A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)

Honti Szilvia - Hajdú Ádám Dávid - Költő László - Molnár István - Németh Péter Gergely - Sipos Carmen: Régészeti feltárások Somogy megyében 2007-2011 között

108

HONTI SZILVIA - HAJDÚ ÁDÁM DÁVID - KÖLTŐ LÁSZLÓ - MOLNÁR ISTVÁN NÉMETH PÉTER GERGELY - SIPOS CARMEN

I. ábra: A bemutatott lelőhelyek elhelyezkedése: 1. Hollád- Körforgalom, 2. Kisberény-Helei-dűlő, 3. Kaposvár-Kisgát,

4. Kaposvár-Kertészet, 5. Balatonszentgyörgy-Batthyá- ny disznólegelő, 6. Zamárdi-Réti földek, 7. Kaposvár- Kaposfüred-67/13 lelőhely, 8. Siófok-Körforgalom, 9. Somogyvár-Breza erdő, 10. Sávoly-Kerekeskúti-dűlő,

II. Gyékényes-Fehér-dűlő, 12. Szőkedencs-Temető,

13. Iharos-Temető, 14. Fonyód-Várhegy, 15. Barcs- Somogytamóca-Aszalói-dűlő és Sertésteleptől ÉNy-ra, 16. Istvándi-Csontai-dűlő, 17. Komlósd-Mogyorós, 18. Lulla- Büdösalja, Lulla-Jabapuszta DK, és Lulla-Jabapuszta- Jóreménység TSz 19. Őrtilos-Zrínyi-Újvár

sultak, köztük egy nagyjából 110 méteres szünet volt. A területnek csak egy részét tudtuk iszapoló kanállal leszedetni. Azokon a részeken, ahol az objektumok felfedezéséig körmös kanál dolgozott - a régészeti jelenségek minél teljesebb megőrzése miatt - kézzel nyestük újra a területet.

A lelőhely legkorábbi időszakát a neolitikus Dunántúli Vonaldíszes Kerámia településének maradványai jelentik. Néhány kisebb-nagyobb gödör mellett egy nagyméretű, szabálytalan alakú objektumot találtunk ebből az időszakból, elsősorban a lelőhely déli részén, a körforgalomnál illetve az útkorrekció délnyugati és délkeleti sarkában. A Lengyeli-kultúra időszakához több, viszonylag sok leletanyagot tartalmazó gödör tartozott. Szép, vörös festésű edények, talpas tálak töredékei kerültek elő ezekben az objektumokban.

A terület északi részén egy gödör a kora bronzkori Somogyvár-Vinkovci kultúra időszakára, délen egy gödör a késő bronzkorra, a késő halomsíros - kora urnamezős időszakra volt datálható.

Találtunk egy zsugorított csontvázas rítusú őskori sírt is, amelynek pontos kora melléklet hiányában nem volt megállapítható. Előkerült egy nem szabályosan eltemetett, csak gödörbe dobott, szintén ismeretlen korú emberi váz is.

A terület legdélebbi részén, a körforgalom területén egy 10-11. századra keltezhető település kevés maradványát azonosítottuk: Egy előtérgödörrel és csak gyengén átégett tűztérrel rendelkező tüzelőberendezést (II. t.

5.), egy lekerekített sarkú téglalap alakú, két ágasos, szelemenes szerkezetű épületet (II. t. 6.), és egy biztosan, valamint két feltételezhetően erre az időszakra datálható gödröt tártunk fel. Ettől a területtől jelentősen északabbra, az útkorrekció északkeleti és északnyugati oldalán egy késő Árpád-kori, 13-14. századi település maradványait találtuk meg. 44 objektum - gödrök, cölöplyukak, árkok - biztosan, mintegy 30 feltételesen erre a korszakra tehető. Innen északkeletre - a Balatonszentgyörgy-Almási úti dűlő 3. nevű régészeti lelőhelyen (Honti et al. 2006.11.) - elszórt 13-15. századi településnyomok voltak. Ettől keletre 100-150 méterre a középkori település központjára a terepbejárások során előkerült nagy mennyiségű kerámia utal, a templom maradványai a Szentegyházi- dombon találhatók. Megállapítható, hogy nagy kiterjedésű középkori lelőhelyről van szó, amelynek változó intenzitása a középkori településszerkezet sajátosságai mellett erős lekopottságának köszönhető. A körforgalom területén lévő nagyszámú, sűrűn elhelyezkedő, de sekély objektum is erre utal. A gödrök, árkok szép leletanyagot tartalmaztak: a számos fazék, bográcstöredék mellett több kés, egy sarkantyú, vassalak is előkerült a betöltésükből.

Kisberény-Helai-dűlő

(M. Aradi Csilla)

A falutól ÉNy-ra fekvő Kisberény-Helai-dűlő nevű területen, az erdő szélén emelkedő kis kiemelkedést a Rippl-Rónai Múzeum Adattára alapján már korábban azonosították Berény falu templomhelyével, ahol még a 20. század elején egy félköríves szentélyzáródású templom 5-6 soros téglafala is látszott.2 A területen helyszínelésünk alkalmával beásásokat, kutatógödröket, szétszórt téglatörmeléket, középkori kerámiatöredékeket észleltünk.

Az akác- és mogyorónövésektől megtisztított terület feltárására 2008. április 14. és 25.-e között került sor.3 Az érintett területen egy É-D-i irányú és két K-Ny-i irányú kutatóárkot húztunk, hogy a templomfalak vonalát tisztázhassuk. A II. sz. kutatóárokban előkerült a templom É-i falának vonala, amely azonban ÉK-DNy-i tájolása miatt csak részben esett bele a kutatott területbe. A fal K-i részén érdekes falcsatlakozást figyelhettünk meg: az erősen habarcsos hosszanti É-i falat egy korábbi centrális alaprajzú, téglafalú épületre (kerek templom) falazták oly módon, hogy a korábbi épület keleti

2 Rippl-Rónai Múzeum Adattára 11/15/1., 3., 6. Magyar K. helyszínelése. Kocztur 1964. 79. Végh 1974. 23/35. 108.

3 A feltáráson részt vett: Aradi Csilla, Molnár István (régészek), Bállá Krisztián, Nyári Zsolt (rajzolók) A kisberényi önkormányzat és Rózner Ibolya segítségéért köszönetét mondunk.