Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Gáspár Ferenc: Megtalált évek: a kaposvári kórház története 1849–1870 között
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 04: 311-338 Kaposvár, 2016 Megtalált évek: a kaposvári kórház története 1849-1870 között1 GÁSPÁR FERENC 7400 Kaposvár, Kossuth Lajos utca 10., e-mail: drgasparferenc@t-online.hu Gáspár, R: Years found: the history of the Hospital of Kaposvár between 1849-1870. Abstract: According to an early chronicler, the documents of the hospital of Kaposvár from its foundation in 1849 to 1859 have gone completely lost. Other researchers approved this claim, so this decade has not been revealed ever since. Based on the files and documents found at the Hospital History Collection of Mihály Bodosi in the Kaposi Mór Educating Hospital, the author introduces the history of the 'missing period' and the following decade. The article is the first to disclose the operation of the prison hospital, which - intermittently - sometimes served as the only health care institution of the county. Keywords: Military occupation, foundational hospital, public hospital, prison hospital I. Az alapítványi kórház 1849-1855 között Elvesztett dokumentumok, megkerült évek A kaposvári kórház történetének a szabadságharc bukása és Szigeti Gyula János igazgatói kinevezése közötti két évtizedére mindeddig nem terjedt ki a köteles kutatói figyelem, ami miatt feltáratlan maradt a kórház osztrák katonai megszállásának időszaka, az alapítványiból nyilvános kórházzá válás folyamata, a 1 A közlemény a Kaposi Mór Oktató Kórház Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjteményében végzett kutató munka eredményeként születhetett meg. A kórház „történeti” irattára és Bodosi Mihály (1909. december 13 - 2005. március 21) osztályvezető főorvos, orvos történész Somogy megye egészségügyének történetével kapcsolatos hagyatéka egyesítéséből létrejött gyűjtemény - jelen tanulmány szerzőjének kezdeményezésére - az örökhagyó születésének centenáriumán kapta jelenlegi elnevezését. Az iratanyagon túlmenően évekig a kórház muzeális könyveinek tára is volt. A feldolgozást nehezítette, hogy a hányatott sorsú irat együttesben az idők során a dokumentumok egymással keveredtek, a rendezési kísérletek esetlegesek voltak, és mindenkor az adott „aktuális” feladatnak alárendelten történtek. A zömében Bodosi Mihály által másolt, illetve „jegyzetelt” levéltári anyag elemei (sajnálatosan általában további pontosításra alkalmatlan formában) átforgatás nyomán kerültek látótérbe és feldolgozásra. Azokban az esetekben, amikor „az anyag rendezése" során valamely okból az iratok áthelyezésre kerültek, egyaránt feltüntetjük az eredeti lista szerinti, illetve az új dobozszámot. A tanulmány elkészültét követően újabb szempontok alapján, újabb átrendezés, csoportosítás következett, illetve jelenleg is zajlik, ezért - a véglegesnek tekinthető helyzet kialakulásáig - a dokumentumra való hivatkozás csak azt képes bizonyítani, hogy az a Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjtemény (illetőleg kiemelt tételei a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára) állományában vannak. A gyűjteményről: Gáspár, F.: 2006, 41-42, és Gáspár, F.: 2013, 144-155. Bodosi Mihály életéről: Darvas, A. M.: 2009, és Gáspár, F.: 2013, 64-65 megye közegészségügyi állapotát meghatározó községi orvosi hálózat létrehozása és méltatlanul sújtott feledés nagy formátumú orvos-személyiségeket. A jelenség kulcsa egy 1904-ben megszületett mondat. Dr. Csurgó Jenő, a kórház korai történetének első krónikása kijelentette: „Az 1850-től 1861-ig terjedő Bach- és Schmerling-korszakból semmi levéltári adat nem maradt reánk, csak egy későbbi kimutatásból tudjuk, hogy a kórházat 1859-ben a helyhatósági intézmény nyilvános jelleggel felruházta.”2 A „tiszta forrás”- ként elfogadott szerző újabb kórháztörténetet taglaló munkája 1926-ban jelent meg, ebben megismétli korábbi megállapítását.3 Ettől kezdve Csurgóra alapozva a kórház történetét bemutató szerzők tényként kezelték a dokumentumok hiányát, kutatói szemszögből lezártnak tekintve a korszakot.4 Az áttörés a Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjtemény létrejöttével és anyagának tudományos igénnyel megkezdett feldolgozásával következett be. A munka első eredményeiről a Kaposi Mór Oktató Kórház 160 éve5 című kötetben már jelentek meg közlemények, de azok egyike sem érintette jelen témánkat. A „megtalált” évek történéseiről első ízben az Örökség Kaposi Kiskönyvtár 41. kötetében olvashattak az érdeklődők.6 A katonai megszállás időszaka Nem céltalan, ha mindenek előtt a történelmi kereteket vázoljuk fel, amelyek témánk tagolását indokolják. Nemzeti múltunknak a szabadságharc bukásától a kiegyezésig terjedő éveit összefoglalóan a neoabszolutizmus koraként tartjuk számon, ám ez további részletezést is megenged: 1849 augusztusa és 1850 decembere között a katonai kormányzás, 1851 januárjától - 1853 áprilisig a provizórium, 1853 május - 1860 június között a definitivum időszakáról beszélhetünk. Ezt követően 1861 novemberétől 1865 decemberéig a Schmerling-provizóriumról szólhatunk, amelyet a katonai kormányzás ideiglenes visszatérése és annak ellenhatásaként a passzív rezisztencia újraéledése jellemez. Az 1850-1859 közötti évek Bach-korszakként mentek át a történelmi köztudatba. 2 Csurgó, J.: 1904, 4 3 Csurgó, J.: 1926,11-12 4 Franki, J.- Tarján, L.: 1968. 5-10, és Bodosi, M. (szerk.): 1996. 2-5 5 Kopa, J. (szerk.): 2006. 9-124. 6 Gáspár, F.: 2013. 7-72. Jelen tanulmány - a folyamatos kutatás eredményeként - több helyen módosítja az abban közölt megállapításokat.
