A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)

Horváth Tünde: Emberi ábrázolás a Változások korában, 4000 és 2000 BC között

EMBERI ÁBRÁZOLÁS A VÁLTOZÁSOK KORÁBAN, 4000 ÉS 2000 BC KÖZÖTT

137

beteg nem tud elmenni a gyógyítóhoz, egy kis szalmát küld a magtára tetejéből a jósláshoz, ami őt képviseli: ez a férfi lakhelyének legprivátabb, legszemélyesebb területe. Ha egy Ős a felelős, akkor az embert elküldik a koponyaházba, hogy vért, ürüléket vagy sört fröcsköljön az alkalmatlankodó Ős koponyájára. A szennyeződések bonyolultabbak. A halottakkal való szennyeződés gyógymódja a halott személyes tárgyainak az áldozathoz való dörgölése. A legsúlyosabb fertőzések a kovácstól és a fazekastól származhatnak: velük vagy a tárgyaikkal való túlzott érintkezés olyat okoz, amit „benőtt vaginának” vagy „besüllyedt ánusznak” neveznek nők és férfiak esetében, korrelálva a körülmetélés misztériumával, amely az ánuszra tereli a beavatatlan figyelmét a péniszről. Vannak mágikus kövek, amelyek betegséget okozhatnak: ezekkel jól lehet keresni, mert csakis a tulajdonosokhoz lehet fordulni az ellenszerért. A boszorkányságot közeli rokonok terjesztik hússal vagy földimogyoróval. Lidérce, amely egy kiscsibéhez hasonlít, fél az éles tárgyaktól, és egy bagoly viszi a szárnya alatt: ezért a Doajók rettegnek a baglyoktól. Kiszívja a vért és megöli az embereket és a marhákat. Úgy lehet védekezni ellene, ha szúrós bogáncsokat és tarajossül tüskéket helyeznek a kunyhó tetejére. A boszorkányság egy inverz fogalom: az emberek, akik boszorkányság miatt halnak meg, valójában nem a boszorkányok áldozatai, hanem ők maguk boszorkányok, akiknek a varázserejét, amit a körülmetélés során szereznek, megsebezték bübájokkal. Ezért ha a boszorkányerő megsérül, véget ér a védőerő és a tulajdonos boszorkánnyá válik, majd meghal. Ma a Doajók ezzel magyarázzák a még körülmetéletlen fiúk gyakori halálát, akik a városba mennek tanulni vagy dolgozni. A boszorkánysággal gyanúsítottakat próbának vethetik alá: a férfinak sört kell innia amibe előzőleg bemártották a körülmetélő kést: ha bűnös, gyomra felpuffad és meghal. Máskor mérgező kaktusszal kevert sört itatnak velük: ha nem hánynak, meghalnak, ha fehéret hánynak az ártatlanságot, ha vöröset, az bűnösséget jelent. Utóbbi esetben a bűnöst a kovács felakasztja. A gyanúsított nőnek végig kell sétálnia a halottak koponyáin: ha a rontást ő okozta, belehal. A boszorkányság jeleinek bizonyosságát nem dühvei, hanem csendes elégedettséggel fogadják, és megkezdik a gyógyító által rendelt rítusok elvégzését.

A Doajók félnek a sötétben, ezért sötétedés után nem merészkednek a falu kerítésén túl, mert odakint varázslat van: pl. lidércet szállító baglyok, és az óriás ’Paprikafej', egy helyi mitologikus szörny. A kószálás pedig amúgy is gyanús: házasságtörő viszonyra utal.

