Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Albertini Béla: Egy Petzval-vitáról
422 ALBERTINI BÉLA 1. ábra. Penrose’s Annual 1920- borító 2. ábra. Penrose’s Annual 1920 - címoldal A Korrespondenz cikkírója szerint Teißlernek a származást bizonyítani szándékozó állítása - miszerint Petzval egy kelet-szlovákiai tartományban született volna - hamis. Kuchinka úgy vélekedett: ez az állítás alkalmas lehet arra, hogy Petval származásáról külföldön is félrevezető képet fessen, ezért törekszik ő a továbbiakban helyesbítésre. Érvelésében egy dr. Erményi által írt Petzval életrajzból indult ki. Ez első ízben 1902-ben, majd 1903-ban jelent meg a fotókönyvei révén már akkor hírneves Knappnál Halléban.8 - A Bécsben élő, s a Ferdinánd császár Vasútnál működő mérnök, Erményi Lajos (1843-1929) „...Petzval földije, majd tanítványa és később barátja...”9 által írt életrajz valamivel később magyarul is megjelent.10 8 L. Erményi 1902:, 1903: Josef Petzval’s Leben und wissenschaftliche Verdienste. - Halle, Knapp Verlag. Megemlítendő, hogy Seress János Petzval életrajzában - Petzval József (1807-1891) a fényképező optika magyar származású feltalálójának mérnöki professzori és feltalálói működése, Budapest, Tankönyvkiadó, 1954. - Petzval munkásságával kapcsolatban Erményitől több német nyelvű írás bibliográfiai adatai is olvashatók - Seress p. 54. 9 Seress J. 1954: Petzval József, i. m. p. 4. 10 Erményi L. 1906: Petzval József élete és érdemei. - Budapest, Franklin Nyomda. - Lehet, hogy fotótechnika-történész kollégánk egykori panasza, miszerint nehéz hozzájutni a Petzval életrajz magyar nyelvű változatához, - Fejér Z. (2004): Európai kalandozások, 8. rész: Cselovek sz fotoapparatom (1). Fotóművészet 47: 1-2. 1. - hatékony volt, mert a Barnaföldi G. Archívum 2007-ben reprintben kiadta Erményi kis könyvét, így most sokak számára könnyen elérhető. Kuchinka kézenfekvő módon idézte Erményitől, hogy Petzval születési helye egy Szepes megyei kisváros, „Szepes-Béla” volt, ez a terület pedig Petzval születésekor s egészen a világháború végéig a Magyar Királysághoz tartozott. Az, hogy ezt a megyét a saint-germaine-i béke után az újonnan alakult Csehszlovákia kebelezte be (eredetiben: „einverleibt wurde”), még nem bizonyítja Teissier igényét, szögezte le Kuchinka.11 Bár ebben nyilvánvalóan igaza volt, a felvetés jelzi, hogy őt is politikai motiváció indította kritikára. Emberileg érthető, hogy Kuchinka számára a Saint-Germaine-ben 1919. szeptember 10-én Ausztriával kötött békeszerződés volt fájdalmas, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy Szepes vármegye - mint az első világháború előtti Magyar Királyság része - nem a saint-germain-i, hanem a trianoni békeszerződés következményeként került Csehszlovákiához.12 Történelmi tény, hogy Petzval József az egykori Magyar Királyság területén született. - Azt nem lehet mondani, hogy magyar állampolgárként, mert az állampolgárság, mint jogi kategória a polgárosodás folyamatában jött létre, s Magyarországon csak később rendelkezett róla először jogszabály. (1879: L. tcz. A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről.13 *) Ezen a ponton 11 E. Kjuchinka] 1920: i. m. 290. 12 1921: XXXIII. te. ATrianonban kötött békeszerződés — 1921: In: Magyar törvénytár, 1921. évi törvénycikkek. Budapest, Franklin, p. 210-212. 13 Magyar törvénytár 1886: 1879-1880. évi törvényezikkek, Budapest, Franklin Társulat., p. 221.
