Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Gáspár Ferenc: Megtalált évek: a kaposvári kórház története 1849–1870 között
322 GÁSPÁR FERENC II. A nagy változás időszaka. Az 1855-1859 közötti évek eseményei Egy meghatározó személyiség: Wehle Ferdinánd52 1854-ben a vármegye vezetését Hochreiter Ambrustól a Pécsről érkező Szalay Nikodém helytartósági tanácsos vette át. Az új megyefőnök - szembesülvén a kórház hatalmas adósságállományával és vele szemben az ápolás behajtatlan kintlévőségeivel - vizsgálatot rendelt el, amely egyaránt érintette Pfeffer megbízott megyei főorvos, Töltényi kórházi orvos és Tallián Lázár kórházgondnok személyét.53 Pontos kimutatást követelt a vármegyei kórházi alapítvány helyzetéről, a befizetők és a még adóslevéllel rendelkező felajánlók tételes jegyzékét kérte. Elvárta a kórház 1854. évi elszámolását és az azzal kapcsolatos jelentéseket. Látta a „kikényszerített” ideiglenes megyei főorvosság hátrányait. Végleges megoldást kívánt, ezért az ügyeket felelősen és szakértelemmel kezelő személy kinevezését kezdeményezte. A kolerajárvány kitörése felgyorsította az események menetét. A Baranyában már elismerésnek örvendő Wehle Ferdinánd járásorvost utasították, hogy 1855. augusztus elsejével mint „kolerabiztos” kezdje meg Somogybán a védekezés irányítását, egyúttal a megyei főorvosi kinevezés folyamatát is megindították. Kinevezésének pontos időpontjáról a kórháztörténeti gyűjteményben nincs dokumentum. Az 1820. augusztus 20-án Reichenauban született Wehle Ferdinánd Alajost 1845 júliusában Bécs- ben avatták orvosdoktorrá. Két évvel később került Magyarországra, Mohácsra, ahol a megüresedett járási sebészorvosi állást tölthette be. Már ekkor kitűnt szerteágazó érdeklődésével, szervezőképességével, amint arról egy hivatalos bizonyítványból értesülünk: „Dr. Wehle Ferdinánd Úr nemcsak rendes orvosi te52 Dr. Bodosi Mihály 1983-ban egy magánlevélben ezt írja: „Elkészültünk Wehle Ferdinánd dr. összes tudományos munkáinak összegyűjtésével. Javarészben fénymásolatokban és fotókban gyűjtött anyag mintegy 120-130 oldalnyi kötet lesz, amelyhez még kb. 20 oldalnyi elemző-értékelő és életrajzi anyagot és mintegy 30 fénymásolt eredeti dokumentumot, irodalmi összesítőt és forrásanyag-gyűjteményt csatolunk. Az így összeállítandó kötet egy példányban megfelelő kötésben kerül könyvtárunkba.” Részlet Bodosi Mihály Varga Levente kórházigazgatóhoz írott leveléből. Autográf aláírással. BMKGY. 111/6 doboz A mű további sorsáról semmiféle információnk nincs, bár az elkészültünk befejezett tényre és rendszeres szerzőtársával, dr. Franki Józseffel (1908-1994) közös munkára utal, mint ahogy arról sem, hogy az már ténylegesen megjelenésre érett állapotban volt-e, vagy még csak kézirat formájában létezett. Hiteles forrás alapján írhatjuk le, hogy Bodosi és Franki viszonyát együttes munkálkodásuk utolsó szakaszában megkeseredés árnyékolta be. Halála előtt Franki József valamennyi orvostörténeti kutatásokkal kapcsolatos jegyzetét és kéziratát megsemmisítette, amely Bodosi számára nagy veszteséget jelentett. Talán ezzel is magyarázható, hogy a Bodosi Mihály által szerkesztett, a kórház fennállásának 150-éves évfordulójára megjelentetett Jubileumi évkönyvben Wehle szerepéről, jelentőségéről csak érintőlegesen esik szó. Mindezek ellenére jelen sorok írója további olyan, ismeretlen körülmények között eltűnt, különböző témaköröket feldolgozó tanulmányok felbukkanásában reménykedik, amelyeknek egykori létezéséről - a Bodosi-hagyaték feltárásában előrehaladva - egyre határozottabban meg van győződve. 