Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Aradi Csilla: Újabb adalékok az ún. „corona latina” datálásának problematikájához
ÚJABB ADALÉKOK AZ ÚN. „CORONA LATINA” DATÁLÁSÁNAK PROBLEMATIKÁJÁHOZ 217 kodójaként működött az ország déli területein.53 1161- ben szervezték meg Béla hercegségét a horvát-dal- mát területeken, amelyek átadására (a Szerémséggel együtt) 1163-ban, Béla Konstantinápolyba költözésekor, Mánuel is igényt tartott. Mivel békés módon ez nem sikerült 1165-ben Mánuel elfoglalta a területet és Boszniával együtt a Birodalomhoz csatolta.54 Ili István 1167-ben békét kötött Bizánccal, legkésőbb ettől az időponttól fogva már biztosan létezhetett ez az éremkép, amely 1172-ben, Ili. István halálával elveszthette létjogosultságát.55 Ugyancsak III. Béla korai pénzkibocsájtásához kapcsolható az arab/kufikus írást utánzó rézveret (CNH 103). Érdemes itt figyelembe venni a spanyol morabitino (melyek az Almoravid dinasztia érméi alapján készültek) mellett mind a jeruzsálemi és antióchiai (arany bezant), mind pedig a szicíliai normann királyság hasonló pénzhasználatát (arany tari, réz follari), annál is inkább, mivel ezek korban közelebb állnak a magyar éremhasználat időpontjához. (28. ábra) A szicíliai normann királyság mind földrajzi, mind pedig kulturális értelemben az arab és a keresztény világ találkozásában helyezkedett el, és így alakulhatott ki egy olyan művészet, amely a bizánci, mór és nyugat európai hatásokat ötvözte. Az 1070-es éveket követően, egészen Frigyes haláláig a királyságot etnikai és vallási tolerancia jellemezte. Bár a latin nyelv volt hivatalos, a fontos dokumentumoknál az arab, a görög és a héber nyelvet is használták, amiről egy 1148-as sírkő többnyelvű felirata is tanúskodik.56 Mind a törvényhozásban, a pénzverésben, mind pedig az intézmények létrehozása terén történtek átvételek a szomszédos arab emírségektől. Úgy tűnik, hogy a 12. század harmadik negyedében a szicíliai királyság, a keresztes államok és a bizánci birodalom környezetében kialakult egy erős kulturális kölcsönhatás, amelynek tanúbizonyságát nem csak az említett éremképek adják, hanem pl. az Artukida uralkodók bizánci vereteket utánzó érmeképei (pl. Kara Arslan 1144-1174 pénzén a trónoló Krisztus ábrázolás) is. III. Béla kísérlete - a rézpénzek törvényes fizetőeszközként általánossá tétele - azonban nem sikerült, körülbelül egy évtized eltelte után a királyi kincstár visszatért az ezüstpénzek veréséhez. 53 A társuralkodásra van korábbi példa 1152-ból II. Géza és III. István kapcsán. Kristó-Makk 1996. 190. 54 Az 1167-ben indított hadjárat előtt történt, hogy a Konstantinuszi fórum nyugati diadalkapuján lévő 2 ércszobor közül a bizánci nőt ábrázoló szobor ledőlt, amit Manuel a hadjáratra nézve rossz előjelként értelmezett, ezért elrendelte, hogy a másik szobrot, ti. a magyar nő szobrát döntsék le, és a görög nő szobrát állítsák vissza. Moravcsik 2003. 83. 55 Kristó-Makk 2003. 225. 1170-ben az újdonsült házas Béla Konstantinápolyból Antióchiába és Jeruzsálembe utazott, mint Magyar- ország, Dalmácia és Horvátország hercege. 1172-ben Oroszlán Henrik is zarándoklatot tett a Szentföldre. 56 Grisanto pap anyja emlékére Palermóban négynyelvű sírfeliratot emelt. 28. ábra. III. Béla rézpénze és II. Vilmos (1166-1189) follisa57 III. Béla Esztergomban, ahol a király ötvösműhelyet is működtetett,58 nagyszabású építkezésekbe kezdett, ahol a díszítések részben bizánci gyökerekből táplálkoztak (pl. kápolna freskó). Feltehetően az ötvösműhelyben is dolgoztak bizánci gyökerű mesterek. Bizonyosak lehetünk afelől, hogy III. Béla neveltetése mellett a Szerémség és Délvidék 16 évig tartó bizánci fennhatósága is hozzájárult a bizánci művészet magyarországi elterjedéséhez. Úgy tűnik, hogy a 13. század elején a Bizáncból korábban megszerzett zománcokat - köztük III. Béla enkolpionjához (3. ábra) hasonló lunetta alakú lemezeket - másodlagosan is feldolgozták, elég itt a cseh Vyssi Brodban őrzött kettős kereszt alakú sztaurothékára gondolnunk.59 Érdekes kérdést vet fel III. Béla vallásgyakorlata. Azzal, hogy 1166 márciusában Mánuel oldalán trónörökös jelöltként egyházi zsinaton vett részt Konstantinápolyban, ekkor bizonyára az ortodoxia követőjének kellett hogy vallja magát.80 Nem lehetett véletlen 1172- ben Lukács esztergomi érsek Béla koronázásával kapcsolatos ellenérzése, bár ekkorra már bizonyára visszatért a katolikus hitre. Úgy tűnik azonban, hogy az ortodoxia hatása nem múlt el nyomtalanul, mivel 1183-ban rilai Szent Iván ereklyéit hozta el Szófiából, azonban a keleti szent tiszteletét nem tudta Magyarországon meghonosítani. 57 A follis középén II. Vilmos király, a köriratban “bi-amr al-malik al- mu’azzam al-musta'izz" olvasható. 58 Kristó-Makk 2003. 231. 59 Evans-Wixom 1997. 441-442, 497. Az enkolpion ornamentikájának párhuzamait Aragóniái Konstancia halotti koronáján lehet megfigyelni. 60 Kristó-Makk 2003. 224.
