Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Aradi Csilla: Újabb adalékok az ún. „corona latina” datálásának problematikájához
216 ARADI CSILLA A dinasztikus kapcsolatok mellett mellett kereskedelmi kapcsolatok is fennálltak a két birodalom között, 1127-ben kitört háború okai között szerepel, hogy a bizánciak a magyar kereskedőket ki akarták szorítani Barancsból, amely a Konstantinápolyba vezető út egyik fontos állomása volt. Már Kiss Etele is felveti a Monomachos korona eredetiségét alátámasztó cikkében annak lehetőségét, hogy a korona egy, Bizánccal csak névleges vagy dinasztikus kapcsolatban álló országban készült, amint erre a későbbiekben több példa is akad. Kiss említett tanulmányában felveti egy Dalmáciában működő műhely lehetőségét is.45 Bár a Monomachos korona zománcainak készítése idején ez elég valószínűtlennek tűnik, azonban jóval nagyobb esélyét láthatjuk ennek a 12. század közepétől. A bizánci császárok már a 11. század folyamán diplomáciai jellegű ajándékként tekintettek a zománcokra, így a fatimida kalifa mellett III. Henrik császárnak is kedveskedtek vele.46 Hasonlóan nagy mennyiségű ajándékkal együtt tért vissza Magyarországra III. Béla, azonban a corona latina apostollemezeit - már csak feliratuk okán sem - nem sorolhatjuk ezekhez. A Dalmáciái/ Délvidéki műhely - melynek létrejöttében bizonyára a bizánci ötvösök tevékeny szerepet vállaltak - feltehetően még II. Géza (vagy III. István) idején létrejött és kezdett latin írással díszített lemezeket is előállítani.47 A feliratokban rejlő bizonytalanság talán ennek az átmeneti időszaknak tudható be. Arról is van értesülésünk, hogy II. Géza 1149 folyamán követséget menesztett II. Roger szicíliai királyhoz és a francia- normann szövetséghez való csatlakozásról tárgyalt. E szövetségi politika másik irányát a Welf hercegi családnak a bajor trón megszerzésében nyújtott támogatás jelentette, ami az 1140-es évek második felétől a német belpolitikába való aktív részvételével járt, és ami III. Konrád magyarországi hadjáratát is ellehetetlenítette. II. Géza viszonya a pápai kúriával az 1150-es években megromlott, „csak névleg keresztény uralkodóként” említették.48 Az évtized közepét és az 1160-as évek elejét is a Bizánci birodalommal kötött békekötések jellemzik, melyek tartóssága azonban megkérdőjelezhető, hiszen korábban III. Béla eljegyzésével és Bizáncba vitelével, majd 1165- ből Mánuel hódításával a szerémségi és délvidéki területek 16 évre Bizánci fennhatóság alá kerültek. Az persze kérdés, hogy mennyire jellemezte Mánuelt egy szövetségi rendszer kialakítására tett kísérlet és mennyire a közép-dalmát, horvát és szerémségi te45 Kiss 2001.76. 46 Kiss 2001. 76, 65. Al-Mustansirnek ötven öszvérre volt szüksége, hogy elszállítsa ezt a töménytelen kincset. Ugyancsak nagy mennyiségű zománclemez került Grúziába Dukas Muhály uralkodásának idején, amelyről a Khakhuli Triptichon tanúskodik. 47 Tóth Endre is a görög műveltség körébe tartozónak tartja a corona latina készítőit. Erre utal szerinte az a tény is, hogy az apostollemezek felirataiban előforduló T és U betűk párhuzamait a görög éremverés betűtípusai között lehet felismerni. Tóth 2002. 216, Tóth 1996. 198. 48 Kristó-Makk 2003. 199. Ugyanakkor, mint a ciszterci rend hazai meghonosítója, valamint a stefanita ispotályosrend létrehozója, nem kételkedhetünk II. Géza Róma iránti elkötelezettségérői. rületekre való befolyás kiterjesztése. A Bizánci befolyás mindenesetre jelen volt a 12. század közepén a Délvidéki területeken, a konstantinápolyi pátriárka alá tartozó szávaszentdemeteri bazilita monostor működése mellett Idriszi megemlékezett a Bács városában élő görög tudósokról, a Szerémségbe bevonuló Mánuelt pedig görög zsoltárokat énekelve fogadta a helyi papság.49 1204-ben Imre király kísérletet tesz a bazilita monostorok szervezeti megújítására, akár külön püspökség szervezése révén, de terve nem járt sikerrel. A bizánci művészet hatása Magyarországra a 12. században számtalan forrásból táplálkozhatott. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a nem direkt bizánci művészeti impulzus hazai leképezését sem, itt elsősorban Antióchia, Szicília és Velence játszhatott szerepet. Az Antióchiából érkező hatás Antióchiai Ágnes (magyar nevén Anna), a bizánci császárné, Mária féltestvére, III. Béla felesége révén érkezhetett. Mivel felsorolással nem rendelkezünk, hogy valós tárgyakat köthessünk a házasságkötéshez, csak áttételes módon igazolható ez a kapcsolat.50 27. ábra. III. Béla réz pénzérme (CNH 98) A bizánci hatás 12. század közepi felerősödése nem csak II. Géza 1156-os aranypecsétjén követhető nyomon,51 hanem III. Béla rézveretein is. Az egyik típus előlapján (CNH 98.) két trónoló, királyi jelvényekkel felövezett uralkodó látható Rex Béla és Rex Sts felirattal. Bár feloldásukra számos elgondolás született, legelfogadhatóbb értelmezésnek a III. Bélával és III. Istvánnal való azonosítás tűnik, amit már Jeszenszky Géza az 1930-as években is felvetett.52 (27. ábra) A veret feltehetően még III. Béla dukátusa idejére keltezhető, amikor - bizánci mintára - III. István kvázi társural49 Koszta László: Dél-Magyarország egyházi topográfiája a középkorban. 341-2. jegyzet internet. 50 Ili. Bohemond, Ágnes féltestvére dénárján találkozunk először hold és csillagábrázolással, egy sisakos, páncélos fej két oldalán. Chatillon Anna, anyja révén a normann uralkodócsaláddal, így a Szicíliai uralkodókkal is rokonságban állt. 51 A német-római császárok Nagy Károlyt követően, bizánci mintára kiváltságleveleiket gyakran aranybullákkal erősítették meg. Később ez a gyakorlat a szicíliai és aragóniai királyoknál is elterjedt. 52 Gyöngyössy 2006. 233. Jeszenszky Géza: Az első magyar rézpénzek. In: Numizmatikai Közlöny 34-35. 1935-6 35-47. A korábban felvetett Rex Scs (Sanctus) feloldás a király feje feletti dicsfény hiányában értelmezhetetlen.
