A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)

Molnár István - Sipos Carmen: A Balatonlelle-Rádpusztai Árpád-kori telep

184 MOLNÁR ISTVÁN - SIPOS CARMEN a peremről a fedő belsejébe nyúlik. A vastag, ovális átmet- szetű fülön bekarcolt, függőleges irányú hullámvonal díszítés van (13.9/551.2.1.). (9. tábla) 624. és 625. külső kemence és előtérgödre A 67/4. lelőhely déli részén, a 656. gödörtől 13-14 m-re nyugat-északnyugatra volt. Kelet-nyugati tengelyű külső kemence. Az előtérgödör ke­leten, a kemence nyugaton volt. (11. tábla) 624. kemence A kemence 120 cm-es platnija 25 cm-rel a nyesett felszín alatt volt. Kissé a közepe felé mélyült, jó állapotban maradt meg, vastagon átégett. Fala 20-25 cm magasan megmaradt (a gép itt kevésbé szedte le). 150 cm átmérőjű, cipó alakú bolto­zata lehetett. A 624. objektum felett több római (13.9/624.1.13., 13.9/624.2.12.) és egy Árpád-kori töredék volt. Ez utóbbi egy csillámos homokkal és kaviccsal soványított, szürkésfeke­te, kormos felületű, szürke törésfelületű, szélesen bekar­colt, sekély csigavonallal díszített, gömbölyű fazék töredéke (13.9/624.2.3.). Hőtartó rétege nem volt. 625. előtérgödör Lekerekített sarkú téglalap alakú, 160 cm hosszú, a platni- tól 15-20 cm-rel volt mélyebben. Keleti, kemencétől távol lévő 60 cm-es része sekélyebb, csak kissé lejtő padkaszerű rész volt itt. Ezután fala ívelt, az alja a padkaszerű rész előtt volt a legmélyebb. A platni előtt kétoldalt ívelt aljú, 30 cm nagyságú, gömbölyű lemélyedések voltak. Betöltése paticcsal és faszén­nel kevert szürkésbarna humuszos. Egyszerre, felhagyás után töltődött fel a platni feletti rész és az előtérgödör. Leletanyagát több római és őskori töredék (13.9/625.1.5-6, 13.9/625.2.11-17.) (13.9/625.2.3.1-2.) mellett Árpád-kori fazék­töredékek alkották. (9. tábla) A nagyobb része egy csillámos ho­mokkal soványított, szürkésfekete, kormos felületű, nyakán és vállán ferdén bekarcolt vonalakkal díszített, hasán csigavonal­díszes fazékból származik (13.9/625.1.1.). Az edény pereme a belső oldalán fedő számára csak enyhén tagolt, külső olda­lán gömbölyűén vastagodó. Előkerült egy csillámos homokkal és apró kaviccsal soványított, jól korongolt, téglavörös színű, belső részén felhúzott, fedő számára profilált, kívül lekerekített háromszög átmetszetű peremtöredék (13.9/625.1.3.) és egy csillámos homokkal és kaviccsal soványított, szürkésbarna, feketére kormozódott felületű, enyhén kihajló, a külső oldalán lefelé megvastagodó, ferdén levágott, ívelt perem. Az utóbbi edény peremátméröje 15,7 cm volt. (13.9/625.2.2.). Több dí­szítésén (13.9/625.1.2., 13.9/625.2.1,13.9/625.2.3.) és egy fe­nékbélyeges aljtöredék (13.9/625.2.5.9.), valamint díszítetlen oldaltöredékek (13.9/625.1.4., 13.9/625.2.6-10.) voltak még a gödör betöltésében. 538. gödör A 625. kemencétől körülbelül 25 m-re északkeletre volt. Szabálytalan ovális alakú, északkelet-délnyugati tengelyű, nagyméretű, közepes mélységű - 640 cm hosszú, 75 cm mély objektum volt. Az eredeti funkciója kérdéses. A fala meredeken szűkült, az alja egyenetlen, ívelt beásásokkal tagolt. Délnyu­gati és északkeleti végében is volt 1-1 ívelt aljú, szabálytalan ovális alakú lemélyedés. Az északnyugati fele kissé kiszélese­dett, majd a végénél összeszűkült. Ez az összeszűkülő rész sekélyebb, lehet nem az objektumhoz tartozott. Kevert szür­késbarna, alul északkeleten világosabb, löszösebb betöltése volt. (11. tábla) Leletanyaga: római (13.9/538.9.2., 13.9/538.1.4., 13.9/538. 