Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Csizmadia Gábor–Németh Péter Gergely: Római kori halomsírok Somogy megyében
118 CSIZMADIA GÁBOR - NÉMETH PÉTER GERGELY majd Kemenczei Tibor őskori halmokat tárt fel.8 A koravaskori halmok nagyjából észak-déli irányban húzódnak, a szalacskai földvártól nyugatra. A szalacskai földvártól délre, az erdőben, találjuk a második Szalacska környéki halomsírmezőt (Nagyberki-Csille). A halmok K-Ny-i irányban sorakoznak, egy halom a többitől elkülönülve található. A halmok száma összesen 18. A halmok közül négyen jelenkori rablógödör látszik.9 Mosdós - Deákdomb Aszalacskai halomsírmezőtől nyugatra, a Nagyberki és Mosdós határát jelentő Tüskés-patak túlsó oldalán, kisebb halomsír csoport látható (XIII. t. 3.).10 Korábbi fel- tételezésünk szerint, ez az elkülönült csoportot, nagyon feltételesen, a római korba tartozónak véltük, de a kora vaskori keltezés elfogadhatóbbnak tűnik. A temető keleti részén nagyobb halom áll, magassága: 6,3 m, átmérője: 48 m. Ettől északnyugatra hasonló méretű kettős halom van (magasságuk: 5,5 és 3,6 m, átmérőjük 32,5 és 38,8 m). A többi kisebb halom nagyjából kelet-nyugat-i irányban sorakozik. A kisebb halmok átlagos magassága: 0,4 m, átmérőjük: 10 m. Összesen jelenleg 12 halom látható, valószínűleg több kisebb halom a szántás miatt már eltűnt. Sávoly - Babócsa-halom Sávolyon magányos halom található, feltárására a Kis-Balaton program keretén belül került sor.11 A temetkezés ideje a késő bronzkorra, a késő halomsíros időszakra keltezhető.12 Sávoly - Kápolna-puszta A babócsai halomtól délkeletre, mintegy 300 m-re, az erdőben,érintetlen halom található (becsült méretei: átmérő 25 méter, magasság 0,4 méter).13 A halmok közelsége miatt, a kápolna-pusztai is a késő bronzkori lehet. Szintén az erdőben, a két korábban említett halomtól keletre, újabb halmokat lehetett megfigyelni, az immáron nagyobb temető teljes felmérése még várat magára.14 15 Tengőd - Bati-rétek Őskori halmokról történik említés,16 ma már nem találhatók meg, valószínűleg szántás során pusztultak el.16 8 Kemenczei 1974., I975. és 1976. 9 Németh Péter Gergely terepbejárása, 1998. RRM A. 1233. KÖH 32372. lelőhely. 10 Vörös János (Somogy Megyei Földhivatal bejelentése RRM A. IV/45/4. és Csizmadia Gábor-Németh Péter Gergely terepbejárása 1993. RRM A. 530. KÖH 47776. lelőhely. 11 Honfi Szilvia és Németh Péter Gergely ásatása, 1993-1995. 12 Honti 1996. 13 Kiss Viktória-Németh Péter Gergely terepbejárása 1999. Vörs- Battyáni disznólegelő ásatási napló (1999. 240. old.). RRM A. 1382. A halomsírra Németh József erdőfelügyelő hívta fel a figyelmünket, melyet ezúton is köszönünk. KÖH 43050. lelőhely. 14 Az újabb halmokra is Németh József hívta fel a figyelmünket, melyet ezúton is köszönünk. 15 RRM A. 1/16/2. 16 Németh Péter Gergely terepbejárása, I999. RRM A. 1381. KÖH 30400. lelőhely. Tikos - Kusmit-domb Tikos község határában, a Sósi-erdő szélén, a 7-es úttól északra, nagyméretű halom látszik (becsült méretei: magasság 1 méter, átmérő 20-25 méter). A halom a Somogy Megye Földrajzi Nevei kiadványban is szerepel, a mesterséges dombot útépítés során alakították ki.17 Ugyanakkor Horváth László véleménye szerint nem lehet teljesen biztos az, hogy a halom jelenkori lenne, korábbi terepbejárása során őskori kerámiatöredékeket is talált a halom tetején.18 Bizonytalan keltezésű halmok Balatonszabadi - Siómaros-Sió-bozót A Sió-bozót déli részén, a szántásban, két halom volt. Egymástól való távolságuk kb. 40 m, átmérőjük kb. 4 m, magasságuk kb. 0,5 m. A déli halom erősen körbeszántott, az északi halom déli részén több jelenkori beásás és rókalyuk volt. A halmok környékén őskori (bronzkori), római kori és középkori/újkori kerámiatöredékek kerültek elő.19 Szegvári Zoltán 2002. évi bejárása során, már a halmok elpusztítását regisztrálhatta.20 Római kori szórványleletek a lelőhelyről: 1. Edény töredékei Nagyobb edény kihajló peremtöredéke és enyhén ívelt hastöredéke, belül jól látható korongolás nyomokkal. Porózus, világosbarna. H: 4,5 cm. Sz: 2,8 cm, illetve H: 4,7 cm. Sz: 3,4 cm. Fv: 0,7 cm. Ltsz: R.98.13.1. (I. t. 9.)21 2. Edénytöredék Enyhén ívelt, vékonyfalú, fehér, kívül narancssárga festéssel. H: 2,6 cm. Sz: 1,8 cm. Fv: 0,3 cm. Ltsz: R.98.13.2. 3. Peremtöredék Vízszintesen kihúzott peremtöredék, belül árkolás fut körbe. Keményre kiégetett, kaviccsal soványí- tott, szürke. H: 1,1 cm. Sz: 1,7 cm. Fv: 0,3 cm. Ltsz: R.98.13.3. 4. Oldaltöredékek Különböző edények enyhén ívelt, szürke színű töredékei (3 db). H: 5 cm. Sz: 3,2 cm. Fv: 0,9 cm, H: 4,3 cm. Sz: 3,9 cm. Fv: 1 cm és H: 5,2 cm. Sz: 3,6 cm. Fv: 0,7 cm. Ltsz: R.98.13.4. 17 SMFN 100, 20/23. KÖH 32361. lelőhely. 18 M. Aradi Csilla - Honti Szilvia-Horváth László-Németh Péter Gergely terepbejárása 1989. és M. Aradi Csilla-Honti Szilvia-Németh Péter Gergely helyszínelése 1997. RRM A: 2066. Horváth Lászlónak szíves szóbeli tájékoztatását ezúton is köszönjük. 19 Németh Péter Gergely terepbejárása, 1994. RRM A. 609. Ltsz: R.98.13.1-4. KÖH 32326. lelőhely. A tanulmányban szereplő őskori leletek meghatározását Honti Szilviának ezúton is köszönjük. 20 Szegvári 2003, 13. és 2. kép. Szegvári Zoltán tájékoztatását ezúton is köszönjük. Köszönettel tartozunk továbbá azért, hogy szakdolgozatába betekinthettünk. 21 A publikációban használt rövidítések: H: hosszúság, Sz: szélesség, Szá: szájátmérő, Fá: fenékátmérő, Á: átmérő, M: magasság, V: vastagság, Fv: falvastagság, Tör: töredék, Átl: átlagos, Ltsz: leltári szám.
