A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Kovács-Hajdu Katalin - Nagyapári Nikolett - Bende Zsolt - Lengyel Gábor - Sovány Krisztina - Görföl Tamás - Valovics Szilvia - Lanszki József: A Kaposvári Egyetem parkjának állatvilága
98 KOVÁCS-HAJDÚ KATALIN, NAGYAPÁTI NIKOLETT, BENDE ZSOLT, LENGYEL GÁBOR, SOVÁNY KRISZTINA, GÖRFÖL TAMÁS, VALOVICS SZILVIA és LANSZKI JÓZSEF 2. ábra: A park részlete (Fotó: Lanszki J.) zajszűrő hatással is rendelkeznek, továbbá csökkentik a szél erősségét. Az intenzív párologtatás révén növelik a levegő páratartalmát, a párolgás pedig hőt von el a környezetből, ezért a növényzettel fedett területeken hűvösebb a mikroklíma (Nagy 2008). Az előbb felsorolt környezeti tényezők és a változatos mikroélőhelyek magas száma kedvező a zöldterületek biodiverzitására nézve. Azonban, mivel nem természetes vagy természetközeli élőhelyekről van szó, a fajösszetétel eltér az eredeti (természetes, őshonos) fajközösségtől. Azok a fajok találhatók meg itt, melyek képesek voltak alkalmazkodni az emberi környezet folyamatosan változó fizikai és biológiai tényezőihez, valamint az állandó nagymértékű emberi zavaráshoz (Heltai és Szűcs 2008). A közleményünkben szereplő terület a Kaposvári Egyetem Kaposvár-Toponár határában található kampuszának parkja. Célunk az egyetemi parkban az elmúlt kb. 15 évben megfigyelt, kimutatott állatfajok listázása. A megfigyeléseket zömmel az egyetem hallgatói végezték. Tekintettel arra, hogy a terület állatvilágáról eddig csak hiányos ismeretek álltak rendelkezésre, új fajok kimutatását is vártuk Kaposvár-Toponár térségére. Egyúttal igyekszünk rámutatni a feltárás hiányosságaira is, valamint az érdekes és az újabb fajok kimutatásának lehetőségére, ezzel is ösztönözve a jövőbeli célzott felméréseket, illetve alkalmi megfigyeléseket. Anyag és Módszer A Kaposvári Egyetem parkjának növényzetét hazai és idegenhonos fásszárúak, valamint kertészeti dísznövények telepített példányai határozzák meg. Fajösszetételük változatos, azonban térbeli elhelyezkedésük inkább véletlenszerű, vagy praktikussági célokat szolgáló, mintsem a természetes képhez közelítő. Áfák korosztályviszonyait tekintve nagy a változatosság- mivel egy folyamatosan változó, fejlődő parkról van szó - azonban általánosan elmondható, hogy a fiatal és középkorú fák túlsúlya jellemző a parkban. Csupán néhány idősebb faegyed fordul elő (egy tulipánfa és néhány szelídgesztenyefa), az odvasodó fák pedig szinte teljesen hiányoznak, amely valószínűleg a parkgondozási hagyományainknak is köszönhető. Jelenleg különböző típusú madárodúk segítik a madarak fészkelését, denevérodúk pedig a denevérek megtelepedését. A növényzettel való borítottság szempontjából 5 alapvető kategóriába sorolhatók a parkban található felületek:- fatermetü növényzettel borított foltok;- cserjések;- fátlan gyepfoltok;- egyéves, virágos dísznövényekből álló ágyások;- növényzet nélküli betonfelületek.