6.1) és Árpád-kori kerámiát találtunk benne. Az utóbbiak közül ki lehet emelni egy megvastagodó, gömbölyített, háromszög átmetszetű, belül fedő számára profilált (13.9/538.7.1.) és egy csillámos homokkal és apró kaviccsal soványított, szürkés­barna, kormosra égett, lefelé megvastagodó (13.9/538.9.1.) peremtöredéket (8. tábla). Több díszítetlen alj- (13.9/538.1.1.) és oldaltöredék (13.9/538.1.3., 13.9/538.8.1.) mellett csiga­vonaldíszes (13.9/538.7.3-4., 13.9/538.7.7.) és rádlidíszes (13.9/538.7.5.) töredékek is voltak benne. Több bekarcolt hullámvonallal díszített töredék (13.9/538.1.2., 13.9/538.7.6.) között az egyik töredéknél a bekarcolt hullámvonal alatt az edény oldalán csigavonal látszott (13.9/538.7.2.). Egy szögle­tes átmetszetű, iveit, eredetileg talán ovális kőtöredék is volt az objektum betöltésében (13.9/538.1.5.). 611-612. kemence és előtérgödre Az 517. objektumtól 13 m-re északnyugatra volt. Nagyjából észak-déli tengelyű (attól kissé északnyugat felé el­térő) objektum. A 611. kemence északon volt, a 612. előtérgö­dör délről csatlakozott hozzá. (11. tábla, 12. tábla 7. kép) 611. kemence A kemence platnija a felszínhez közel, attól 5-20 cm-re volt. Fala nem maradt meg. A platni kerek, 1,5 m átmérőjű. Hőtartó rétege nem volt. 612. előtérgödör A szív alakú, a platninál kiszélesedő előtérgödör a platóitól délre volt. 265 cm hosszú, a nyesett felszíntől 40 cm-re mé­lyült, a platninál 25 cm-rel van mélyebben. A fala rézsűs, az alja kissé lejtett északra, a platni felé. A keleti részén, a platni két oldalán ívelt, 45-50 cm-es lemélyedések voltak. Délen se­kélyebb, nagyjából vízszintes, padkaszerű része volt. Az előtérgödörben egy csillámos homokkal és kaviccsal soványított, szürkésfekete, kormos, eredetileg vörös színű, egyenes aljú fazék töredékei (13.9/612.1.1.) adták a lelet­anyag nagyobb részét. Több csigavonal-díszes töredéket ta­láltunk (13.9/612.1.2-3. 13.9/612.1.7-8.), az egyik át van fúrva (13.9/612.1.8.), a lyuk elhelyezkedése alapján nem valószínű, hogy orsókarika készült volna, inkább javítás nyoma lehet. Egy hullámvonalköteg-díszes válltöredék (13.9/612.1.6.) és két pe­remtöredék is volt az objektum betöltésében. Az egyik csillá­mos homokkal és kaviccsal soványított, szürkésfekete, kormos felületű, a külső oldalán háromszög átmetszetűen megvasta­godó peremtöredék (13.9/612.1.4.). A másik perem csillámos homokkal és kaviccsal soványított, szürkésbarna színű, kifelé vastagodó, lekerekített háromszög átmetszetű, vastag peremű töredék (13.9/612.1.5.). Római töredékek (13.9/612.1.9-10.) és több állatcsont is volt az objektum anyagában. 435-438 kemencebokor Ez a háromkemencés kemencebokor a legészakibb objek­tum. A többi hasonló korútól külön, a 612. objektumtól 67 m-re északra volt. Ráásták a 439. késő bronzkori gödörre. A 437. számú előtérgödörhöz északról a 435., keletről a 436., délkeletről a 438. kemence csatlakozik. (11. tábla) 437. előtérgödör Az előtérgödörl 85*200 méter átmérőjű. Ovális alakú volt, a fala meredeken szűkült, az alja ívelt volt. Betöltése szürkés­barna, kevert paticsos humuszos volt. Az előtérgödörben több őskori, avar és római kerámia­töredék (13.9/437.4.1-2., 13.9/437.2.3-5.) mellett középkori töredékek voltak. Két aljtöredéket találtunk, az egyik fazékból (13.9/437.2.2.), a másik pohárból (13.9/437.2.1.) származik. Egy csillámos homokkal és apró kaviccsal soványított, barna, kormos felületű, enyhén kihajló, ferdén levágott peremű, vállán bekarcolt hullámvonaldíszes fazék töredékeit találtuk még az objektum betöltésében (13.9/437.3.1.). 435. kemence A platni a 439. objektumon feküdt. 130 cm átmérőjű, kerek kemence volt. Mivel a nyesett felszínen volt, a fala, boltozata nem maradt meg. A platni felett őskori töredékek mellett (13.9/435.4.5-12.), csigavonaldíszes (13.9/435.1.1., 13.9/435.1.3.,13.9/435.6.1.), rádlidíszes (13.9/435.4.1., 13.9/435.5.1., 13.9/435.6.2.) és dí­szítetlen (13.9/435.1.2.) oldaltöredékek voltak a betöltésben. A

Next

/
Thumbnails
Contents