A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Bondár Mária: Újabb káső rézkori kocsimodell a Kárpát-medencéből
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 97-106 Kaposvár, 2013 Újabb késő rézkori kocsimodell a Kárpát-medencéből BONDÁR MÁRIA MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet H-1014 Budapest, Úri u. 49., e-mail: bondar.maria@btk.mta.hu Bondár, M.: A newly found Late Copper Age Wagon Model from the Carpatian Basin. Abstract: This study offers a brief overview of the main directions in the research of prehistoric wagon models and presents a new Late Copper Age model. Keywords: Late Copper Age, settlement finds, prehistoric wagon models, chronology Az emberiség történetében a tűz felfedezéséhez mérhető, hasonlóan nagyjelentőségű innováció a kerék és a kocsi megalkotása volt. A kerék a földművelésben is óriási változásokat hozott, az ökrök vontatta kerekes ekével könnyebben, gyorsabban lehetett a korábbinál nagyobb földterületet megművelni, így a termés- mennyiség, a terület eltartó képessége is jelentősen megnövekedett. A kerék alapvető fontosságú volt a kocsi innovációjához is. A korai Y, majd A formájú csúszkák (amelyeket egyszerűen elkészíthető technikájuk és praktikusságuk miatt még napjainkban is változatlan formában használnak),1 majd az ezekre helyezett ládák vezettek a tömör fakerekű nehézszekerek megalkotásához. Az „igazi” kocsi (true chariot) a küllős kerekű, könnyű mozgású két vagy háromkerekű szállítóeszköz, valamint a modernkor hintói: megannyi megjelenési formája az állatok vontatta kerekes járműnek, amelyek más-más technikai kivitelt, fogatolási módozatot és egyéb kellékeket igényelnek. Különböznek a kocsi elé fogott igavonó állatban is: a nehézszekereket egy vagy két ökör vagy szamár húzta, míg a könnyedebb kocsik elé lova(ka)t fogtak. A mitológiában vízimadarak röpítik az égi járművet a szakrális szférába. A szekér a közlekedésben, a szállításban, a szomszédos és távoli közösségek egymás közötti kapcsolatában, a gazdasági és kulturális egymásra hatásban, szokások, anyagi javak, különleges termékek átvételében is óriási jelentőségű volt. Nem véletlen, hogy a kerék és a kocsi szimbolikus tartalommal is bírt és a mitológiában is komoly szerepet játszott a világ szinte minden táján. Nemcsak a mondákban találkozunk ezekkel a jelképekkel, hanem különböző ábrázolásokon is nyomon követhetjük meglétüket. A legkorábbi kerék és kezdetleges kocsiábrázolások sziklarajzokon találhatók Európában, elsősorban a mai Svájc, Németország és Olaszország területéről ismertek. A leletanyagban megtalálhatók a 1 Nadler 2002. Nadler, M. 1991. nyarán K-Törökországban fotózta le több faluban is a szénahordáshoz használt, ökrök vontatta, A alakú, kétkerekű, fából készült szállítóeszköz használatát és készítési fázisait. járomba fogott ökröcskék agyagból vagy fémből elkészített miniatűr kisplasztikái és az agyag kerékmodellek is. A késő rézkorban megjelennek az agyagból készített kocsimodellek, amelyek telepről és temetkezésekből egyaránt ismertek, kultikus tartalmuk vitathatatlan. A korai és középső bronzkori kultúrákban a szakrális jelentőség mellett megjelenik a hétköznapi funkció (gyerekjáték) is és új elemként feltűnik a madár-ember-kocsi metafora. A korábban csak a kocsira és a kocsit húzó igavonó állatokra kiterjedő ábrázolások mellett feltűnik a mitológiai tartalmú madár, amely az égbe, a szakrális szférába repíti a kocsit és vele az élő vagy már halott embert.2 A késő bronzkorban változik a korábbi tartalom, a kocsi tömegáruvá válik, szakrális jelentősége nem a miniatűr változatok megalkotásában jelenik meg, hanem a kiváltságosok valós kocsitemetkezéseiben ölt testet. Ez a szokás a vaskorban is megmarad, de megtaláljuk az edényekre rajzolt vagy kerékre helyezett urna formájában ábrázolt kocsikat is, csakúgy, mint a híres napszekereket. A kocsi jelentősége a mindennapi életben vitathatatlanná vált az évszázadok során. A kezdeti misztifikáció után széles körben elterjedt használati, kereskedelmi vagy éppen harci eszközzé vált. Nem feledkezhetünk el azonban arról a tényről, hogy e különleges tárgyak (az agyagból vagy fémből megformált kocsiszobrocskák, vagy a protoméhoz tartozó állatalakok) és az igazi kocsik fából készült kerekei, vagy a valós kocsik, kocsitemetkezések, a keréknyomok, az útmaradványok stb. előkerülése esetleges, elsősorban a véletlennek köszönhető, így ismereteink ugyancsak mozaikosak, az egykori valóságnak csak csipkeszerű rajzolatát kapjuk, amelyből különböző tendenciákat próbálunk megállapítani. E napjainkig ható és fejlődő innováció régészeti emlékei sokrétűek, könyvtárnyi mennyiségű szakiroda- lom foglalkozik a téma különböző aspektusaival (tárgyi emlékek és típus leírások, közlekedési, kereskedelmi, archaeozoológiai vonatkozások, társadalmi fejlettség, közösségek kapcsolatai, eredetkérdés, irodalmi, nyelvészeti és mitológiai vonatkozások, halottkultusz, nomádok és városlakók kapcsolata, harcászat, szórakoztatás, ábrázolásmódok stb.), felsorolni is nehéz lenne valamennyit. 2 A középső bronzkorban kialakult madárkultusz nemcsak a madarak által húzott kocsiábrázolásokban (bird-chariot) hanem önállóan is megjelenik madár alakú aszkoszok és csörgők is nagy számban kerültek elő a különböző telepeken és temetőkben.
