Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Albertini Béla: Egy Petzval-vitáról
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 04: 421-426 Kaposvár, 2016 Egy Petzval-vitáról ALBERTINI BÉLA Kaposvári Egyetem Művészeti Kar, H-1077 Budapest, Dohány u. 46., e-mail: bela.albertini@gmail.com Albertini, B.: About Petzval Debate. Abstract: In 1920, Eduard Kuchinka from Vienna started a debate with Viktor Teißler from Prague in the „Photographische Korrespondenz". The latter stated in London’s Penrose’s Annual that given his place of birth, Josef Petzval (Petzval József 1807-1891), the famous lens constructor was of “Czechoslovakian” descent. Kuchinka showed that Szepesbéla, Petzval’s place of birth became part of Czechoslovakia only after the World War. The author from Vienna compensated the Czechoslovakian bias with his own German bias: according to him, Petzval was of German descent. The true facts are: József Petzval was born on the territory of the Austro-Hungarian Empire, with his paternal side being Czech (maybe Moravian), his spindle side being German. Any such claim of appropriation is unscholariy. Keywords: lens constructor, Szepesbéla, origin in regard of birthplace, ethnic origin, political impulse, national prejudice, peace treaty, citizen 1920 novemberében egy olyan cikk jelent meg a nagy múltú, 1864 óta funkcionáló osztrák Photographische Korrespondenz hasábjain,1 amely figyelmet érdemel mind a korai magyar fotótörténet, mind az akkori hazai politikai, társadalomtörténeti viszonyok szempontjából. Ez az írás csak E. K. szignóval volt ellátva, a korabeli ausztriai szakirodalomban tallózva azonban jól látható, hogy a név kezdőbetűk mögött Eduard Kuchinka állt. - Kuchinka (1878-1930) a hírneves bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstaltban szerzett fotográfusi szak- képesítést, 1898-tól az intézmény „szertárőre’’ lett (az objektív- és fényképezőgép-gyűjtemény gazdája volt), részt vett továbbá a Photographische Korrespondenz szerkesztőségi munkájában. Több önálló szakkönyv szerzője, fotográfiai évkönyvek társszerkesztője és számos fotótechnikai cikk írója volt.2 Kuchinka elhunytéról megemlékezett az 1922 óta funkcionáló svájci Camera című fotográfiai folyóirat is.3 Az ausztriai szerző cikkében a cseh dr. Viktor Te- ißlernek (1883-1962) a londoni Penrose’s Annualban közreadott egyik állítását vitatta.4 - A matematika-fizika szakot végzett prágai cikkíró 1910-ben doktorált, inkriminált cikkének megjelenésekor tanárként működött a 1 E. K[uchinka] 1920: Prof. Dr. Josef Petzval Nationalität. - Photographische Korrespondenz 57: 290-291. 2 Eduard Kuchinka 1930: Photographische Korrespondenz 66: 222. 3 Eduard Kuchinka 1930: Camera 9: 144. 4 V. Teissier 1920: Three Famous Pioneers in Photography. Penrose’s Annual Process Yearbook 22: 81-84. csehszlovák fővárosban.5 Az 1920-as angol orgánum, amelyben a Three famous pioneers in photography című cikk fölött a szerző neve eredetileg Teissier írásmóddal szerepelt, mai ismereteim szerint magyarországi könyvtárakban nem lelhető fel. - Az 1895-től kiadott periodikumból az 1906-os kiadvány megvan a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárában, az 1929-es az Országos Széchényi Könyvtárban, az 1931-es pedig a Műszaki Egyetem könyvtárában, ez a magyar fotókultúra nézőpontjából fontos kötet azonban egyik említett helyen sincs meg (1. és 2. ábra). Teissier cikke bevezetőjében arról szólt, hogy amikor a „cseh-szlovákok" felszabadultak az osztrák fennhatóság alól, ő kérte a szerkesztőt, hogy ezen a fórumon felhívhassa a figyelmet „nemzete néhány tagjára”, akiknek munkássága világszínvonalon is számottevő.6 A prágai szakíró tehát bevallottan politikai indíttatású írást hozott nyilvánosságra. Önmagában véve ettől cikke még megfelelhetett volna a tudományos hitelesség követelményeinek. Azonban mint az látható lesz, a frissen létrejött csehszlovák állam polgárának látásmódját a túlbuzgó nemzettudat eltorzította, s a szerzőt történetieden állításokra ragadtatta. Kuchinka felidézte, hogy a Teissier (Kuchinkánál: Teißler) által a fényképezés egyik úttörőjeként megnevezett kiemelkedő tudós, a portréobjektív megtervező- je [szó szerint: kiszámítója, amely kifejezés helyénvaló, hiszen a tervező egykor valóban kiszámolta az akkor forradalmi jelentőségű objektív mutatóit], „Prof. Dr. Ing. Josef Petzval” a cseh szerző szerint „csehszlovák” származású volt (3. ábra). A kritikusi szerepre vállalkozó bécsi szakember - írása címének megfelelően - a továbbiakban alapvetően csak a Petzvalra vonatkozó Teißler-kitötelekkel foglalkozott, bár azt is szóvá tette, hogy a harmadik úttörőként felsorolt Kari Klic, a heli- ogravür feltalálója máig [azaz 1920-ig] Bécsben él, és következetesen Klitsch-ként írja a nevét. - Megjegyzést érdemel, hogy Karel Klic a csehországi Hostinné- ban született 1841-ben, Prágában járt képzőművészeti akadémiára, a fényképezést is hazájában tanulta meg, mert apja fényképészként dolgozott Brnóban. Klic (későbbi írásmód szerint: Klitsch, Klietsch) 1867-től Bécsben, Pesten majd Londonban működött, 1897-től halálig, 1926-ig Bécsben élt.7 5 Teissier Viktor 1994: Slovensky biograficky slovník, VI. — Martin, Matica Slovenská, p. 36. 6 V. Teissier 1920: i. m. 81. 7 R. Urban 1926: Památce akad. malíre a grafika Karla Kliőe. - Fotograficky obzor, 34: [161]—164.
