Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Gáspár Ferenc: Megtalált évek: a kaposvári kórház története 1849–1870 között
334 GÁSPÁR FERENC csak a betegek ápolása során keletkezett deficit fedezeteként szert tenni. 5. A következő évek ápolási díjainak meghatározásakor a számlán mindig fel kell tüntetni a folyó költségvetési évet megelőző három költségvetési év igazolt ápolási költségeit. A megfigyelt évekből azonban el kell különíteni a különleges, sajátos viszonyok által előidézett drágulási éveket és azok az éveket, melyekben grasz- száló járványok szokatlan kiterjedése és hevessége miatt elkerülhetetlen a helyiségek rendkívüli bérlési díja és másfajta szokatlan költségek. 6. Az ápolási díjak kiszámítása azoknál a kórházaknál, ahol minden beteget azonos módon gondoznak a következőképpen kell történnie: Az ehhez a számításhoz megfelelő, az 5. pontban megjelölt három költségvetési év költségeinek összegét el kell osztani a folyó költségvetési évben a kórházban ápolt beteg összes ápolási napjának összegével. A megmaradt kvóciens adja a fejenkénti és naponkénti normál ápolási díjat a következő költségvetési évre. 7. A kórházban ápolt betegek számába beszámítható ápolási napokba az intézménybe való felvételük napját és a kórházból való kilépésük napját is bele kell számítani. A fenti esetekben említett gyakorlattól el lehet térni. 8. Azoknál a kórházaknál is, melyeknél a betegeket eltérő módon ápolják, mert különböző osztályokba tartoznak, a felsőbb osztályok ápolási díjait a 6. §-ban megjelölt módon kell meghatározni. Az emelés az alacsonyabb ápolási osztályoknál úgy csapódik le, hogy a felsőbb ápolási osztályok ellátását megjelenítő költségek nem adódhatnak hozzá. Azonban egy kórházban a felsőbb osztályú ápolt betegek számának az alacsonyabb osztályú ápoltak számával szemben jelentősebbnek kellene lennie, hogy az alacsonyabb ápolási díjak ilyen számolási módjánál ezen utolsónál való emelés is csak napi és fejenkénti fél koronát tehessen ki, tehát így ez az összeg az alacsonyabb ápolási díjakból levonandó, és az ezáltal adódó deficitet a magasabb ápolási díjak számításánál kell belekalkulálni. 9. Hogy a felsőbb osztályok ápolási díját meg lehessen állapítani, ehhez a számlán fel kell tüntetni az alacsonyabb osztályoknál megállapított ápolási díjat, ami annak a többletköltségnek felel meg, ami a felsőbb osztályok számláján megjelenik. A többletráfordítást mindezeknél a kiadási rubrikába kell bevezetni. Hogy a felsőbb osztályok ápolási díját meg lehessen állapítani, a többletráfordítás összegét, ami ezeknél az osztályoknál az elmúlt három évben megtalálható volt, el kell osztani minden, ezen osztályú, az említett három évben ápolt beteg ápolási napjainak összegével, ahol a kvóciens az a pótlék, ami a legalacsonyabb ápolási díjakhoz lett hozzászámítva, az ápolási díjakat fejenként és naponként a szóban forgó felsőbb ápolási osztály adja. 10. Azt a normáldíj összeget, ami egy korona töredékét tenné ki, egy egész koronára kell kerekíteni. 11. Azoknál a kórházaknál, ahol kétéves vagy csak egyéves ügykezelés eredménye áll fenn, mindenekelőtt az ápolási díjak kétéves vagy egyéves kiértékelése a 6. és a 9. §§-ban megjelölt módon alapozható meg. 12. Az újonnan felállítandó kórházaknál a különböző ápolási osztályok díját hipotetikusan, más, hasonló viszonyok között álló kórházaknak megfelelően kell elfogadni. 13. A kórházakban fedezetre a nem ritkán az előre nem látható nagyobb költségek miatt, melyeket méltánytalanság nélkül nem lehetne számításba venni a következő ápolási évek ápolási díjainak megállapításánál, minden kórházban, melyekben nincs rendelkezésre álló, szabadon felhasználható vagyon a költségek fedezésére, tartalékalapot kell képezni. 14. Ha a pótlékok az ápolási díjak nagyságánál egy egész korona kerekítésére, és az esetleges többletek és megtakarítások kedvezőbb viszonyok általi, egy, az ápolási díjak minden esetben történő megállapításánál tartalékalap képzésére nem elegendőek, úgy az ápolási díjakhoz a tartalékalap képzéséhez egy kisebb pótlékot kell adni. 15. A tartalékalapnak biztosnak kell lennie, az intézmény méreteinek megfelelő nagyságot nem haladhatja meg. Amikor elérte ezt a nagyságot, akkor a járulékok (pótlékok) az ápolási díjakra esnek. A tartalékalapból vagy a hasonló rendeltetésre álló alapból fedezett költségeket nem lehet figyelembe venni az ápolási díjak számításánál. Azok a befolyó összegek, melyek a kórházakba adományok, legátusok, ajándékok és megállapodások útján folynak be, általában az ápolási díjak számításának rendelkezése alapján vagy a bizonyos kategóriájú betegek ugyanilyen számításánál levonandók. A fentebb említettek az Elöljáróság császári-királyi Vármegyehatósága 1856. évi 25870. számú rendeletének függelékében lettek közzé téve. Sopron, 1857. május 9. Ludwig Freiherr von Ambrózy
