Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Németh Péter Gergely: Somogy megye római kori temetői
SOMOGY MEGYE RÓMAI KORI TEMETŐI 109 Siófok - Kápolnai dűlő Szarkofág fedele került elő, mely vörösberényí kőből készült. Kuzsinszky Bálint már nem találta, Sági Károly szerint maga a dűlő sem azonosítható.149 Siófok - Kavicsbánya 1950-ben előkerült leletek, urna, 2 mécses, 2 érme (az egyik Domitianus), bronz pajzsdudor és vastárgyak) alapján Radnóti Aladár szerint temető lehetett itt.150 Somogyaszaló - Deseda-erdő Halomsíros temető.151 Somogydöröcske - Görbedűlő Késő római kori temetőre és telepre utaló leletek, leletek nem kerültek be a kaposvári múzeumba152 Somogyjád - Apánkai-erdő Halomsíros temető.153 Somogyjád - Szállási-dűlő 1964-ben, útépítés során került elő, „mintegy 300 db téglából habarccsal épített házalakú sír”, elmondás alapján a váz mellett érmék, vaskés, kerámia és több üvegedény volt. A leletek nem kerültek be a kaposvári múzeumba.154 Somogyszil - Csárdavölgyi-dűlő Az ismert temetőtől155 kb. 500 méterre, délnyugatra került elő egy téglasír, valószínűleg egy újabb sírcsoporthoz tartozik.156 A publikációjában a lelőhely pontatlanul szerepel, a valóságban a temető a Somogyszil- Várong úttól északra található és nem a Dögkúti-dűlő, hanem a Csárdavölgyi-dűlő területére esik. A lelőhely a 1975. évi helyszínelés vázlatrajzán már pontosan szerepel. A sír tájolása Ny-K, hossza 180 cm, mélysége 70 cm (XI. tábla 1.). Afelső, nyeregtetős részt 10 db téglából alakították ki, átlagos méreteik: 52x37x6 cm. A padozattéglákat nem számolva, összesen 26 téglából építették meg a sírt, 0,8 cm vastag vakolás borította a téglákat. Két téglán alfa-jelre emlékeztető, egy téglán átlósan fektetett kereszt volt. Egy 60x60x6 cm méretű téglán három koncentrikus körbe foglalt kereszt volt. A téglák a kaposvári múzeum gyűjteményében nem azonosíthatók, kérdéses, hogy egyáltalán bekerültek-e. Szintén nem azonosítható a sír betöltéséből 149 Kuzsinszky 1920, 3. és Sági 1989, 27. KÖH 48089. lelőhely. Sági Károly említi még a vasútállomásnál lévő temetőt is, leírása azonban a Rádióállomásnál előkerült avar temetőre érvényes. Sági id. mű. 26-27. 150 MNM A. 17.S.I. Kocztur 1964, 124. A területen Honti Szilvia végzett leletmentést, római lelet nem került elő. KÖH 51171. és 45330. lelőhely. 151 Csizmadia-Németh 2016. 127-130. KÖH 45227. lelőhely. Az 1. halomból származó, egy darab égett végtagcsont alapján a halott nemét és életkorát nem lehetett becsülni. 152 Draveczky 1965, 74. 153 Csizmadia-Németh 2016. 131-1134. KÖH 19860. lelőhely. 154 Draveczky 1965, 71. KÖH 49059. lelőhely. 155 Sz. Burger, 1979. KÖH 19948. lelőhely. 156 Bakay Kornél-Bárdos Edith leletmentése 1975-ben. A közlés jogának átengedését Bárdos Edithnek és Bakay Kornélnak ezúton is köszönöm. RRM A. 709. gyűjtött növényi minta (magvak és kalászosok) sem. A sírban két női váz volt, egy felnőtt nő és egy gyermek. A felnőtt váz jobb karja eredetei helyzetben volt, a gyermekváz alatt, két vastárgy (gyűrű és karperec) (4. sz. melléklet), nem eredeti helyzetből került elő, így nem eldönthető, hogy melyik vázhoz tartozott. A felnőtt váz a medencecsonttól lefelé teljesen bolygatatlan volt, melléklet nem került elő. A gyermekcsontváz, a koponya és a bordák kivételével, érintetlen volt. A koponya arccsontjai összetörtek, de eredeti helyzetben voltak. A koponya alatt és mellett 5 hajtű került elő (1. sz. melléklet). A jobb felkarcsont felett érme került elő (2. sz. melléklet). Jobb csuklón aranyozott ezüst karperec volt (3. sz. melléklet). A medence felett vasdarab, esetleg vascsat feküdt (5. sz. melléklet). A sírból előkerült még egy kerámiatöredék is (6. sz. melléklet). 1. Hajtű 5 ezüst hajtű 13 db töredéke. 2 gömbfejű, és 3 bordázott díszítésű, zöld színű üvegbetétei. A legépebben megmaradt hajtűk H: 6,3 és 5,7 cm. A fej Á: 0,8 és 0,5 cm. Ltsz.: R.2004.1.6. (VI. t. 4A-E. és 6. ábra.). 2. Érme Ltsz.: R. 2004.1.1. Valentinianus dinasztia AE3 364-378 nagyon kopott, elvékonyodott H. : GLORIA ROMANORVM - császár áll labarumot tartva és lenyom egy ellenséget típus 3. Aranyozott ezüst karperec Kör keresztmetszetű, egymásra futó végű karperec. Á: 4,5 cm. V: 0,2 cm. Ltsz.: R.2004.1.5. (VI. t. 5. és 5. ábra.). 4. 2 db vaskarika Ép vasgyűrű. Á: 2,5 cm. V: 0,2 cm. Ltsz.: R.2004.1.3. (VI. t. 6.). Kör keresztmetszetű vaskarperec 5 töredéke, szövetmaradvánnyal. V: 0,1 cm. Ltsz.: R. 2004.1.4. (VI. t. 7.). 5. Vastárgy Vasdarab, esetleg vascsat, a múzeumban nem azonosítható. 6. Fültöredék Finoman iszapolt, világosbarna. H: 2 cm. Sz: 9,3 cm. Fv: 0,6 cm. Ltsz.: R.2004.1.2. 7. Vakolat Szabálytalan alakú vakolatdarab. H: 10,6 cm. Sz: I, 5 cm. V: 0,9 cm. Ltsz.: R.2004.1.7. A sírban lévő gömbfejű hajtűk (VI. t. 4A-B.) bronzból készült változata, 4. századi sírból került elő.157 A bordázott díszítésű, üvegpaszta betétes hajtűk (VI. t. 4C-E.) hasonló formában, de más anyagból, a Bartus 4. típusba tartoznak, és már a 3. században megjelennek.158 Az aranyozott ezüst karperec a nyitott karperec típusba tartozik és Nagyberki-Szalacskán már a 3. század 2. felétől előfordul.159 A vaskarperec és vasgyűrű késő római kori sírokban fordul elő.160 A sírban 157 R. Facsády 2009, 85. Tárgykatalógus 329. 158 Bartus 2006, 196. 159 R. Facsády 2009, 47. 160 V. Péterfi 1993, 87.
