A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)

Domokos Tamás - Sólymos Péter - Kovács Csongorné: Balaton környéki biotópokból (Tihany, Külső-Somogy) származó Granaria frumentum (Draparnaud, 1801) héjmorfológiájának klímafüggése (Gastropoda: Chondrinidae)

BALATON KÖRNYÉKI BIOTÓPOKBÓL (TIHANY, KÜLSŐ-SOMOGY) SZÁRMAZÓ

GRANARIA FRUMENTUM (DRAPARNAUD, 1801) HÉJMORFOLÓGIÁJÁNAK

KLÍMAFÜGGÉSE (GASTROPODA: CHONDRINIDAE)

91

4. ábra: A Granaria frumentum móduszainak (MO) júliusi középhőmérséklet függése (Domokos & Fűkön 1984) Fig. 4.: Relationship between modes (MO) of the Granaria frumentum and July mean temperature

(Domokos & Fűköh 1984)

A következő két ábrán (7. és 8.) egy tihanyi (1.) és egy szárszói (4.) erdei minta, valamint négy gyepminta magasság (H) értékeinek eloszlása látható.

Átnézve az erdős és a gyepes biotópok magasság értékeinek eloszlását, megállapítható, hogy a gyepek frekvencia görbéi aszimmetrikusabbak, illetve a normális eloszlástól bal oldali törésük különbözteti meg. A szárszói gyep (5. minta) jobbra ferde eloszlása és baloldali törése a legszembetűnőbb a gyepek között. Érdekes a tihanyi (1.) és a szárszói (4.) minta viszonylag jó kongruenciája (7. ábra).

Legkisebb értékeket a szárszói homokbánya feletti, Balatonhoz legközelebb fekvő gyepminta mutatja, ezt követi a szóládi, kötcsei és az almahegyi gyep. A szárszói gyepminta alacsonyabb gyakorisági értékei feltehetően a Balaton közelségével, nagy víztömegének kiegyenlítő hatásával magyarázható (Domokos & Kovács 1982, Tüskés 2007). Érdekes, hogy a frekvencia görbék eltolódásának sorrendje nem felel meg a Balatontól való távolság növekedésének a sorrendjével. Az almahegyi minta frekvencia görbéje, a bányafal feletti pozíciójából következően, melegebb mikroklímája miatt tolódhat el a magasabb értékek felé. Az almahegyi és a kötcsei mintasor átlagmagassága 0,1; MO-a és ME-ja 0,2 mm-rel; szórása csupán 0,07-al tér el egymástól.

A következő két ábra (9. és 10.) három, különböző évben (1980,1985,1987) gyűjtött szárszói minta magasságának (H), szélességének (W) és nyúltságának (H/W) frekvenciagörbéit szemlélteti. Az előbb sorolt 2., 3. ,4. minta ugyanabban az akácosban került begyűjtésre.

Ami első pillanatra szembetűnik: a magasság (H) és szélesség (W) eloszlásgörbéi az évek múlásával a kisebb értékek felé tolódnak el, azaz az erdei mikroklímában az évek előrehaladtával csökkenő júliusi átlaghőmérséklet valószínűsíthető. A nyúltság (H/W) eloszlása - az 1985-ös évi 2. minta okán - a fenti regulától eltér. A 2. minta eloszlásgörbéjénél, a többihez képest, hegyesebb profil figyelhető meg. Ez a kiugró viselkedés a kisebb - 100 helyett 80 - mintaszámmal hozható összefüggésbe (!)

Meglepő, hogy egymástól légvonalban megközelítően 10 km-re fekvő, két különböző időpontban gyűjtött, különböző expozíciójú tihanyi (1. minta: 1982, É-i kitettség) és szárszói minta (4. minta: 1987,) bizonyos szélesség (W) és nyúltság (H/W) osztályközeinek értékei milyen jól megközelítik egymást. Csupán a szárszói minta frekvencia értékei mutatnak némi eltolódást a nagyobb értékek irányába (11. ábra).

B. Morfológia a statisztikai jellemzők tükrében és a kalkulált héj morfo-hőmérsékletek

A statisztikai jellemzők és az alakhőmérsékletek meghatározása után, a makrohőmérsékleti adatok beszerzését követően készült el az 1. táblázat.

Az 1. táblázatot megtekintve látható, hogy a centrális tendencia értékek (AM, MO, ME) alapján a gyakorisági függvények csupán kismértékű balra és jobbra eloszlást mutatnak. A szórás értékek között lényeges különbség nem észlelhető, még a kisebb mintaelemszámok esetében sem.