-kori, 10-11. századi településnyomokat, a késő középkori forrásokban pedig 5 Zamárdit is említenek, bár nem biztos, hogy mind egyidejűleg létezett. A Csapási-dűlőben - feltűnik Réti földek néven is - található temetőből mindössze pár sírt és néhány szórvány leletet ismerünk. Ezt a temetőt kevésbé bolygatták meg, jelenlegi ismereteink szerint a 11. századra tudjuk keltezni. A másik temető az Endrédre vezető úttól nyugatra került elő, ez is több néven ismert a különböző forrásokban. A temető nagyfokú pusztításnak volt kitéve az évtizedek alatt, mégsem volt soha leletmentés, de az ott folyó munkákat sem állították le egyszer sem. Az első - és a mai napig az utolsó - ásatás 2006-ban történt. Az ásatásból, szórványleletekből és egyéb híradásokból az alábbi leleteket ismerjük: koporsószegek, karperecek, gyűrűk, fülbevalók, pártadísz/fejdísz, Árpád-kori pénz, S-végű karikák, gyöngyök, lunula, nyílhegy. A különböző források alapján elmondhatjuk, hogy egy nagy kiterjedésű, soros elrendezésű, kora Árpád-kori temető volt/van a területen, ahonnan változatos leletanyag ismert, feltehetően még fegyveres sírok is lehettek. Az előkerült leletek pontosabb keltezésre nem alkalmasak, de valószínűleg már a 10. században is használták a temetőt, egészen a 11. századig. Ezután a közeli középkori település temploma köré temetkezhettek. Zamárdi a különböző évszázadokban mindig kedvező megtelepedési feltételekkel rendelkezett, így volt ez a középkorban is, azonban a középkori településrendszer pontosabb megértéséhez még további kutatásokra lesz szükség. Hajdú Á. D. 2006: Balatonendréd-Lapos-telek, Szilos-dűlö. - In: Honti et al: Régészeti kutatások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán és a 67-es úton (2004-2005) Előzetes jelentés IV. - Somogyi Múzeumok Közleményei 17: 7-70. Hegyi B. és Varga M. 2015: Somogy megye 10-11. századi temetőinek és sírleleteinek kutatása a kezdetektől napjainkig. - Magyar Régészet Online 2015. tél 1-8. Költő L. 2007: Zamárdi, Endrédi út. - Régészeti Kutatások Magyarországon 2006. Budapest, 2007, 325. Magyar K. 1971: Zamárdi-Sáfránykert. - Régészeti Füzetek Ser 1/24: 55. Magyar K. 1993: Szántódpuszta és környéke a középkorban, h.n. Molnár I. 2016: Balatonendréd-Magyar Tenger Tsz 3 (Balatonendréd- Lulla összekötő út 13. Ih.) - In: Honti et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2012-2015 között. A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4: 247-286. Németh R G. 2000: Késő római temető Zamárdiban. - Somogyi Múzeumok Közleményei 14: 29-39. Pillér D. 1970: Zamárdi vázlatos története. - Zamárdi, RRM RA I/45/50 (Itsz: 5018) Pillér D. 1973: Lelőhelyek, leletek, helyszinrajzok. - Zamárdi, RRM FIA 1/45/71-122. (Itsz: 5114) Pillér D. 1986: Zamárdi krónika. Módszertani segédanyag. - In: Szili F. szerk.: Iskola és levéltár. Dokumentumok a szülőföldről. 25. szám, Kaposvár RRM FtA Rippl-Rónai Múzeum Régészeti Adattár
