Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Németh Péter Gergely: Somogy megye római kori temetői
110 NÉMETH PÉTER GERGELY lévő, nagyon kopott érme alapján, a temetkezésre a 4. század végén kerülhetett sor. 1990. évi terepbejárás rögzítette a temetőhöz tartozó telep (villa) helyét.161 Ezen a bejáráson, a temető területén, néhány római kori szórvány került elő. Ugyancsak kevés szórványlelet került elő egy újabb bejáráson is.162 A terepbejárásokon két érme került elő, Itsz.: R.2004.3.7. és R. 2004. 4. 6. Valentinianus dinasztia AE3 364-378 nagyon kopott H.: SECVRITAS REI PVBLICAE - Victoria megy balra, kinyújtott kezében koszorút, vállán pálmaágat tart típus II. Licinius AE3 Siscia 319 RIC 70 H.: VICTORIAE LAETAE PRINC PERP - 2 szemben álló Victoria pajzsot tart VÖT / PR felirattal típus, // ASISSomogyszil - Kálvária A Kálvária mellől lovassír került elő, melyet a szarmata korba soroltak, az újabb kutatás szerint azonban provinciális kori.163 A budaörsi párhuzama alapján a keltezése a 2. század 1. fele.164 Somogyvár - Bréza-erdő Halomsíros temető.165 Somogyvár - Pénzestábla 1855-ben, faültetés során, téglasír került elő. A „háztetőformára rakott”, 3 m mély sírban, a csontváz mellett, 3 gombos bronzfibula, üvegcsésze, üvegtöredékek, egy elkorhadt faszelence mellett, „ruhával bekötve”, 52 Constantinus érme volt.166 A csontvázból csak egy fog őrződött meg. A leletek Széchenyi Dénes grófhoz, a sírtéglák egy része a kaposvári Múzeumi Társulat tulajdonába kerültek.167 Jelenleg semmilyen tárgy sincs a kaposvári múzeum gyűjteményében.168 161 Honfi Szilvia - Helmut Bender - Visy Zsolt és Németh Péter Gergely terepbejárása. RRM A. 144. 162 Németh Péter Gergely terepbejárása. RRM A. 102. 163 Mráv 2007, 2424. 11a-b. kép. KÖH 49090. lelőhely. A lelet korszakba sorolása eleve problémás volt, az első említésekor az őskorba, vagy a honfoglalás korba keltezték. Archaeologiai Értesítő 1904, 437. 164 Mráv 2007, 241-243. 165 Csizmadia-Németh 2016. 134-136. KÖH 44355. lelőhely. Az 1. halomban eltemetett halott hamvainak embertani vizsgálatából mindössze annyit lehetett megállapítani, hogy a sírba egy nagy valószínűséggel felnőtt korú (23-x éves) egyént temettek. A halott nemének meghatározásához szükséges bélyegek közül egy sem volt vizsgálható. A 2. halomba ugyancsak egy meghatározhatatlan nemű, felnőtt korú (a koponyavarratok elcsontosodása alapján 23-59 éves) egyént temettek. 166 Archaeologiai Értesítő 1886, 42. A leletmentést végző Lipp Vilmos leírja, hogy a Pénzestábla onnan kapta az elnevezését, hogy nagyon sok római érmét találtak itt. A gróf birtokába is sok érme („Constantinus-félék") került. 167 Melhárd 1882, 55. Melhárd leírja, hogy a sír „állítólag” 2,5 m hoszszú és 1,5 m széles volt. 168 Koctur Éva két sírról tesz említést, de csak egy sir került elő. Kocztur 1964, 128. 5. ábra. A somogyszili aranyozott ezüst karperec 0 2 cm 6. ábra. Hajtűk a somogyszili sírból
