A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
M. Aradi Csilla: Erődített középkori kolostorok és templomok kutatása Somogy megyében
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 203-216 Kaposvár, 2013 Erődített középkori kolostorok és templomok kutatása Somogy megyében M. ARADI CSILLA SMKH-Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal H-7401 Kaposvár, Pf. 281, e-mail:csiaradi@freemail.hu M. Aradi, Cs.: The research of medieval fortified cloisters and churches in Somogy county. Abstract: The paper deals with the various causes of fortification of churches and monastic establishments in Somogy county throughout the Middle ages. Keywords: fortifications, value storage, written sources, archaeology, cemetery, Turkish wars Bevezetés A magyarországi erődtemplomok kérdésével sokan foglalkoztak, jelentős részben azonban a mai is álló, erdélyi erödtemplomok problematikáját kutatták. A javarészben ma már nem látható, csak levéltári források és régészeti kutatás, terepbejárás által lokalizálható erődített kolostorok és templomok kérdése jóval később került a tudományos kutatás homlokterébe. E kérdés ösz- szegzésére törekedett Tolnai Gergely, aki funkcionális szempontok figyelembevételével 2 csoportra osztotta az erődített templomokat és kolostorokat. 1. Az erődített templomokat és kolostorokat a lakosok (alapítók) saját védelmük érdekében építették ki, de az egyházak szakrális funkciója továbbra is fennállt. 2. A liturgikus feladatok megszűnése után, a török elleni végvárrendszer, illetve hadszíntér részévé vált az épület, melyet erődítettek, vagy a kezdeti erődítéseket erősítették meg - ebben az esetben várrá alakított kolostorról vagy templomról beszélhetünk.' Bár a Tolnai által felvázolt osztályozáson minden bizonnyal finomítani lehetne - (pl. számos adat alapján a végvárrendszer részévé váló kolostorok/monostorok egyházi használata még sokáig kimutatható), mégis e két típus megkülönböztetése szükségesnek látszik. A templomerődítések okai Mi okból erődítettek meg egy templomot a középkorban? Mi nevezhető egyáltalán erődítésnek, hiszen tudjuk, hogy a templom körüli temetőket eleve kerítették? A források alapján úgy tűnik, hogy sokkal nagyobb számban találunk főleg a középkor második felétől valamiféle, sokszor kezdetleges erődítéssel rendelkező templomokat, mint eddig sejteni lehetett. Az erődítések létrehozásának talán legfontosabb kiváltó oka a török előtti időszakban a hatalmaskodások nagy számában rejlik, bár tagadhatatlanul a tatárjárás utáni időszaktól terjedtek el. A templom, mint a település legerősebb, 1 Tolnai 2001. 11. ebben az időszakban már többségében szilárd építőanyagból készült épülete mentsvár szerepet is ellátott, illetve értékek (pl. oklevelek) őrzésére is szolgált. A mentsvár szerep ellen az egyház némely esetben tiltakozásának adott hangot (pl. az 1278-as budai zsinat határozatában hangsúlyozta, hogy „a pap a maga, vagy más holmiját a templomba ne tartsa, kivévén ha ellenség jő, vagy tűz támad, de akkor is csak addig, míg a veszély el nem múlt.”), alapjában véve azonban az asylum jog alkalmazásával mégis szentesítette. Értékmegőrzés A templomok és templomkertek, temetők az írott források, és némely esetben régészeti bizonyítékok alapján egy másodlagos, nem egyházi funkciót is betöltötték. Számtalan forrás őrizte meg számunkra azt a tényt, hogy a monostorok, kolostorok, káptalanok és a plébániatemplomok az oklevelek és más értékek megőrzési helyei is voltak minden tiltás ellenére - ezek híján a család saját házában/kúriájában őrizte fontos iratait. A konventeknek, hiteles helyeknek kötelességei közé tartozott az oklevelek őrzése. A somogyvári kon- vent az általa kiadott oklevelek másodpéldányait sekrestyéjében vagy levéltárában (sacristia seu conservatorio) tárolta.2 A toldi pálosok, a megelőző, batéi alapításra vonatkozó iratokat egy szekrényben (in scrinio claustri de Thold) tartották,3 hasonlóan a szerdahelyi pálos kolostorhoz. 1495-ben a kiskorú Dersfy Miklós panasza szerint Danes Pál lányai a szerdahelyi pálos kolostorban egy kötelékekkel összekötött, nagy, öreg szekrényben őrzött, a család birtoklását igazoló iratokat kivették (mivel ez nem fért a szekérre), ládába tették, lepecsételték és elvitték.4 Egy 1303-as oklevél alapján, 3 évvel korábban, Gergely fia Boxa 25 nemessel Horpácsi Tamás fiainak parochiális egyházába tört, az egyház kapuját betörve a templomban őrzött pénzüket elvitték.5 1319- ben Kányán Ozorai Sándor rátört Kányái Fülöp és rokona Rádi Márk templomára és az ott őrzött privilegiális okleveleit és javait eltulajdonította.6 1443-ban Gordovai Fanes Péter familiárisaival Nagyatádon 28 jobbágytelket felégetett (valószínűleg faházakról volt szó), 215 2 SMM-B. 79. 119. DF 208970 (1485), 1379-ben a Pécsváradi kon- vent, 1384-ben, pedig a Kői konvent sekrestyéjében (sacriscia) őrzött okiratokról értesülünk. ZO IV. 121,272 3 Doc. Art. Paul. I. 209, II. 31 4 Ezeket egy év múlva Bornemissza János elvitte. (Tótfalu, Irefalva, Gyarmat, Veresalma, Bát, Szentbalázs, Szerdahely, Zarany, Sárd, Csokonya ügyében.) 5 AOT 1.211 6 AOT IX. 47. DL 86970.