53 8730/XII.13 /1854/. BMKGY. 6. doboz. endőit, mint rendőrségi, törvényszéki, kórházi s mint szegények orvosa látta el mindenkor pontosan, hanem a mohácsi járásban kiütött marhadög sikeres elfojtását nagy részben buzgalma és ügyességének lehet tulajdonítani, s melyeknek folytán e hivatal ezen a helyen is tökéletes megelégedettségét nyilvánítja.”54 A széles érdeklődési körű, német anyanyelvű orvos, aki a magyaron túlmenően az angol, olasz és latin nyelvet is tökéletesen beszélte, új hazájához, környezetéhez asszimilálódva élte életét. Tudományos érdeklődésének dokumentuma a Sopronban megjelent Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarnban publikált értekezése a váltólázról (Über das Wechselfieber, 1856). Dr. Bodosi Mihály egy más témát feldolgozó írásában további részletezés nélkül Wehle tudományos közleményeinek számát 19-ben adja meg.55 Segíteni kívánta a magyar orvosképzést, erről tanúskodik az a „Nyílt levelek” címet viselő javaslata, amely a báró Eötvös József közoktatási miniszter által 1848 májusában kezdeményezett egyetemi reform tárgyában keletkezett. AIX „levélből” (fejezetből) álló tanulmányból szükségesnek tartom néhány olyan gondolat idézését, amely a továbbiakban bemutatandó somogyi működése során mindvégig meghatározta munkásságát. „Az orvos az által különbözik minden más honpolgártól, hogy a kormány bizodalma által ezreknek java kezeiben adva van, éspedig úgy, hogy a reá bízott kinccsel, a polgártársai egészségével maga belátása és maga akaratja szerint bánhat. A kormány elvében foglaltatik tehát, hogy minden okleveles orvost tökéletes orvosnak tartson, és ennél fogva minden kezdő orvost hivatására tökéletesen kiképezzen. De mind a kormány, mind a közönség rendszerinti nézete arra szorítkozik: az orvosban a gyógyítót és legföllebb a művészt látni, és a kormány megelégszik avval, hogy az orvost a többi honpolgárok közé oda teszi, mint minden más iparűzőt, tőle azt várván, hogy tudományát a közönségnek eladja, és ettől cserébe a szükséges ellenszert nyerje; ennek természetes következménye, hogy legtöbben csak a végett tanulják az orvostudományt, hogy ezt fejős tehénként mohósággal fejhessék, és ha eleget gyűjtöttek, az összekurált tőke kamatjából nyugalomban és kényelmesen élhessenek [...]. Azért nem szabad, mint közönségesen történik, a gyakorlati orvost a tudós orvostól elválasztani, mert csak a tudós orvos lehet valódi gyakorlati orvos. A kormánynak tehát nem szabad középúton járni, ha igazságosságot akar, neki csak tudós orvosokat, nem pedig félembereket nevelnie kell. Mostanig pedig csak igyekeztünk orvosokat nevelni, kik szükség esetében néhány betegség ellen évezredek óta gyakran csak hagyományosan kezükhöz szolgáltatott gyógyszereket észbül leírni és némi esetben használni is tanultak, és elfelejtettük, hogy csak az, kinek szelleme az összes természet szabályait és életét magában foglalja, az emberi test szabályait és életet kikutatni és 54 BMKGY. 6 doboz. Kelte: 1851. március 28. Pécs. Wehle 1849-ben a Mohács környékén állomásozó beteg katonák ellátására mintegy fél éven át működő kórházat állított fel. 55 Bodosi, M.: 1987, 158-165.
