A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Purger J. Jenő: Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 105-112 Kaposvár, 2014 Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján PURGER J. JENŐ Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Ökológiai Tanszék, H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6., e-mail: purger@gamma.ttk.pte.hu Purger J. J.: Small mammal fauna survey in north-western part of Outer-Somogy (Somogy county, Hungary), based on Barn Owl Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis. Abstract: Barn Owl pellets were collected between 1999 and 2014, from 11 localities (investigated area: YM07, YM18, YM27 and YM29, according to 10x10 km UTM grids). In a total of 1313 pellets there were 3630 prey remnants. Small mammals were dominating (98.4%). We documented occurrence of 25 mammal species: Crocidura leucodon, C. sua- veolens, Sorex araneus, S. minutus, Neomys anomalus, N. fodiens, Talpa europaea, Eptesicus serotinus, Pipistrellus na- thusii, Muscardinus avellanarius, Glis glis, Microtus agrestis, M. arvalis, M. oeconomus, M. subterraneus, Arvicola amphi- bius, Myodes glareolus, Apodemus agrárius, A. flavicollis, A. sytvaticus, A. uralensis, Micromys minutus, Mus musculus, M. spicilegus, Rattus norvegicus). Remnants of birds and amphibians consisted 1.6% of total prey. Keywords: prey, distribution, Soricomorpha, Chiroptera, Ro- dentia Bevezetés Somogy megye emlősfaunájáról országos viszonylatban is jelentős ismeretanyaggal rendelkezünk (Lanszki & Purger 2001, Bihari et al. 2007). A megye kisemlős faunájának immár két évtizede tartó szisztematikus felmérése során eddig közel 21 ezer gyöngybagoly köpetből több mint 63 ezer kisemlős maradványai kerültek elő (Purger 1996, 1997, 1998, 2002, 2004, 2005, 2008, 2013, 2014). A Balaton déli partja mentén-, valamint Külső-Somogy északnyugati részén előforduló kisemlősökről kevés adattal rendelkezünk. Greschik (1911) Lengyeltótin (UTM - YM07) 1910. december 5-én gyűjtött macskabagoly (Strix aluco) zsákmányából egy mezei pockot (Microtus arvalis) és egy közönséges erdeiegeret (Apodemus sylvaticus) mutatott ki. Lengyeltóti környékéről 1908-ban és 1910- ben elejtett kékes rétihéják (Circus cyaneus) gyomor- tartalmának vizsgálata során is előkerült négy mezei pocok (Bittera 1914). Homonnay (1938) beszámolt Rádpusztánál (YM18) egy közönséges vízicickány (Neomys fodiens) és egy közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) begyűjtéséről. A Rádpuszta melletti halastavaknál megemlíti a kószapocok (Arvicola amphibius), a közeli erdőkben a vöröshátú erdeipocok (Myodes glareolus) és a balatonszemesi út mentén a vörös mókus (Sciurus vulgaris) előfordulását. Balatonföldvárnál (YM19) a vörös mókus mellet, a mogyorós pelét (Muscardinus avellanarius) és a pézsmapockot (Ondatra zibethicus) is lejegyezte (Homonnay 1938). Szunyoghy (1954) 1953-ban Balatonlellénél (YM08) megtalálta az északi pockot (Microtus oeconomus). Topál (1956) beszámolt egy Abaligeten jelölt hegyesorrú denevér (Myotis oxygnathus) megkerüléséről Andocsnál (YM27). A bagolyköpet vizsgálatoknak Magyarországon nagy hagyománya van (pl. S chmidt 1967, Kalivoda 1999, Bihari et al. 2007), ennek ellenére a vizsgált területről kevés emlőstani adat jelent meg. Schmidt (1974a, 1974b, 1976) munkáiban Balatonendréd (YM29) környékén gyűjtött köpetekből mezei pocok, földi pocok (Microtus subterraneus) és házi egér (Mus musculus) maradványok előkerülését említi. Nagy (1982) a Balatonlelle közeli Irmapusztán (YM08) gyűjtött erdei fülesbagoly (Asio otus) köpetekből több kisemlős faj számos egyede mellett az északi pocok maradványait is kimutatta. A későbbiekben az emlőstani kutatások elsősorban védett területeken (pl. Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület) folytak (Lanszki & Molnár 2003, Lanszki & Nagy 2003). Magyarország emlőstani atlaszában (Bihari et al. 2007) az emlősfajok elterjedési térképein csak az 1980- as évek utáni adatokat ábrázolták. Szembetűnő, hogy Külső-Somogy északnyugati részén számos közönséges kisemlős faj előfordulásáról, gyakoriságáról és elterjedéséről hiányoznak az adatok, ami arra utal, hogy a térségben kevés faunisztikai kutatás folyt. Ebből kifolyólag munkánk célja az volt, hogy gyöngybagoly köpetek begyűjtésével és vizsgálatával elvégezzük a vizsgált terület kisemlős faunájának alapállapot felmérését. Anyag és módszerek A kisemlős fauna felmérések hatékony módszere a gyöngybaglyok köpeteinek begyűjtése és vizsgálata. A költő- és pihenőhelyeken begyűjtött köpetekből az épségben megmaradt koponyák, állkapcsok, fogak alapján az egyes kisemlős fajok egyedei jól elkülöníthetők egymástól (Schmidt 1967, Mikuska et al. 1979). A bagolyköpet gyűjtések, azaz a kisemlős fauna felmérések 10^10 km-es UTM rendszerű hálótérképek alapján, az egyes mezőknek, ill. négyzeteknek megfelelő területeken folytak (Dévai et al. 1997, Miskolczi et al. 1997). A köpetek 1999 és 2014 között négy UTM négyzet (YM07, YM18, YM27, YM29) által lefedett területről (1. ábra), 11 lelőhelyről lettek begyűjtve (1. táblázat). Egyes lelőhelyeken többször is gyűjtöttünk, így összesen 26 mintát (1313 köpetet) dolgoztunk fel (1. táblázat). A köpetek gyűjtését Purger Jenő (PJ), Purger Teodor (PT), Rozner György (RGy), Szinai Péter (SzP), Tóth Tamás (TT) és a Gyöngybagolyvédelmi
