Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)

Aradi Csilla: Újabb adalékok az ún. „corona latina” datálásának problematikájához

214 ARADI CSILLA nagyfokú eltérést mutat. A 12. század legvégén készült zománcok felirataiban kisebb hibák figyelhetők meg, a szentek jobbján a SANCTVS felirat SAHTVS formá­ban jelenik meg. A fordított N és a kihagyott C mellett a T betű szára jobb felé visszakunkorodik. A fordított N betű Simon nevében is előfordul. A karereklyetartón több sorban elhelyezkedő díszítéseknél a zománc lemezeket filigrándíszes szegély keretezi, míg a váltakozva előfor­duló, trapéz alakú növényi díszes lemezekből összera­kott négyszögeket drágakövekkel díszített szegély veszi körül. A fejereklyetartó polikróm, növényi díszítésű kerete későbbi. Szent Balázs Raguzai tiszteletét a 10. századtól lehet nyomon követni. (25. ábra) 25. ábra. Szent Pál és Szent Balázs képmása a Dubrovniki kar-, és fejereklyetartóról A dubrovniki ereklyék zománcvereteinek legközvetle­nebb párhuzama az ún. svéd Linköping mitra, amelyre már Deér is felfigyelt.36 A korábbi zománclemezek fel­36 Deér említést tesz a Dubrovniki anyaghoz tartozó, Szt. Andrást ábrázoló veretről, melyet 1934-ben egy műkincskereskedő Hor­vátországban vásárolt és most a Stockholmi Nemzeti Múzeum­ban található. Deér 1977. 239. használásával Kettil Karlsson Linköpingi püspök a 15. század második felében készíttetett mitrát. A zománcok feltehetően Római vagy Mantovai útja során kerültek bir­tokába. A betűk formája, illetve a Sanctus S-ként való rö­vidítése azonban eltér, de a szentek ábrázolása, és a dí­szített trapéz lemezek alkalmazása párhuzamként jelent­kezik. Mind Deér, mind pedig Buckton a zománcveretek velencei eredete mellett foglalt állást.37 Ezzel szemben a Brixeni görög feliratos, félalakos Szűz Mária ábrázolása mind redőzésében (kevésbé sűrű, koncentrikus íves, V és félhold alakú rekeszek), mind arckialakításában (be­felé álló pupillák, kevéssé íves szemöldök, körte alakú orr, egyenes vonalú száj), mind pedig színeiben a korona apostol és Pantokrátor lemezeinek párhuzama. (26. ábra) Bár a Brixeni zománc származási helyét nem ismerjük, nehezen köthető a velencei műhely alkotásainak sűrűbb és geometrikusabb rekeszkialakításához. Úgy tűnik, hogy létezett egy különálló csoport a 12-13. század fordulóján, amelynek műhelyhez való kötése problematikus. 26. ábra. A Linköping mitra és a Brixeni kesztyű zománcai A bizánci művészet kisugárzása Már a 11. század második felétől rendelkezünk ada­tokkal a bizánci művészet közvetlen kapcsolatáról, hatá­sáról a nyugati világgal. Desiderius Monte Cassinoi apát a Szent Benedek bazilika díszítésére bizánci műalkotáso­kat rendel és művészeket szerződtet, hogy a helyi mes­tereket okítsák.38 A 12. századtól mind Franciaország, mind Anglia és Olaszország irányában történik hasonló 37 Deér 1977. 250., Buckton 1984. 62. 38 Tóth 2002. 217.

Next

/
Thumbnails
Contents