Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)

Csizmadia Gábor–Németh Péter Gergely: Római kori halomsírok Somogy megyében

A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 04: 117-166 Kaposvár, 2016 Római kori halomsírok Somogy megyében CSIZMADIA GÁBOR 1 és NÉMETH PÉTER GERGELY 2 1 Kaposvári Egyetem Idegen Nyelvi Igazgatóság, H-7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40., e-mail: csizmadia.gabor@ke.hu 2 Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, H-7400 Kaposvár, Fő u. 10., e-mail: peter@smmi.hu Csizmadia, G. & Németh, P. G.: Roman Tumuli in County Somogy. Abstract: Besides introducing the Roman Age barrow ceme­teries, this study also presents other burial locations of similar type with Prehistoric or uncertain dating, as well as the results of exploration of settlements near the Roman tumuli. Keywords: Roman Age, Barrow, Tumulus, Cemetery, Settle­ment Bevezetés A római kori halmok kutatását 1993-ban kezdtük meg. Az adattári anyag összegyűjtése után terepbe­járásokat folytattunk, elvégeztük a temetők geodéziai felmérést, majd az általunk római korinak vélt temetők szondázó ásatásait. Lehetőségünk csak két-két halom feltárására volt, 1996-ban Somogyaszalón, és 1997- 1998-ban Somogyjádon. 2007-ben Somogyvár-Bréza- erdőben három halom szondázó ásatást végeztük el. A római kori halmok regisztrálása mellett az őskori hal­mok feltérképezését is elvégeztük. A halomsírkutatás megkezdését sürgetővé tette az, hogy az erdők kiirtásával és szántóterületté alakításá­val a temetők elpusztulnak, így ma már nem találjuk a Balatonszabadi-siómarosi, az őrei és a jutái halomsí­rokat. Másrészt az építkezések jelentenek veszélyt, a Kaposvár határában lévő kisebb halomsírcsoport rak­tárépítkezések miatt tűnt el, és így már a korát sem tudjuk megállapítani. Elsőként a biztosan őskori, majd a bizonytalan kel­tezésű, illetve a ma már nem található halmokat ismer­tetjük. Negatív bejárások alatt azokat a helyeket ismer­tetjük, ahol a földrajzi névből kiindulva feltételezhettünk halmokat. A bejárásokat elsősorban a Somogy Megye Földrajzi Nevei (továbbiakban SMFN) alapján végez­tük.1 Érdemes megemlíteni, hogy csak a Gombos, Ha­lomi-dűlő illetve Kunhalom (Lengyeltóti) földrajzi név vonatkozott halmokra. Negatív eredményt hozott a Ki­rályasztala, Nagyhalom, Kettőshalom, Hármashalom és Szabadi esetében a „Római buckák” bejárása is. A továbbiakban azokról a halmokról teszünk részle­tesebben említést, melyekből római leletanyagunk van illetve a rendelkezésükre álló leírások alapján feltéte­lezhető, hogy ebbe a korba tartoznak. A temetők közül az őrei ma már elpusztult, a Nagyberki határában lévő kora vaskori halmok között római halmok is vannak. A 1 Somogy Megye Földrajzi Nevei. Budapest 1974. Az adatok idézé­se: először az oldalszám, majd a település száma, végül az adott településen belül a földrajzi elnevezés sorszáma. somogyvári, a somogyaszalói és a somogyjádi temető­ket szondázó ásatások, míg az alsóbogátit a nagyszámú szórványlelet alapján keltezhetjük a római korba. Kísér­letet tettünk az egykor Somogy, ma már Tolna megyéhez tartozó, Irregszemcse - csehipusztai római kori halmok megkeresésére is, de ez nem járt eredménnyel. A tanulmány OTKA támogatással (T 026531) ké­szült. A somogyjádi és a somogyaszalói ásatások Ka­posvár Városának Tudományos Életért Alapítvány tá­mogatásával történtek. A fotók, a rajzok és a térképek Nyári Zsolt munkája, melyet ezúton is köszönünk. A hal­mokról készült felvételekért M. Aradi Csillának és Nyá­ri Zsoltnak tartozunk köszönettel. A felméréseket és a táblázatokat Csizmadia Gábor készítette. A tanulmány elkészítéséhez nyújtott támogatást Palágyi Sylviának ezúton is köszönjük. Őskori halmok Lengyeltóti - Kunhalmok Lengyeltótiban, a Kossuth utca nyugati végénél lévő házak udvarán, két nagyméretű halom volt, az egyik fel­tárásánál kora vaskori leletek kerültek elő.21981-ben a másik, szétdúlt halomnál, feltárásra nem volt lehetőség, csak megfigyelésekre korlátozódhatott a kutatás.3 A hal­mok helyétől nyugatra, azAlsó-Zsigmond- dűlőtől délre, öt halom (három nagyobb és két kisebb) azonosítása történt meg, melyek szintén a Hallstatt időszakba tar­tozhatnak. A meglévő halmok becsült méretei: Nagyobb halmok: magasság: 1 méter, átmérő: 10-12 méter, a kisebbeké: magasság: 0,60-0,80 méter, átmérő: 8 mé­ter.4 A halomsírok a nagytatárvári kora vaskori földvár közelében helyezkednek el. Nagyberki - Szalacska A Nagyberki-szalacskai halmokról először Römer Flóris adott értesítést.5 Melhárd Gyula a 19. század végén, római halmokat említ.6 Később Gallus Sándor,7 2 Sváby Aladár ásatása, 1930. Rippl-Rónai Múzeum Adattára (to­vábbiakban RRM A.) II/I7/7. és Magyar Nemzeti Múzeum Régé­szeti adattára 21.1.1.). KÖH 43603. lelőhely. 3 Honfi Szilvia leletmentése, 1981. RRM A. 11/17/112. 4 Németh Péter Gergely terepbejárása, 1996. és Honti Szilvia és Németh Péter Gergely terepbejárása, 1996. RRM. A. 859. KÖH 31046. lelőhely. 5 Römer 1878, 115-121. és M. Kabay 1960, 46-49. KÖH 47877. és 56873. lelőhely. 6 Melhard 1900, 390. 7 M. Kabay 1960, 46-59.

Next

/
Thumbnails
Contents