Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Aradi Csilla: Újabb adalékok az ún. „corona latina” datálásának problematikájához
ÚJABB ADALÉKOK AZ ÚN. „CORONA LATINA” DATÁLÁSÁNAK PROBLEMATIKÁJÁHOZ 213 is elterjedt volt. Úgy tűnik, hogy Bizánc kirablása után a zománcveretek birtoklásának és felhasználásának reneszánszát figyelhetjük meg, hisz az elrabolt, vagy kereskedelmi úton megszerzett, feltehetően több műhelyből származó veretek feltűnnek kereszteken (pl. a magyarországi eredetű Vyssi Brodi és az Oigniesi kincs/Namuri31 kettős keresztre applikált veretek), könyv borítókon. A bizonyítottan létező Palermói, Velencei és Kijevi zománcműhelyek mellett erősen feltételezhető hasonló műhelymunka Thesszalinikiben (Dumbarton Oaks-i kereszt alakú ereklyetartó, Freisingi katedrális ikonja) és a keresztes államokban is. Míg többségében görög feliratú művekről van szó, megjelennek latin felirattal, bizánci zománctechnikával készült veretek is, és itt nem csak az egyértelműen a velencei műhely alkotásai közé sorolható tárgyakról van szó (pl. III. András házioltára, Bern). A nyelvválasztás mellett sokszor az ábrázolt szentek tiszteletének elterjedése is utalhat a tárgyak készítési helyére. így míg az ún. Dagmar kereszten a Krisztusábrázolás felett és alatt Nagy Szt. Bazil, Szt. János Chrysostomos látható - ami alátámasztja az ereklyetartó mellkereszt formáján túl is annak ortodoxiához köthető (kijevi) gyártását,32 addig a Cosenzai ereklyetartó kereszt négy evangélista ábrázolása és a ráapplikált rombusz alakú zománcok, valamint a drapéria kialakítása, a görög nyelvhasználat ellenére valószínűsíti a tárgy szicíliai készítését.33 (23. ábra) Ugyanakkor a kvalitásos kialakítású esztergomi sztaurotéka feltehetően Konstantinápolyban készült a 12. század végén.34 E kései körhöz sorolható az az aranyozott vörösréz ereklyetartó láda, amely eredetileg a zágrábi dóm kincstárában volt elhelyezve. (13. ábra) A latin feliratú, bizánci technikával készült tárgyak köre - ha leszámítjuk a Velencei Pala d’Oro zománcait - elég szűk, legismertebb képviselője a Capuai könyvborító, a Linköpingi és a Scalai mitra, a Brixeni kesztyű és a dubrovniki Szent Balázs kar- és fejereklyetartó. A Capuai könyvborító Alfano érsek megrendelésére készült 1176-1182 között, ugyancsak a négy evangélista alakjával. Érdekessége, hogy megjelenik rajta az 1173-ban kanonizált Becket Tamás ábrázolása is. Feltehetően ez is a szicíliai műhely alkotása, hiszen a főpap, II. Vilmos király jegyese, Johanna kíséretéhez tartozott 1177-ben.35 * (24. ábra) 31 Az ún. Namuri kereszt, Jacques de Vitry kereszt ereklyetartója talán a keresztes államok valamelyikében készült, korábbi, Bizáncból származó zománclemezek felhasználásával. 32 Dagmar férjének, II. Valdemarnak az anyja a Kijevi Ruszból jött Dániába. Egyes kutatók szerint nem zárható ki a Thesszalonikiben történő készítés sem. Evans-Wixom 1997. 498-499. Apja, I. Ottokár második felesége egyébként Konstancia, III. Béla és Antióchiai Ágnes lánya volt. A Krisztus feje fölötti keresztes glória tölcsérszerüen szélesedő szárának közepén díszítés található. A glória a korona Pantokrator dicsfényének színvilágát idézi, mint ahogy a kevéssé ívelt szemöldökök is párhuzamba állíthatók. 33 A keresztet 1222-ben II. Frigyes ajándékozta a Cosenzai katedrádnak. 34 Kutassy prímás 17. századi végrendelete alapján az ereklyetartó 1190-ben készült. 35 II. Vilmos királyi kápolnájában, Monrealéban is ábrázolta Becketet. A könyvborító Pantokrátor ábrázolása mind színében, mind kialakításában felidézi a corona latina Krisztusát. A Dubrovniki kar-, és fejereklyetartó zománclemezei bizonyítottan egy műhely termékei, amit mind a latin feliratozás stílusa, és betűformája, mind a rekeszek geometrizáló kiképzése alátámaszt, annak ellenére, hogy keretezésük 23. ábra. Az ún. Dagmar mellkereszt és a cosenzai ereklyetartó kereszt részlete 24. ábra. A capuai könyvborító Pantokrátor ábrázolása
