Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Gáspár Ferenc: Megtalált évek: a kaposvári kórház története 1849–1870 között
MEGTALÁLT ÉVEK: A KAPOSVÁRI KÓRHÁZ TÖRTÉNETE 1849-1870 KÖZÖTT 329 falon aranyos keretekben, tanúskodva számokkal arról, hogy ez az intézet leginkább Töltényi főorvos buz- góságának, életrevalóságának köszönhető”.95 Az előzőekkel egybecsengő hangvételű az a levél, amelyet az igazgató az alispánhoz intézett: „[...] A naponta szaporodó elmebetegek két új teremnek az átalakítását igénylik. A kórház felszerelési anyaga is hála Istennek annyira szaporodik, hogy az eddigi raktárban már olyan zsúfoltság van, hogy a kórházi anyagok a betegek holmijával keverednek, szennyeződnek. Ebben a helyiségben nem férnek, s a különválasztás egyébként is szükséges. Én tehát egy kemény anyagból építendő tűzmentes raktár és 2 elmebetegszoba építését határoztam el. Elvem: semmi adósságot nem csinálni! A szükséges pénz pedig csak augusztusban lévén rendelkezésre bocsátható, tekintve az égető szükséget, az idő késői voltát, a jóváhagyás reményében a magam költségére tervet és költségszámítást készítettem, a nyersanyagokat megszereztem, azokat naponta hor- datom, és bízom, hogy a jövő hét folyamán az építéshez hozzáfoghatunk. Midőn az eddig volt gondnokok és igazgatók példáját követve működésem eme örvendetes eseményéről tekintetes alispán Urat értesíteni és a vármegye jóváhagyásáért folyamodni szerencsém van, megkérem egyben a tekintetes alispán Urat - minden gyanúsítások kikerülése végett - a terveket és a költségvetést a helybeli Államépítészeti Hivatallal felülvizsgáltatni méltóztassék, és annak eredményéről engem az építési terv és költségvetés visszaküldésével értesíteni méltóztassék, és a cs. kir. Hivatal azon véleményéről is értesíteni, vajon a tervezett raktárt és elmebetegszobát képes-e, úgy, amint tervezve van, bármely helyi vállalkozó 500 ft-ért felépíteni? Töltényi.”96 Másutt Töltényi további terveiről is olvashatunk: „A konyhai ruhák, edények, eszközök raktára most az udvari épületrészen lévén, ezekkel az történt, hogy az udvar felől feltöretvén, de a rablás valami által megzavarva, az be nem fejeződött, most úgy maradt, ami miatt a raktárt máshová kell helyezni. Ez miatt átalakítás szükséges. Raktári szobának az emeleten, a megszüntetett régi árnyékszék helyén található alkalmas hely, amelyre csak ablak kell. Van ugyan az emeleten egy kis sötét konyha, amely sötét volta miatt a célnak meg nem felel, ezért egy fallal elválasztva a kórházi betegek férges ruháinak őrzésére lehet használni, amelyet a tiszta ruházattól külön kell választani. A volt árnyékszék egyik vége, amely most üresen maradott, a 95 Az újságcikket Dr. Kozma Sándor (1825-1897), a későbbi első magyar államügyész írta, aki Bukógáti álnéven több lapban is publikált. Somogy, 1866. I. 2. sz. A „szépen formázott kimutatá- sok"-ról a kutatónak meg kell állapítani, hogy bizony azok nem csak küllemükben, hanem tartalmukban is „szépen formázottak” voltak. 96 BMKGY. 11. doboz. A szokatlan határozottságú beadvány fogadtatásáról nincsenek dokumentumaink, de az építkezés csak részben valósult meg, erről tanúskodnak a következő, immár megváltozott hangnemű előterjesztései. konyha céljaira megfelelő lenne, melybe orvosi szempontból kis takaréktűzhely s egy kis gőzös üst bográts herbatea készítésére lenne helyezendő. A füst kivezetésére kémény van, a konyha a folyosótól elzárható. Összesen ekként 2 nagyobb folyosói, 1 konyhai faajtó, egy kis füstölőluk vasajtó, 1 gőzbográts és takaréktüz- hely volna felállítandó, amire szükség lenne, amelyeket engedélyezni alázattal kérem.’’97 Annak ellenére, hogy a Somogy Megyei Levéltárban ráleltünk az előzőekkel kapcsolatos tervrajzokra (2. ábra),98 megmarad a bizonytalanság az építkezés vonatkozásában, mert alapvető dokumentumokat (költségvetés, az új terv készítésének indoka, az ügy megtárgyalása, a vármegye válasza, stb) nem találtunk. Több okból is további kutatást igényel a megnyugtató megoldás kimunkálhatósága. Egyrészről a merőben szokatlan jelenség miatt, miszerint valaki saját költségére (!) kezd bele - hatáskörét, jogosultságát jócskán meghaladó - vállalkozásba, másrészről az épület átalakításának folyamatát Bodosi Mihály is ellentmondásokkal terhelten kísérelte meg bemutatni. Jelen munkánkban az általunk megismert tervek közül a végső, 1867 októberi változatot közöljük. Elkészülte és jóváhagyása (1868 június) között több, mint fél év telt el. A kutatás jelenlegi fázisában az valószínűsíthető, hogy 1859-60-ban keletkezett a kórház pecsétje (3. ábra), amelynek további használatára utaló dokumentumok nem maradtak ránk. A kialakításában különös igényességet és esztétikai szépséget hordozó pecsétnyomó az idők során eltűnt, lenyomata (sigillum) is csak egyetlen példányban tanulmányozható. A központi alak feloldása további feltáró munkát igényel.99 3. ábra. A kórház pecsétje, 1859-1860 (Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjtemény) 97 690-es számot viselő, évszám nélküli töredék. U.ott 98 Plan zum grofsen Comitats Spitale zu Kaposvár 15 October 867. Iktatószám nélkül. Első közlés. 99 A pecsét - eredeti helyéről eltávolított - lenyomatára a Bodosi- hagyatékban, a kórháztörténet más időszakára vonatkozó kutatás során, mintegy járulékos módon leltem rá, papírszalvétába csomagolva, két keménypapír lap közé helyezve. Különös, hogy ennek a felbecsülhetetlen értékű tárgyi emléknek agnoszkálására vagy publikálására Bodosi Mihály nem tett kísérletet: első ízben most mutatjuk be.
