A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Domokos Tamás: Szórványadatok Szántód és környékének puhatestű (Mollusca) faunájához
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 71-80 Kaposvár, 2013 Szórványadatok Szántód és környékének puhatestű (Mollusca) faunájához DOMOKOS TAMÁS H-5600 Békéscsaba, Rábay utca 11. E-mail: tamasdomokos@ freemail.hu Domokos, T: Sporadic data on the mollusc fauna of Szántód (Somogy County) and its environment. Abstract: The fauna record includes 80 taxa (25 freshwater snails, 48 terrestrial snails, 7 mussels) and about 271 new units from 40 sampling sites. Habitat types of terrestrial snails are followings: bush forest dwellers 27%, open ground and steppe dwellers 27%, meso- and xerophilous dwellers 27%, hygrophilous dwellers 4%, paludial dwellers 8%. On the other hand in examened resort the bush forest dwellers are the dominant (44%). That’s the effect of the artificial environment (holiday resort area). Keywords: habitat tipe, artificial environment, invasive and protected species Bevezetés Dolgozatomban elsősorban Szántód molluszkáival szándékozom foglalkozni, de bemutatok néhány élőhelyet a közeli Kőröshegy, Balatonföldvár, Zamárdi településekről is.1 Szántód természeti környezete Az 1784-ben készült I. katonai (Josefiniánus) felmérés alapján, a Balaton partján, a maitól eltérő nyomvonalon, Szántódpuszta mögött DK-re futott a Szemest Siófokkal összekötő egykori római út. Több mint 200 évvel ezelőtt, az út ÉNy-i oldalán még nyitott a turzásháromszög (Szántód-tó/Brettyó), DK-i oldala pedig dombos, amelyet erdő, illetve Zamárdi határában szőlősök (Kőhegy) borítanak. Az erdő csak elvétve lépi át itt-ott az utat. A turzásháromszög által közrefogott lagunás, mocsaras, nádasos terület miatt, a pusztát a révből magasabb vízállás esetén csak nagy kerülővel, a turzásháromszög szélesebb szárán, Zamárdin keresztül volt lehetőség megközelíteni. Csak szárazabb időben lehetett a révből a pusztára eljutni egy rövidebb, megközelítően a turzásháromszög magasságának irányában futó úton (Ár- páskert-dűlő). A XIX. és XX. század út- és vasútépítése következtében, töltések és vízelvezető árkok szabdalták fel az eddig érintetlen tájelemeket, amelyek természeti képe, a jelentős tájátalakítások ellenére, karakterében döntően nem változott meg. A Balaton közelségére vágyó emberek üdülői elsősorban a turzásháromszög két 1 Szántód közigazgatásilag 1990 és 1997 között Zamárdihoz tartozott. 1997-ben kapta meg községi rangját, és 2002-ben, az addig Kőröshegyhez tartozó Somos hozzácsatolásával, nyerte el önállóságát (Maurer 2007). Ez az oka annak, hogy IPintér és Sjara 2004 faunakatalógusában „Zamárdi: Szántód" írásmód szerepel, azaz Zamárdi település Szántód nevezetű lelőhelyéről van szó. befogóján (Fürdőtelep) és a 110-200 m-es dombok lábánál (Somos, Csemetekert) épültek fel (Tüskés 2007). A lakóházak és nyaralók kertjei, valamint a kereskedelmi egységek, az eredeti ligetes-erdős élőhelyeket, illetve feltöltéssel építkezésre alkalmassá vált mélyebb fekvésű területeket foglalták el. Az elmondottakból kitűnik, hogy ökológiai szempontból igen változatos élőhelyek jellemzik a vizsgált területet. Csökkenő vízigény alapján a malakofauna a következő csoportjaira számíthatunk: vízi, amphibikus, ligeti-erdei, szárazságtűrő, szubterrán. Mivel Szántód területének tájelemei - az előbb elmondottak értelmében - igen mozaikos képet mutatnak, nem meglepő, ha itt-ott az átmenetekre jellemző „kevert” faunával találkozhatunk. Milyen fajegyüttesekre bukkanhatunk például egy ember által létesített és fenntartott nyaraló kertjében? Alapvetően ligetes tájelemmel van dolgunk, amelyet bennszülött nyár, fűz, tölgy; örökzöldek, gyümölcs- vagy díszfák, mogyoró- és díszbokrok alkotnak. Tősűrűségüktől és árnyékvetésüktől függően pázsit vagy talajon kúszó egynyári vagy örökzöld növényzet boríthatja be a köztük lévő teret. A sövénykerítés néhány dm-es sávja, különösen, ha örökzöld futja be, környezetéhez viszonyítva pufferált, erdőkre emlékeztető mikroklímával bírhat. A zöldkerítések zöldfolyosóként funkcionálnak, folyamatosságuk megakadályozza az egyes telkek faunájának a fragmentálódását. A nyaraló kertjének nevesebb pázsitfoltjain amfibikus, valamint ligeti-erdei fajok; szárazabb pázsitfoltjain szárazságtűrő és szubterrán fajok is megjelenhetnek. Döntően három tényező járul hozzá a kert jó szándékkal természetközelinek nevezhető állapotához: 1. Jelentősebb terhelésnek, funkciójából eredően, csak néhány hónapra van kitéve. 2. Beépítettségének mértékét építésügyi hatóság szabályozza. (Ez kertes épületeknél általában 25%.) 3. A tulajdonos természetbarát beállítottsága, amely minimálisra korlátozott beavatkozásban nyilvánul meg. Szántód éghajlatát óceáni, mediterrán és kontinentális területek légtömegei határozzák meg. Az évi középhőmérséklet 10.3 °C (júliusi középhőmérséklet 21.5°C), a csapadék pedig 600 és 700 mm között van, amelynek jelentős része tavasszal és ősszel esik. Balatonföldvár- Zamárdi térségében, mivel a Külső-Somogyi-dombság magasabb vonulatai itt közelítik meg legjobban a Balaton medencéjét, környezetéhez képest viszonylag jelentősebb a csapadék. A Balaton nagy víztömegének kiegyenlítő hatása a tó 0.5 km-es sávjában érzékelhető (Domokos és KovAcs 1982, Tüskés 2007).
