Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Domokos Tamás–Domokos Éva: Kárpát-medencei adatok a Laciniaria plicata és az Alinda biplicata héjalaktanához, annak klímafüggéséhez
58 DOMOKOS TAMÁS - DOMOKOS ÉVA E tulajdonságával függ össze sziklákra, falakra, fák oldalára történő felmászása is. A Laciniaria plicatáva\ szemben az Alinda biplicata rendszerint az árnyékos erdei élőhelyeken tenyészik, és ritkábban jelenik meg a talajszint feletti simább felületeken. Behurcoláshoz köthető délkelet-magyarországi unikális előfordulásuk részben a gyűjtőhelyükön uralkodó mérsékelten száraz éghajlattal (Kakas 1960), részben pedig a jelentősen fedett biotóp- juk által biztosított mikroklímával magyarázható. Anyag és módszer Mérésekhez szükséges Laciniaria plicata = Lp illetve Alinda biplicata =Ab példányszámok, mintaelemszámok 10 mintahelyről egyeléses módszerrel kerültek begyűjtésre. A mintahelyek a Dunántúli-középhegység és dombság, a Tiszántúl és az Erdélyi-középhegység területén találhatók (1. ábra - Az 1. és 10. minta légvonalban megközelítően 340 km-re van egymástól.) A mintaelemek száma és a mintázott faj rövidített neve a mintahelyek felsorolását követő gondolatjel után, illetve a táblázatban található. Mintavételi helyek (1. ábra) 1. Bakony, Vinye, Cuha-szurdok, mészkősziklák (Magyar Természettudományi Múzeum, Mollusca gyűj- temény/MTM, dat.: 1980. 08. 14., leg.: Kovács Gy.) -66 Ab 2. Somogyi-dombság, Gönye-tető leszakadása, Bala- ton-földvár, Camping út és a Petőfi utca közötti lépcsősor; juharos, gesztenyés, borostyános part ÉNY- ra néző rézsűje, (dat.: 2015. 06. 19., leg.: Domokos T.) - 46 Lp és 48 Ab 3. Balaton egykori medre, Szántód, Kossuth u. 2., a műútról lefolyó csapadékkal táplált kerítés sövénye (dat.: 2008. 11. 28., leg.: Domokos, T.)-37 Lp 4. Völgység, Lengyel, Anna-forrás katlanja, bükkös, magaskórós és borostyános (dat.: 2009. 11. 28., leg.: Domokos, T.) - 33 Lp 5. Középső- Mecsek, Sikonda, Nagy-mély-völgy, mészkősziklák (MTM, dat.: 2085. 07. 31., leg.: Kovács Gy.) - 37 Ab 6. Alföld, Battonya, Damjanich J. u. 70., természet közeli gyümölcsös, fa és kerámia törmelék (dat.: 2009.11.26., leg.: Csató A. I., Csató A. J. & Domokos T.) - 50 Lp 7. Alföld, Békéscsaba 1., Jókai utca 11.,13., kert gally-, cserép-, téglatörmelékkel és fóliával borított része melléképület északi oldalán (dat.: 1994. 03. 29., leg.: Domokos T.) - 100 Ab 8. Alföld, Békéscsaba 2., Széchenyi u. 9., Munkácsy Mihály Múzeum bokros parkja (dat.: 1999. 10. 06., leg.: Domokos T. ) - 62 Ab 9. Alföld, Békéscsaba 3., Rábai u. 11., virágtartó betonvályú repedései (dat.: 2014. 08. 26., leg.: Domokos, T.) - 50 Lp 10. Apuseni, Muntii Codru Moma, Fini§/Várasfenes; várrom, farönk (gyertyán) és homokkő tömbök alól (dat.: 2006.06.04., leg.: Domokos, T. & Domokosné Megyesi Éva) - 58 Lp A kifejlett szájú, ép házú egyedek magassága (H) és szélessége (W) került mérésre tolómérővel, 0,1 mm pontossággal. A kapott adatokból kiszámítottuk a nyúltságot (H/W), majd a kapott statisztikai adatokat 2., 3., 4., 5., 6., 7. táblázatba foglaltuk, és gyakorisági eloszlás formájában ábrázoltuk a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. ábrákon. A három paraméter osztályközét a következőképpen választottuk meg: H - 1 mm, W - 0,1 mm; H/W - 0,2 páros számmal indítva. Ismételt mérések átlagai H esetében 0,1, W esetében 0. 02 mm-rel, H/W esetében pedig 0,02-dal tértek el egymástól. A táblázatokban külön-külön megtaláljuk a Lp és Ab geográfiai (tengerszintfeletti magasság, kitettség), dátum, klíma (éghajlati körzetek/kategóriák/típusok - Péczely 1957, 1981), vegetációs öv (Borhidi 2003), statisztikai (példányszám, minimális és maximális érték, terjedelem, átlag, módusz, szórás) adatait, jellemzőit. A táblázatokban található geográfiai adatok csak közelítő értékek, hiszen a interneten (geocaching, meteoprog, google stb.) és a szakirodalomban fellelhető számadatok igencsak eltérnek egymástól. Eredmények és diszkusszió 1. A Laciniaria plicata-ra vonatkozó gyakorisági eloszlási görbékből (2-4. ábra) a következők olvashatók ki:- A lengyeli és a váradfenesi biotópból származó egyedek magasságának frekvencia görbéi eklatánsán elkülönülnek az összefonódó balatonföldvári- szántódi (~ 2 km távolság!) és battonyai-békés- csabai biotóp görbéitől.- A váradfenesi és a békéscsabai egyedek szélesség értékeinek eloszlása emelhető ki a többiek közül, az előbbi a nagy, az utóbbi alacsony értékei miatt.- A magasság értékekhez hasonlóan kiemelkedik a lengyeli és a váradfenesi minta nyúltsága. A 2. és 3. táblázatból kitűnik, hogy a Laciniaria plicata H és W szélsőértékei az 1. táblázatban bemutatott értékeken csak Battonyán lép túl. Nevezetesen, a H minimális értéke itt 13,1 mm, azaz a Soós-féle 13,5 mm-es értékénél 0,4 mm-rel kisebb.
