A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Domokos Tamás - Sólymos Péter - Kovács Csongorné: Balaton környéki biotópokból (Tihany, Külső-Somogy) származó Granaria frumentum (Draparnaud, 1801) héjmorfológiájának klímafüggése (Gastropoda: Chondrinidae)
90 DOMOKOS TAMÁS, SÓLYMOS PÉTER és KOVÁCS CSONGORNÉ te a növekedési periódusának (1-2 év) megfelelően kisebb vagy nagyobb lehet. A helyzetet tovább bonyolítja az a tény, hogy azonos időpontban „startoló” példányok mérete ab ovo szórást mutat. A tapasztalt variabilitás tehát részben örökletes, részben pedig ökológiai gyökerű. Az elmondottakból kitűnik, hogy ideális eredményhez csak akkor juthatunk, ha csak E 1 és E 2 létállapotú egyedeket gyűjtünk a mintánkba. Ezt az igényt a megkívánt mintaelemszámmal összeegyeztetni még sziszifuszi munkával sem mindig lehet. Ráadásul minél nagyobb területről gyűjtjük be a mintát, a különböző klimatikus adottságú biotópokból származó egyedek összekeveredésének valószínűsége annál nagyobb lesz. A posteriori megoldás - igényünket kiterjesztjük E 3, E 4 létállapotú példányokra is (Sólymos & Domokos 1999). Ezt annál is inkább megtehetjük, hiszen az irodalmi makroklímaelemek (hőmérséklet, páratartalom stb.) több évtizedes megfigyelés alapján nyert átlagok. A nyolc biotóp közül csupán ötben sikerült a kiértékelés szempontjából praktikus 100 mintaelemet gyűjteni. A legkisebb minták csupán 50 elemesek, de így is 20-al meghaladják a minimális mintaelemszámot (Domokos 1982). 3 3. ábra: A Granaria frumentum mért paraméterei: H = magasság, W = szélesség (Sólymos et al. 2002) Fig. 3.: The shell of the Granaria frumentum with the measured parameters. H = height, W = width (Sólymos et al. 2002) A magasság (H) és szélesség (W) értékek mérését tolómérővel végeztük 0,1 mm alatti pontossággal; ép, kitüremlett szájadékszegéllyel rendelkező egyedeken (3. ábra). A szájadék tolóméter alsó mozgó pofájával érintkező pontja, és a felső pofa ház csúcsával érintkező pontján át fektetett egyenes csak látszólag merőleges a pofákra. Ennek oka az érintkező pontokon fellépő súrlódás, amely megakadályozza a ház kicsúszását, annak nem merőleges állapotában is. A mérést követő feldolgozás után megrajzoltuk a gyakorisági görbéket, amelyek abszcisszáján a hagyományokhoz híven 0,3 (H), illetve 0,1 (W, H/W) az osztályköz (Domokos 1982). Minden esetben sort kerítettünk a nyúlt- ság (H/W) kiszámítására is. A mérés során nyert paraméterekből meghatározott morfometriai jellemzőket és az azok segítségével meghatározott „alakhőmérsékleteket” (PT, PT1), valamint az irodalomból származó júliusi középhőmérsékletet (JMT) az 1. táblázatban foglaltuk össze. Egyes mintákhoz rendelhető „alakhőmérsékleteket” (PT) a magasság (H) és szélesség (W) móduszok (MO), illetve az átlagmagasságok (AM) segítségével határoztuk meg. A PT értékét a Granaria frumentum MO értékeinek júliusi középhőmérséklet függését bemutató grafikonról (4. ábra) olvastuk le (Domokos & Füköh 1984 - Fig.4.), illetve az átlagmagasság ismeretében számítottuk ki Sólymos & Sümegi 1999 regressziós egyenest leíró egyenletéből [PT1 = (AM — 2,1747)/0,2824j. Ez utóbbi úton kapott értéket megkülönböztetésül jelöltük PT1-el. A regressziós egyenlethez szükséges adatokat a Szársomlyón, az Oltárkőn és a Kereszteskőn gyűjtött Granaria frumentum magasság (H) adatainak számtani átlagából és az irodalomból átvett júliusi középhőmérséklet adatokból (Marosi & Somogyi 1990, Pécsi et. al. 1989) nyerte Sólymos Péter és Sümegi Pál. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a 4. ábra abcisszáján látható mikroklíma értékekkel paralel változnak, az un. lokális makroklíma értékek, amelyek az eltérő felvételi helyből és évből adódóan eltérhetnek a regionális makroklímától. Eredmények A. Eloszlásgörbék A tolóméteres mérés jó reprodukálhatóságát mutatja, hogy az 1987-es balatonszárszói minta (4. számú gyűjtőhely) elemeinek ismételt lemérése után kapott frekvencia értékek viszonylag jó megegyezést mutatnak. Az alap és kontroll mérés egyes paramétereinek átlaga között csupán - 0,02 (H), - 0,01 (W) mm illetve 0,00 (H/W) eltérés (0,1 % alatti) mutatkozott (5. és 6. ábra, 1. táblázat), annak ellenére, hogy a két mérés során az egyes osztályközbe tartozó H-W-H/W értékek akár 3-6-7 %-al is eltérhetnek egymástól. A kismértékű méretcsökkenés - véleményünk szerint - a mérés során bekövetkező csekélyke kopással hozható összefüggésbe. A magasság (H) értékek egycsú- csú enyhén jobbra ferde; a szélesség (W) egycsúcsú, megközelítően szimmetrikus; a nyúltság (H/W) az alap sorozatnál enyhén balra, a kontrolinál pedig jobbra ferde eloszlást mutat.
