A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Molnár István - Sipos Carmen: A Balatonlelle-Rádpusztai Árpád-kori telep
178 MOLNÁR ISTVÁN - SIPOS CARMEN 2. kép: légifotó a lelőhelyről meg. A legkorábbi fázist az Árpád-korra tette, azon belül a 12. század közepére valószínűsítette, a 2. építési periódust a 13-14. sz. fordulójára, a 14. századra, a 3. periódust a 15. század második felére keltezte.3 Az épület az 1. periódusban félköríves záródású, kis téglatemplom volt, amely a 2. periódusban új hajót kapott, a régi templomból szentély lett. Az új, nagyobb méretű hajó nyugati karzattal, támpillérekkel rendelkezett, később sekrestyét építettek hozzá, ebben oltár is volt, kápolnaként szolgált.4 A település neve a Rád nemzetségre utal. A Rád nemzetség Vecelin és a fia Rád leszármazottait jelenti, akik Somogybán, a legyőzött Koppány területén kaptak birtokokat. Éry István a feltárás eredményeit bemutató cikkében összegyűjtötte és bemutatta a településre vonatkozó írott forrásokat is. A korai időszakból több, a pannonhalmi apátság javára tett adományról maradtak fenn adatok. 1131-1141 között András remete, korábbi veszprémi prépost rádi szabadosokat, 6 szőlőművest és 3 szőlőt, 1146-ben Színes asszony 5 szőlőt 5 háznéppel ajándékoz az apátságnak. Az 1237-40- es Albeus-féle összeírás alapján tudjuk, hogy 10 ház szőlőművese, 1 jobbágya volt Rádon az apátságnak. 1255-ben a Rád nemzetség tagjai 30 hold földet adnak el az apátságnak. Később, a 14. századból vannak arra adatok, hogy Rád nemzetség tagjai bérlik a pannonhalmi apátság itteni földjeit. A források alapján Éry a Rád 3 Éry 1967. 190-193. 4 Éry 1967. 186-189. nemzetségben találja meg a település első birtokosait és a templom építőit, kegyurait, de a Pannonhalmi apátság szerez itt adományként birtokokat. Magyar Kálmán a templomot korai eredetűnek, Vecelin és leszármazottai kegyúri bencés egyházának tartja5. A templom és a település is megérte a török-kort. Az 1573-75-ös török összeírásokban még szerepel, 8 házat említenek. Később elnéptelenedik, csak majorság lesz a falu helyén a visszahódítás után.6 A templomot 1333-ban, a pápai tizedjegyzékben említik először, ekkor 50, a 1335-ös összeírásban 20 dénárral szerepel, a papot Péternek illetve Gergelynek hívják. 1419-ből István, 1517-ből Kelemen nevű plébános neve maradt fenn. A Somogyi főesperességhez tartozott, Szűz Máriának szentelték.7 Ha nem is teljes biztonsággal, de egy fontos történelmi esemény is a településhez kapcsolható. Az Imre király és öccse, a későbbi II. András közötti testvérháború egyik csatája 1199-ben Rádon zajlott. A harc Imre győzelmével ért véget. A több Rád nevű helység közül a kutatás leginkább ide, a Somogy megyei Rádra lokalizálja a csata helyét.8 A források jól mutatják a szőlőművelés nagy múltját a településen, már a legkorábbi említés is ezzel kapcsolatos. A falutól keletre ma is szőlőhegyek kezdődnek. A források alapján azt is valószínűsíthetjük, hogy tatár5 Magyar 2001. 265. 6 Éry 1967. 189-190. 7 Éry 1967. 189., M. Aradi 2007. Adattár 8 Kristó 2003. 130., Kristó 2006. 197.
