A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Molnár István - Sipos Carmen: A Balatonlelle-Rádpusztai Árpád-kori telep
A BALATONLELLE-RÁDPUSZTAI ÁRPÁD-KORI TELEP 183 kissé profilált peremet, amelynek a szájánál, a perem legfelső részén egy bekarcolt csík fut körbe (13.10/19.1.2.) valamint egy csillámos homokkal soványított, enyhén kihajló, enyhén megvastagodó, egyenesen levágott peremtöredéket (13.10/19.1.3.). Az oldaltöredékek között a díszítetlenek mellett van rádlidíszes (13.10/19.1.4.), csigavonal-díszes (13.10/19.1.6-8.), hullámvonal-díszes (13.10/19.1.9.) és bekarcolt egyenes vonalakkal bordázott töredék (13.10/19.1.10.) is. Egy, a kinézete alapján őskori orsókarikát is találtunk (13.10/19.2.). Emellett több bekeveredett késő bronzkori töredék, 4 apró darab lemezszerű vastöredék (13.10/19.1.21.), 4 kődarab, közte egy megmunkált, szürke színű, lapos kőtöredék (13.10/19.1.20.) és kevés állatcsont volt az objektumban. 22. gödör A 67/5. lelőhely középső részén, a 19. objektumtól majdnem 100 m-re északra volt, római objektumot metszett. Egy része a keleti szelvényfal alá esett, kilógott a szelvényből. Ovális alakú gödör, fala rézsűs, az alja ívelt volt. Közepes nagyságú, viszonylag sekély mélységű - 170 cm hosszú, 40 cm mély - objektum volt. Betöltése világosbarna, paticsos, faszenes humuszos-löszös. (10. tábla) Leletanyaga kb. félkosárnyi állatcsont (állkapocs ill. szarv is), több kő és paticsdarab, 2 megmunkált kőtöredék, kevés római töredék mellett (13.10/22.1.6-11.) kevés Árpád-kori töredék (13.10/22.1.1-5.). Utóbbiak közé két díszítetlen (13.10/22.1.4-5.), egy rádlidíszes (13.10/22.1.2.) és egy csigavonalas (13.10/22.1.3.) fazék-oldaltöredék mellett egy csillámos homokkal és apró kaviccsal soványított, kormos, szürkésbarna törésfelületű fazék kiszélesedő, felfelé húzott, fedő számára profilált peremű töredéke tartozott. Az edény nyaka és az ívelt válltöredék találkozásánál körbefutó, rádlidíszes minta volt (13.10/22.1.1.). 230. gödör A67/5. lelőhely északi részén, a 22. gödörtől nagyjából 40 m-re volt, a 242., 282. római árkot vágta. Szabálytalan kör alakú, rézsűs falú, ívelt aljú objektum. 150 cm átmérőjű, 30 cm mély. Betöltése barna humuszos homok. (10. tábla) Leletanyagában római és őskori kerámia (13.10/230.1.3-4) mellett két Árpád-kori kerámia (13.10/230.1.3-4) - egy rádlimintás cserépbogrács oldaltöredéke (13.10/230.1.1.-7. tábla) és egy díszítetlen aljtöredék (13.10/230.1.2.) volt. 347. kemence A 67/5. lelőhely északi végében volt. Beleásták a 346. nagyméretű római objektumba. Az előző Árpád-kori objektumtól nagyjából 130 m-re van, ez nyitja a dombtetőn lévő objektumok sorát, innentől az objektumok sűrűn követik egymást. A külső kemence kelet-nyugati tájolású, az előtérgödre keleten, a kemencéje nyugaton volt. A kemenceplatni a nyesett felszíntől 25 cm-re volt (magasabban szedettük a géppel itt). 150 cm átmérőjű, a közepe felé mélyült kissé. A szája keleten volt. A platni igen vastagon átégett, egy 3-5 cm vastag szürkésbarna réteg alatt kb. 3 cm vastag vörösre égett réteg volt, ami a kemence szájánál és középső részén volt vastagabb, a nyugati részén vékonyabb. A platni alatt nem volt kerámiaréteg. Az előtérgödör eredetileg nagyjából szív alakú lehetett, kissé a déli részén túl lett bontva, 205 cm hosszú, 60 cm-re mélyült a nyesett felszíntől. Az előtérgödör fala kissé ívelten szűkül, az alja ívelten lejtett a kemence felé. Betöltése a platni felett erősen paticsos, az előtérgödör erősen paticsos-fasze- nes sötétbarna humuszos volt. Az előtérgödör lemélyedő részénél paticsos sáv futott. (10. tábla) Leletanyaga: platni alatt csak elszórtan volt