Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Hauptman Gyöngyi: „…a harctéren voltam az első világháborúban 1918. november 18-ig”. A Nagy Háború – egy élettörténet fordulópontja
340 HAUPTMAN GYÖNGYI 1. ábra. Veress Dezső, 1917 a haza hivő szava / Az mindennél elsöbvala”6 A Veress Dezső életére vonatkozó dokumentumok a család, a leszármazottak adományaként kerültek a nagyatádi Városi Múzeum gyűjteményébe. A dokumentumgyűjtemény egy nagyjából kétszáz évet átölelő családi irattár (a legkorábbi dokumentum 1785-ből származik, a legkésőbbiek az 1980-as évekből), amely hivatalos és magánjellegű iratokat, leveleket, különböző feljegyzéseket, leltárakat és egyéb írásokat, valamint (főként digitalizált) fotókat tartalmaz. Ennek a gyűjteménynek része az első világháború idején és az azt követő időszakban keletkezett néhány dokumentum és fénykép is, amelyeket az irattárban meglévő többi forrás és az életút egészének kontextusában gazdagabban, sokrétűbben lehet értelmezni. Veress Dezső háborús tapasztalatainak feldolgozásában az alábbi forrásokat használtam: egyfelől a családi dokumentumok között fennmaradt katonai iratok - igazolványok, a kitüntetésekre vonatkozó igazolások, a leszerelést igazoló okirat, stb.7 -, másfelől a Hadtörténelmi Levéltárban talált Veress Dezsőre vonatkozó iratok alapján. Ezek az alábbiak: egy kézzel, illetve géppel is leírt, 1951-ben készített katonai ön6 Részlet Vásárhelyi Mihály, első világháborúban meghalt katona búcsúztatójából, Keszeg: 2008: 230. 7 A Veress Dezső életútjára vonatkozó dokumentumok a nagyatádi Városi Múzeum történelmi dokumentum-tárában találhatók. életrajz, továbbá a személyi adatlapja, ami a hadsereghez mint intézményhez kapcsolódó összes, hivatalosan számon tartott adatát tartalmazza.8 A fenti források mellett Endes Miklós Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig című, eredetileg 1934-ben megjelent könyvének9 10 vonatkozó fejezetét - Csík fiai a háborúban10 - használtam. Noha Endes könyvének tárgyalásmódja és hangneme kifejezetten elfogult, stílusa - főként az említett fejezetben - rendkívül dagályos, írása sok olyan konkrét tényt, eseményt sorol a székely ezredek harcainak bemutatásakor, amelyeket más forrásból nem (vagy csak nagyon nehezen) lehetett volna rekonstruálni. A brassói 24. honvéd gyalogezred, tehát Veress Dezső ezrede történetének leírásánál egyébként egyetlen szóbeli forrásra, „adatközlőre” hivatkozik további bővebb magyarázat nélkül.11 Az életútra vonatkozó dokumentumokból és a történeti feldolgozás alapján az alábbi életrajzi tények bontakoznak ki: A színjeles érettségi vizsga letétele után12 Veress Dezső (édesapja nyomdokait követve) a Kolozsvári Egyetem jogi fakultására iratkozott be, ám tanulmányait legnagyobb részben már a katonai szolgálattal párhuzamosan kellett folytatnia: 1915. május 15-én ugyanis önkéntesként bevonult a magyar királyi brassói 24. honvéd gyalogezredhez, ahonnan 1918. november 18-án, negyvenegy hónapi frontszolgálat után szerelt le. Veress Dezső említett katonai életrajzában a következőképpen foglalja össze röviden e negyvenegy hónap eseményeit: „1915. május 15-én vonultam be a brassói honvéd gyalogezredhez. 1915. május 15-től 1916. június 20-ig mint önkéntes, illetve önkéntes had- apródjelölt őrmester, 1916. június 21-től 1917. február 1-ig mint t.13 14 zászlós,- 1917. február 1-től 1918. december 18-ig mint t. hadnagy teljesítettem szolgálatot az első világháborúban. A harctérre 1916. január hó 19-én vittek ki és a harctéren voltam az első világháborúban 1918. november 18-ig.’nA Az egyéb forrásokból kiderül az is, hogy mielőtt a frontra vezényelték volna, a nyilvánvalóan kötelező kiképzés mellett/után Marosvásárhelyen tartalékos tiszti iskolát végzett (1915. augusztus 1. és október 1. között),15 s ezek után tartalékos őrmesterként került ki a galíciai frontra. (2. ábra) Ezrede ebben az időben Dobropolétól nyugatra, a Strypa folyó völgyében16 harcolt, ahol - Endes Miklós leírása alapján - a harcok során a gyalogezred „III. zászlóalj[a] rohammal visszafoglalt az oroszoktól 16 ágyút, a kezelő tüzérlegénységet felszabadította és 150 8 Az iratok levéltári jelzete: AKVI 1896/2501, 1643 9 Endes, 1938; reprint: 1994. 10 Endes, 1994: 435-445. „A)Acs. és kir. 82. székely gyalogezred hőstettei; B) A m. kir. brassói 24. honvéd gyalogezred a világháborúban” 11 „Ezeket az adatokat Markó Árpád m. kir. honvédalezredes úr volt szíves rendelkezésemre bocsátani.” Uo.: 445. 3. sz. jegyzet (kiemelés az eredetiben) 12 Csíkszeredái római katholikus gimnázium, 1914 13 tartalékos 14 Az idézeteket betűhíven közlöm. 15 Lásd: Személyi adatlap, 12. pontja 16 Kelet-Galícia, ma Ukrajna
