Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Honti Szilvia–Aradi Csilla–Balogh Csilla–György László–Költő LászlóMolnár István–Németh Péter Gergely–Skriba-Nagy Mónika–Somogyi Krisztina–Tokai Zita Mária: Régészeti feltárások Somogy megyében 2012–2015
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK SOMOGY MEGYÉBEN 2012-2015 KÖZÖTT 255 kissé keskenyebb maradványai következtek. A sekrestye alapjában és felmenő falában 24x12^5-6 ernes téglák voltak, kisebbek, mint a többi épületrésznél. A habarcs 1-1,5 cm vastag. A sekrestye ÉNy-i végén egy 54x60 cm-es támpillér alapozása volt. Ez 32x14- 15 cm-es, a sekrestyéénél nagyobb téglákból állt. A középkori temető több egymást is metsző, melléklet nélküli sírját is feltártuk. A templom az Árpád-korban épülhetett. Méretei, építőanyaga, technikája és a bővítés fokozatai tipikusnak mondhatóak a térségben, igazi különlegesség viszont az egykor mellette álló fa fennmaradása. Őrtilos - Zrínyi-Újvár Költő László A feltárás a Zrínyi-Újvár sáncrendszerének, belső szerkezetének kutatási programjának keretében, 2014. július 14-28. között zajlott a Somogy megyei Őrtilos és a Zala megyei Belezna határában. A feltárást a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, a feltárásokhoz a Hadtörténeti Közlemények, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Göcseji Múzeum és a Rippl-Rónai Múzeum is hozzájárult. A régészeti kutatás Vándor László és Költő László vezetésével, Varga Máté közreműködésével, a 2006-os kisebb sáncátvágási kísérlettől eltekintve, 2010-2012 között, alapvetően két helyszínen, a vár belsejében, és azon kívül, a vár déli előterében folyt, melyet 2013-ban terjesztettünk ki a keleti sáncrendszer vizsgálatára. 2011 tavaszán a terület mélykeresővel történő átvizsgálása során az északi lejtő alsó részén egy vas kézigránát üres gömbje került elő, kiemelése közben átégett, agyagos földet lehetett megfigyelni. Ezen a területen 2012 márciusában készült újabb magnetométeres felmérés, amely egy egyenes, átégett vonalszerű jelenséget jelzett. A 2013-ban erre az anomáliára kijelölt, 2013/5. szelvény feltárása során megtaláltuk egy három soros cölöpszerkezettel megtámasztott védmű, az ún. sarkantyú bástya bekötő szakaszának egy darabját. Ennek a 10. számmal jelölt objektumnak a feltárását folytattuk 2014-ben, ahol újabb 7 cölöplyuk került elő (III. t. 4.). Aszelvény ÉK-i végéhez illeszkedő újabb, 2,5x2 m-es szelvény (2014/4. sz.) üresnek bizonyult. A 2013/5. szelvénytől DK-re, a megtalált cölöpsor folytatásában nyitottunk egy újabb szelvényt (2014/2.), melyben bomba repeszdarabokat, égésnyomokat találtunk. Sajnos a lemélyítésig nem kerültek elő újabb cölöplyukak. Az emlékmű felé meghosszabbítottuk a 2013/4. szelvényt (2014/1. sz.), amelyben átégett réteg, kályhaszem töredék és tégla került elő. A vár belsejében folytattuk a központi épület falainak meghatározását. Ennek érdekében nyitottuk a 2014/3. sz. szelvényt, melyben megtaláltuk a korábbi V. és VI. sz. falak folytatását, valamint az „E” és „D” épületrészeket fűtő cserépkályhák omladékáit (III. t. 3, 5.) Az omladékok között teljesen ép, több típusú lovag alakos, oroszlános és griffes, valamint növényi orna- mentikás kályhacsempét találtunk. (III. t. 1,6.) A 2014. évi kutatás az épület kialakításával és építésmódjával kapcsolatban megerősítette a korábbi megállapításainkat, vagyis igazolódott, hogy az ÉK-i épületrész négyosztatú (6. ábra) Az „E” épületrészben megtalált kályhaomladék alapján bizonyos, hogy a kályha a falra támaszkodott, sőt bizonyos mértékig abba épülhetett bele. A bontás során egyébként továbbra is jellegzetes 17. századi leletek, zömmel kályhaszemek töredékei, vasszegek, vaskapcsok, kisebb részben kályhacsempék darabjai és edénytöredékek kerültek elő.7 A „D” épületrészben, az 1. számú objektum (kályha) omladékái között egy korsótöredék nyakrészéhez tapadva pénzérmét, II. Mátyás körmöcbányai denárát (1611. v. 1617. évi veret)8 találtuk (III. t. 2.). Az előkerült leletek a restaurálás és a feldolgozás alatt ideiglenesen a Göcseji Múzeumba, ezt követően végleges helyükre, a Rippl-Rónai Múzeumba kerülnek. Zamárdi - Réti földek Balogh Csilla Zamárdi város mai belterületén, a Rétföldi utca környékén húzódó avar kori temetőben, mely a hazai és a nemzetközi szakirodalomban is Zamárdi-Réti földek lelőhelynéven vált ismertté, 2015. július 17. és augusztus 8. között tervásatást végeztünk. A nyugatkelet irányban kb. 400 m hosszan elnyúló temetőnek az északnyugati részében végeztük a feltárást, a 2495/7 hrsz-ú telken. A kutatott terület keletről csatlakozik a 2008-ban Molnár István által feltárt telekhez. A keskeny, téglalap alakú terület délnyugati kétharmadát humuszoltuk le, a 629 m2-nyi területen 68 objektum feltárására került sor. Az objektumok között 53 avar kori sír volt, így ezekkel együtt a temetőből 2506 sír vált eddig ismerté. A feltárt sírok döntő többsége rabolt volt, de ennek ellenére a bolygatás által általában nem érintett, a medencétől lefelé eső vázrészek mellől jól keltezhető, változatos régészeti leletanyag került elő. A filigrándíszes felhúzott lemezgömbös fülbevalók, a trasszírozott fonatdíszes lemezes övveretek és az öntött korongok tanúsága alapján, a temető e részét, a 7. század legvégén, a 8. század első évtizedeiben használták. A női sírokban a hosszan lecsüngő női öveket és az övekre függesztett, változatos díszkorongokat a sírok többségében sikerült megfigyelnünk, viseletűk módját rekonstruálnunk (IV. t. 1-2.).9 A rablások, bolygatások ellenére a legtöbb sírban sikerült megfigyelnünk a ládakoporsók vasszerelékeinek rendszerét. A téglalap alakú deszkakoporsókat a négy sarokban két-két keskenyebb, L alakú koporsópánttal erősítették össze, elkalapált fejű, hosszú vasszegekkel. Hasonló szegek a koporsók hosszanti oldalainál két vagy három, szélesebb L alakú vaspánttal rögzítették a koporsó fenék- és oldaldeszkáit. A koporsó fedelét, a 7 A feltáráson előkerült reprezentatív darabok szerepeltek a Magyar Nemzeti Galéria „Költő, hadvezér, államférfi - Zrínyi Miklós (1620-1664)” című kiállításán, az eddigi kutatás eredményei megjelentek a kiállítás katalógusában. (Vándor László: Zrínyi-Újvár régészeti kutatása. In: Köitő, hadvezér, államférfi - Zrínyi Miklós (1620-1664) 78-95. MNG Kiadványai 2014/7. Bp. 2014.). 8 Huszár 1139. (RRM Isz.: 2014.2.2.) 9 A rekonstrukciós rajzokért Ambrus Editnek tartozom köszönettel.
