Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Honti Szilvia–Aradi Csilla–Balogh Csilla–György László–Költő LászlóMolnár István–Németh Péter Gergely–Skriba-Nagy Mónika–Somogyi Krisztina–Tokai Zita Mária: Régészeti feltárások Somogy megyében 2012–2015
256 HONTI ET AL... szelvény 6. ábra. Őrtilos - Zrínyi-Újvár: A belső épület alaprajza halott elhelyezése után, egy kisebb, ácskapocs alakú kapoccsal zárták le, melyet rendszerint a csontváz bal oldalán, a bal karcsontok környékén találtunk. Néhány sír esetében azonban a koporsó koponya felőli, rövi- debb oldala mellől került elő (IV. t. 3.). A sírokon kívül előkerült 12, többé-kevésbé a sírok sorába illeszkedő, a sírok Ny-K tájolásával megegyező, téglalap alakú gödör, melyekben régészeti leletet nem találtunk. A gödrök hossza 80-200 cm, szélessége 70-110 cm között váltakozott, mélységük többnyire 25-40 cm volt, azonban néhány esetében a gödrök az altalajba 120-145 cm-ig is lemélyedtek. A kissé rézsűt lefelé haladó oldalú, általában egyenetlen aljú gödrök közös sajátossága a viszonylag homogén, humuszos betöltés volt, ami arra utal, hogy nem sokáig voltak nyitva, hanem a kiásás után röviddel be is temették azokat. E gödrök mind méretükben, mind pedig betöltésük jellegében a síroknál megfigyelt rablóaknák nyesett felszínen jelentkező foltjához voltak hasonlóak. Ezért feltevésünk szerint e gödrök a sírokat kirablók által ásott kutatógödrök voltak, melyekkel az általuk a sorokba, szabályos rendbe feltételezett sírokat igyekeztek felderíteni. A sírok felkutatását célzó gödrök alapján - a feltárt temetőrész esetében legalábbis -joggal feltételezhetjük, hogy a sírok kirablása jól szervezett „csapatmunka” lehetett. A rabolt sírok esetében olyan pontossággal ástak rá a sírgödrökre, hogy valószínűleg földhant vagy sírjel egyértelműen jelezte a helyét. Ugyanakkor ez alapján az is feltehető, hogy a sírok feldúlására a temetés után nem sokkal, legfeljebb néhány évtizeddel később kerülhetett sor, amikor még e jelek látszódtak. Mindössze két sír esetében nem találták el a sírokat a szisztematikusan kiásott kutatógödörrel, így azok bolygatatlanok maradtak (2472. és 2483. objektum). A rabolt sírokban gyakran két koponya is volt, különböző vastagságú betöltéseken. Ez alapján feltehetjük, hogy egyszerre több sírt is kinyitottak, majd a rablás nyomainak eltüntetése érdekében betemették ugyan azokat, de arra nem fordítottak gondot, hogy a kihúzkodott csontokat hogyan „dobálják” vissza. A temetkezések és az azokkal összefüggésbe hozható további gödrök mellett, a temető északnyugati szélénél egy közel Ny-K-i irányban futó, többször megújított és gondosan karban tartott árok szakaszát találtuk meg, melynek egy része már a 2008. évben kutatott felületen is jelentkezett (2380. objektum). Az árok avar kori voltát, az azt vágó sírok alapján valószínűsítjük. Feltételezésünk szerint az árok egy időben temetőárokként szolgálhatott, de egy idő után „túlnőtt” rajta a temető és funkcióját vesztette. Ezen előzetes feltételezésünket a további szakaszainak feltárása bizonyíthatja vagy cáfolhatja.
