A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)

Lanszkiné Széles Gabriella: Fonó és Kisgyalán községek gazdasági épületeiben alkalmazott tartástechnológiai eljárások változása a 20. század második felében

264

LANSZKINÉ SZÉLES GABRIELLA

12. - 13. ábra: Hátsó pajta kijárat (Fonó, Petőfi utca) Figure 12-13: Back exit of a shed (Fonó, Petőfi Street)

14. ábra:. Virágospad (Kisgyalán, Árpád utca) Figure 14: Bench with flower patterns (Kisgyalán, Árpád Street)

15. ábra: Gazdagon faragott kút (Kisgyalán, Árpád utca)

Figure 15: Ornamental well (Kisgyalán, Árpád Street)

„Muskátli díszlett az ablakban, vagy a virágos pádon. A ház előtt két cölöpre deszkát szegeztek, erre tették a virágot, hogy a baromfi ne bántsa.”19 Hasonlóképp hangulatosabbá teszi Kisgyalánban az egyik udvarban található gazdagon díszített kút is az udvarképet (15. ábra).

Jelenleg tényleges gazdasági funkcióját, a tyúkól, a pince, egyre kevesebb helyen a füstölő tölti be. A leghíresebb szarvasmarha-tenyésztő község istállóiban itt-ott esetenként nyulak találhatóak. A fénykorban 1910-1950 között a tenyészbika, üszőnevelés volt a cél Fonóban. Majd ezt követően 1950-1980 között a

hízóbika nevelés jellemezte Fonót és Kisgyalánt egyaránt. Az 1980-as években a Kisgyaláni Petőfi Termelőszövetkezet, Fonóban és Kisgyalánban egyaránt hízóbika kihelyezés lehetőségét nyújtotta tagjai számára. A gazdák ezt maximálisan igyekeztek kihasználni, minél több bikát szerettek volna többen tartani. Ezért Kisgyalánban, ahol kevesebb állatot befogadó, kisebb alapterületű istállókat épitettek, a hely szűke miatt az állatok életritmusát figyelembe véve, olyan építmény is készült, amelyben tavasztól őszig tartózkodhattak a bikák. A borjú utónevelést követően kerültek a termelőszövetkezetből kihelyezésre a növendék bikák ebbe a szükség építménybe, amiből a fagyok beállta előtt „leadásra, ” értékesítésre kerültek.

19 Knézy J. 1974: 56.