Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Gáspár Ferenc: Megtalált évek: a kaposvári kórház története 1849–1870 között
328 GÁSPÁR FERENC A kérdés háromszor is (január, augusztus, november) szerepelt a vármegyei közgyűlés előtt, a kórházi választmány is többször tárgyalta, végül 1861. november 21-én megszületett a végleges határozati javaslat: „Tekintetes Somogy vármegyének január 21-én tartott nagygyűlésében dr. Kozma József megyei főorvos Úrnak a megye kórházáról tett jelentése olvasatván fel, s az a kórház Választmányának adatott ki véleményezésre. A kórházi Választmány a főorvos úr jelentését általában helyeselvén, az abban kifejtett nézeteit is helybenhagyja és magáévá teszi. Ugyanis a. ) az emberiesség és a civilisatió hangosan követelik, hogy a megyei kórház ezután is ne csak somogyi, hanem nyilvános, azaz minden szenvedőt befogadó legyen. Mindazonáltal legfőbb tiszteletet fordítva az alapítványi, aztán a somogyi betegekre. b. ) A kórház többször vizsgáltatván, miután az nem csak külcsín és tisztaságra, hanem a betegek kosztjára, azok szolgálatjára, orvoslására nézve is minden tekintetben kielégítőnek, sőt, mondhatni virágzó állapotban lévőnek találtatott. Afőorvos Úr nézete szerint amint eddig, úgy ezután is a régi állapotban meghagyatni véleményeztetik, annál is inkább, mivel a katonákért a hadipénztár, a teljesen szegényekért pedig az Országos Pénztár is folyamatosan fizetnek, és csakis ezután lön lehetővé a kórházat ezután is kitartani. A megyének jövője pedig bizonytalan. c. ) Mivel az idei számadások csak decemberben záratnak le, az aktívum összegét még most nem tudhatni - ezért a megyei kórházban netán teendő reformokat a Kórházi Választmány még most nem javasolhat. d. ) A rabok kórháza annyiban jobb karba helyeztetett, hogy most a rabok számára a régi helyiség visszaadatván, az az orvoslásra és betegek befogadására sokkal alkalmasabb. Kaposvárott, nov. 21-én. 1861. Csépán Antal, a Kórházi Választmány elnöke.”91 A kórház ügyeit mindig is támogató alispán elérte, hogy az 1861. decemberi megyegyűlés kimondja: a megye alapítványi kórházának nyilvános közkórházi jellegét fenn kell tartani, és önálló igazgatás alatt kell megszervezni. Megtörténik a kórház leltár szerinti átadása: „Alulírottak, a Kórház Bizottmányának tagjai a megyei Kórház átvételére kiküldetvén megjelentünk, ahol is mindenekelőtt az épületeket jó karban találván, át- vettnek nyilvánítottuk. Áttérvén ezután a bútorok átvételére, az intézet orvosa, dr. Töltényi János Úr előmutatva a mellékelt leltár szerinti anyagokat, melyeket ő ez év április 28- án a cs. kir. szolgabírói hivataltól átvett - amelyben benne foglaltatnak azok a tárgyak is, amelyek ezután 91 BMKGY. 14 doboz. szaporodtak, és amelyek újonnan készítettek a 2./ sz. alatti leltár szerint Komesz György plébános gondnok úrnak átadattak a küldöttség által. Ami a további kezelést illeti, minthogy a számadások egy negyedévenként szoktak elkészíttetni, és jelen évnegyed 1861-ik évi január 31. napján végződik, abban állapodott meg a küldöttség, hogy a kezelés dr. Kozma és főtisztelendő Komesz György plébános felügyelete mellett kórházi orvos dr. Töltényi János úrnál meghagyatik. Egyúttal főorvos és gondnok urak megkéretnek, hogy a január 21-én tartandó bizottmányi ülésre a megyei kórház jövőbeni kezelése tárgyában kimerítő előterjesztést tenni szíveskedjenek. Ami pedig a sebészi műszereket illeti, azokból dr. Töltényi János Úr minden további elismerés nélkül 93 darabot vett által, mint azt a 3. szám alatti irat mutatja, jóllehet 140 darabnak kellett volna lenni, azonban több helyen és ládákban ugyan Töltényi János úr állítása szerint lehet, hogy most is 140-150 darab van, amelyről a kimutatási jegyzék 4. alatt ide mellékeltetik. Megjegyeztetik utoljára, miszerint minden jó rendben találtatott. Kelt Kaposvárott, december hó 31-én. Kozma József főorvos, Komesz György plébános gondnok, Bátsmegyei János, Somssich Lőrinc főbíró, Vajda Gyula, Jakab Mihály kiküldöttek’’92 Egy 1856-ban keletkezett tételes műszerleltár a kórház sebészi műszerkészlete gyanánt 101 tételt sorol fel, ami az előbbiekben idézett átadás-átvétel idejére - az eltelt négy év alatt - negyven darabbal növekedett. Ennek oka lehet, hogy az elhasználódott műszereket Visy Pál főorvos közreműködő segítségével Dreher Ignác „sebészi eszközöket készítő mester” megjavította és újakkal is pótolta.93 Az új igazgatóból sugárzik a magabiztosság: „Hí- zelgek magamnak azzal, hogy rövid igazgatásomnak e kitűnő eredményével Somogyvármegye és a tekintetes megyei Főorvos Úr meg van elégedve.”94 * * A Somogy című hetilap Kaposvári séták című írása is erősíthette önképét: „Ha betekintünk az intézet irodájába, néhány perc alatt tisztában vagyunk ezen intézet munkájával, fejleményének történetével. A kórházi főorvos ügyesen formulázott kimutatásai ott lógnak a 92 A dokumentumban említett orvosi műszerekre vonatkozó „kimutatási jegyzékek" nem lelhetők fel. 93 Árnyalja a képet, hogy egy 1867. július 18-án kelt levelében Bátsmegyei gondnok kéri a megyei főorvost, hasson oda, hogy a kórházi leltárba a felújított és újonnan beszerzett műszerek bekerüljenek. Mindezek felvetik annak lehetőségét, hogy a műszerek nyilvántartását Töltényi meglehetősen nagyvonalúan kezelte. A Dreher Ignác és fia cég 1845-1913 között működött, később kertészeti eszközök gyártásával is bővítette profilját. Iktatószám nélküli átirat. BMKGY. 11 doboz. 94 Kórházakruli jelentése a főorvosnak a Tekintetes Somogy Megyei Bizottsághoz. Iktatószám és dátum nélküli dokumentumtöredék. Bodosi Mihály ezzel kapcsolatosan írja: „Közmegelégedésre szolgált, hogy ebben az időszakban néhány korszerűsítést valóban sikerült végrehajtani. Az új árnyékszékek előterét újabb «magától is csukódó ajtókkal» leválasztották, «így a kipárolgástól az épület minden része meg lett kímélve».