Szexuálisan viszonylag fiatal koruktól aktívak (kb. 8 évesen), bár ezt nehéz pontosan megsaccolni, mivel nem tudják, hány évesek, és nincs különösebb időmérő rendszerük sem (bár férfi és női éveket különböztetnek meg, és bizonyos rítusokat, pl. körülmetélést csak férfiévben végeznek). Ezért időpontokat, találkozókat, ünnepek kitűzését illetően is nagyon pontatlanok. A fiúk együtt hálhatnak a lányokkal, és a házasság előtti terhességet sem stigmatizálják, inkább örömteli jelnek, termékenységnek veszik. A menstruáció azonban a gyengeelméjűség veszélyével fenyeget, ha a férfi érintkezésbe kerül vele. A körülmetélés bonyolítja tovább a dolgot, amely tíztől húsz éves korig bármikor megtörténhet, mivel minden helyi fiút egyszerre vágnak meg. A férfiak megházasodhatnak, gyermekük is születhet, mielőtt körülmetélnék őket, a körülmetéletlen férfiaknak azonban nőies „stichjük” van: a beavatottak szerint asszonyszaga van a piszkos fitymájuk- nak; nem vehetnek részt férfi-eseményeken; és nőkkel temetik el őket. A legrosszabb, hogy nem esküdhetnek a késükre, ami a legerősebb fogadkozásnak számít: „A késemre mondom” kifejezés a körülmetélő késre utal, arra a nagyerejű tárgyra, amely képes elpusztítani a boszorkányokat, és mindenképp végezne egy nővel (vő. a badeni férfi idolokon feltűnő beavatási mellszalaggal és az azon függő késsel). A szexuális aktusokra a férfi kunyhójában kerül sor, a nők által kialakított rotációnak megfelelően. A szexualitás és a gyengédség, amit azonos vagy ellenkező neműek egymás iránt éreznek, két, teljesen külön kategória, és az egyik (szexuális aktus) kizárja a másikat (barátság). Előbbi inkább közönséges és agresszív. Az asszonyok azonban nem teljesen kiszolgáltatottak: végső büntetésként egyszerűen elhagyják a férjüket. Ilyen esetekben a férj bajban van, mert tudja, nehezen fogja tudni visszaszerezni a marhákat, amit a feleségéért fizetett. Ezért a menyasszony-válságként fizetendő marhák tényleges átadását addig halogatja, ameddig csak lehetséges. A sűrűn tönkremenő házasságok miatt ez a legtöbb bíráskodás tárgya is, mivel ugyanaz az asszony vagy marha az xedik férje után többször is előfordulhat a követelések listáján. A férj ezért nem a szépség szempontjából választ feleséget, inkább engedelmes és jó kedélyű leányra vágyik. Egy nő nem láthatja a péniszt körülmetélés után, és a férfi sem láthat vaginát. A nemi aktus titkos: teljes sötétségben történik, és egyik fél sem meztelen. A nő sosem távolítja el levélcsomóját, amit elöl-hátul visel, és a férfiak sem az ágyékkötőt, csak az alatta hordott tökből készült pénisztokot. A nők díjazást várnak a szexuális szolgáltatásért, még a házasságban is: férj és feleség szigorú elszámolásban van egymással.

A körülmetélés, vagyis a férfivá avatási rítus nagyon durva: az egész péniszt meghámozzák teljes hosszában. A beavatkozás a halál és az újjászületés folyamatán keresztül átalakítja a természetes születéskor tökéletlen lényt tökéletes férfiemberré. A kö- rülmetélteket 9 hónapig elszigetelik az asszonyoktól. A nők elvileg nem tudnak erről semmit. Azt mondják nekik, hogy egy olyan operációról van szó, amelynek során lezárják az ánuszt egy darab marhabőrrel. A leplezés érdekében mindenféle kitalációra van szükség, és a székelés a férfiaknak sok problémát okoz abból a szempontból, hogy teljes titokban és fedezékben kell végrehajtani, ami néha igen körülményesen kivitelezhető. Valójában a nők pontosan tudják, mi történik, de nyilvánosan ezt nem ismerhetik be, és a részletek titokban tartása miatt nem látják át a dolgok egészét. Bár a szexuális érintkezés miatt tudhatják, hogy mi van a férfi pénisszel és az ánusszal, azt nem tudják,