kerámia, több római kerámia (13.10/347.1.3-12.) mellett, egy díszítetlen és egy rádlidíszes oldaltöredék (13.10/347.1.1-2.). A platni feletti részből csillámos homokkal és kaviccsal soványított, barnás színű fazék töredéke került elő. A nyak és váll találkozásánál bekarcolt vonallal, alatta csigavonalszerű- en körbefutó rádlimintával díszített, a nyakán átfúrt lyuk volt (13.10/347.3.5.). Csigavonalas oldaltöredék (13.10/347.3.7.) és egy aljtöredék (13.10/347.3.6.) is volt itt, római és őskori kerámia mellett (13.10/347.3.8-15.). Az előtérgödörből egy csillámos homokkal soványított, világosbarna, kormos felületű, háromszög átmetszetű, belső felén fedő számára profilált peremtöredék került elő (13.10/347.2.1.). Ezen kívül, díszítetlen aljtöredékeket (13.10/347.2.2-3- .,13.10/347.2.10.), díszítetlen (3.10/347.2.8-9, 13.10/347.3.4.) és csigavonalas díszű (13.10/347.2.6-7.9., 13.10/347.3.1-3.) oldaltöredéket, több római kerámiát (13.10/347.2.11-14.) és kevés állatcsontot is találtunk. 572. gödör A 67/5. lelőhely északi részén, a 347. kemencétől 20 m-re északra volt. Kör alakú, kisméretű, sekély gödör, (120 cm átmérőjű, 20 cm mély) fala rézsűs, az alja ívelt volt. Betöltése szürkésbama humuszos, paticsdarabokkal, faszénnel, hamuval kevert. (11. tábla) Betöltésében római és Árpád-kori kerámiatöredékek (13.10/572.1.1-3.) voltak. Az utóbbiak közül egy csillámos és apró kavicsos homokkal soványított, kormos, barnásfekete felületű, kissé felhúzott, fedő számára profilált peremű, nagyméretű, csigavonalas-díszű fazék töredékeit kell kiemelni (13.10./572.1.1.). (7. tábla) Római téglatöredék és egy lapos, megmunkált, eredetileg téglatest alakú kőtöredék is volt az anyagában (13.10/572.4.). 656. gödör A 67/5. lelőhely északkeleti részén, az 572. objektumtól 27 m-re volt. Kör alakú, közepes méretű, mély gödör. Fala méhkassze- rűen kissé kifelé tart, az alja vízszintes. Az átmérője a szájánál 125 cm, az alján 145 cm, 150 cm mély. Betöltése sötétbarna lö- szös humusz, paticcsal kevert, főleg a felső részén, alatta sár- gásabb, löszösebb réteg, az alján faszénréteg volt. (11. tábla) Leletanyaga: kevés kerámiatöredék, ezek nagyobb része római volt (13.10/656.1.3-9.), de Árpád-kori kerámiát is találtunk benne. Egy csillámos homokkal soványított, világosbarna színű, kissé kormos felületű, vékonyan bekarcolt csigavonaldíszes fazék alj- és oldaltöredéke (13.10/656.1.2.) valamint egy hasonló anyagú és színű, szélesen kihajló, fedő számára profilált peremű, vállán körömbenyomkodással díszített, nagyméretű fazék töredéke (13.10/656.1.1.) volt ebből korszakból való. Egy téglatöredék (13.10/656.1.13.) mellett több megmunkált kő is volt benne (13.10/656.1.10-12); egy fenőkő-darab (13.10/656.1.11.) talán Árpád-kori, egy - talán gúla alakú nehezékből származó - kődarab (13.10/656.1.10.) inkább római lehet. A következő objektumok a 67/4. lelőhelyhez tartoztak. A két lelőhely feltárását délről és északról kezdtük meg, a két ásatás középen ért össze. 551. gödör A 67/4. lelőhely legdélebbi Árpád-kori objektuma. Ez azt jelenti, hogy a 656. gödörtől néhány m-re keletre volt. Kisebb méretű, kerek gödör. 110 cm átmérőjű, 20 cm mély. Fala rézsűs, az alja vízszintes. Betöltése szürkésbarna kevert. (11. tábla) Leletanyaga: egy csillámos homokkal soványított, kormos felületű, gallérszerűen felhúzott, lapos háromszög átmetszetű peremű edény töredéke. A vállán sűrűn bekarcolt, párhuzamosan körbefutó vonalakkal, alatta körömbenyomko- dás-szerű sorral díszített töredék (13.9/551.1.1.). Csillámos homokkal és apró kaviccsal soványított, halványvörös színű, kormos felületű fedő töredéke. A lapos, tányérszerű fedő füle
