Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)

Honti Szilvia–Aradi Csilla–Balogh Csilla–György László–Költő LászlóMolnár István–Németh Péter Gergely–Skriba-Nagy Mónika–Somogyi Krisztina–Tokai Zita Mária: Régészeti feltárások Somogy megyében 2012–2015

256 HONTI ET AL... szelvény 6. ábra. Őrtilos - Zrínyi-Újvár: A belső épület alaprajza halott elhelyezése után, egy kisebb, ácskapocs alakú kapoccsal zárták le, melyet rendszerint a csontváz bal oldalán, a bal karcsontok környékén találtunk. Néhány sír esetében azonban a koporsó koponya felőli, rövi- debb oldala mellől került elő (IV. t. 3.). A sírokon kívül előkerült 12, többé-kevésbé a sírok sorába illeszkedő, a sírok Ny-K tájolásával megegye­ző, téglalap alakú gödör, melyekben régészeti leletet nem találtunk. A gödrök hossza 80-200 cm, szélessé­ge 70-110 cm között váltakozott, mélységük többnyire 25-40 cm volt, azonban néhány esetében a gödrök az altalajba 120-145 cm-ig is lemélyedtek. A kissé rézsűt lefelé haladó oldalú, általában egyenetlen aljú gödrök közös sajátossága a viszonylag homogén, humuszos betöltés volt, ami arra utal, hogy nem sokáig voltak nyitva, hanem a kiásás után röviddel be is temették azokat. E gödrök mind méretükben, mind pedig be­töltésük jellegében a síroknál megfigyelt rablóaknák nyesett felszínen jelentkező foltjához voltak hason­lóak. Ezért feltevésünk szerint e gödrök a sírokat ki­rablók által ásott kutatógödrök voltak, melyekkel az általuk a sorokba, szabályos rendbe feltételezett sí­rokat igyekeztek felderíteni. A sírok felkutatását célzó gödrök alapján - a feltárt temetőrész esetében leg­alábbis -joggal feltételezhetjük, hogy a sírok kirablá­sa jól szervezett „csapatmunka” lehetett. A rabolt sírok esetében olyan pontossággal ástak rá a sírgödrökre, hogy valószínűleg földhant vagy sírjel egyértelműen jelezte a helyét. Ugyanakkor ez alapján az is feltehe­tő, hogy a sírok feldúlására a temetés után nem sok­kal, legfeljebb néhány évtizeddel később kerülhetett sor, amikor még e jelek látszódtak. Mindössze két sír esetében nem találták el a sírokat a szisztematikusan kiásott kutatógödörrel, így azok bolygatatlanok ma­radtak (2472. és 2483. objektum). A rabolt sírokban gyakran két koponya is volt, különböző vastagságú betöltéseken. Ez alapján feltehetjük, hogy egyszerre több sírt is kinyitottak, majd a rablás nyomainak eltün­tetése érdekében betemették ugyan azokat, de arra nem fordítottak gondot, hogy a kihúzkodott csontokat hogyan „dobálják” vissza. A temetkezések és az azokkal összefüggésbe hozható további gödrök mellett, a temető északnyu­gati szélénél egy közel Ny-K-i irányban futó, többször megújított és gondosan karban tartott árok szakaszát találtuk meg, melynek egy része már a 2008. évben kutatott felületen is jelentkezett (2380. objektum). Az árok avar kori voltát, az azt vágó sírok alapján való­színűsítjük. Feltételezésünk szerint az árok egy időben temetőárokként szolgálhatott, de egy idő után „túlnőtt” rajta a temető és funkcióját vesztette. Ezen előzetes feltételezésünket a további szakaszainak feltárása bi­zonyíthatja vagy cáfolhatja.

Next

/
Thumbnails
Contents