A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Horváth Tünde: A Transzcendens megnyilvánulása: Kultusztárgyak Balatonőszöd-Temetői dűjő Boleráz/badeni településen
142 HORVÁTH TÜNDE A plasztikák többsége töredékes állapotban került elő, szemetesgödrökből. Feltűnően nagy számú kultikus lelet származik pusztulási kultúr-rétegből is (925. kultúrréteg).18 Az idolok - a szórványként előkerült térplasztikát kivéve - töredékes állapotának aránya megoszló: leggyakoribb a derék/csípő-maradék (8 db), majd a felső, váll/mellrész-töredék (3 db), egy pedig feltehetően a derékon aluli részt jeleníti meg. A töredékes állapotú régészeti leletek előkerülését John Chapman ötféle módon képzeli el (Chapman 2000a, 23). A késő rézkori idolok szándékos törését az esetek nagy száma és a töredékesség állapotának bizonyos ismétlődő jellege miatt valószínűsíthetjük. Az idolok szándékos törése a tárgyak megölésének rítusával mutathat összefüggést. A szertartási tárgyak ugyanis, miután a szertartást elvégezték, elvesztik hatalmukat (,,ma/iá”-jukat),19 illetve szentségtelenné válnak, ezért megsemmisítik őket. Balatonőszöd-Temetői dűlőben a (szándékosan) eltört szertartási tárgyak további darabjai egyetlen esetben sem kerültek elő más objektumokból.20 Ezért azt gondoljuk, hogy a Chapman-féle 4. (a tárgyakat eltörték, és termékenységi céllal szétszórták a településen és annak környezetében), vagy 5. (a tárgyakat szándékosan eltörték, és különféle célokra használták,21 majd eltemették) pontja érvényesülhetett. A késő rézkori idolok szertartásokon játszott szerepe kérdéses. Az eddigi elképzelések, mint agrár-rítusok kultikus szimbólumait és női termékenységi isteneket tárgyalták (pl. TasiC 1995,117). Bár a női idolok meglehetősen egyforma megjelenést mutatnak, éppen ez a momentum zárja ki véleményünk szerint azt, hogy Istennőt/lstennőket jelenítenének meg. Mezopotámia (Kr.e. III. évezredtől),22 és az ókori Hellász területén írásos és régészeti bizonyítékok is arra utalnak, hogy minden városnak önálló, mondhatni „saját” istene volt, amelyet a település talizmán- jának-védőszentjének, oltalmazójának, és sok esetben 18 Ugyanezt a jelenséget más lelőhelyeken Is megfigyelték, Id. Chapman 2000, 63. Egyfajta előfordulásának példáján. 19 A „marta"-val rendelkező tárgyakat nevezik féf/snek - pl. Horváth PAl 2006, 44. 20 Mivel azonban a lelőhelyet nem sikerült teljes egészében feltárnunk, ez hibás következtetés is lehet. A szertartási edények esetében hasonló jelenséget sikerült megfigyelnünk (pl. a 1315. és 1329. gödrökben egy festett-karcolt behúzott peremű tál töredékei, amelyek azonban nem adták ki a teljes edényt így sem - Id. Horváth 2010. 21 A törött darabokat azonosítóként, számlálóként (token) is használhatták. Ez hasonlóan működhetett, mint a görög symbolon, vagy a latin tessera hospitalis. Sabi Abyad településén a szobrocskák és a pecsétlők azonos lelet-együttesben kerültek elő. A töredékek ilyen célú felhasználásának régészeti bizonyítékai ismertek a neopalatiális mínószi Krétán (egy bikafejes, kőből készült rhyton), etruszk votív tárgy, és japán közép-Jomon, településen előkerült figura esetében. Hasonló elképzelés a középkori chirograph. Chapman 2001, 3-94; Hansen 2001,43; elsőként: Talalay 1987. Ahhoz, hogy ezt a jelenséget a Boleráz/badeni kultúrák esetében is vizsgálhassuk, a település-feltárások összefüggő rendszerben és csoportmunkában végzett feltárására, feldolgozására, és a feldolgozások közötti folyamatos kapcsolattartásra lenne szükség. 22 Kuhrt 2005, 31-32. alapítójának is tartottak23 - és minden szobor egyedi vonásokkal bírt.24 A Boleráz/badeni idolok egységes, sematikus, egyéni vonásokat nélkülöző jellege inkább a kultikus szertartások hasonlóságára utalhat, amelyben ezek az idolok semmiképpen nem Istennői szerepkört jelenítettek meg. A fej cserélhetősége az emberi szereplők (egyének) cserélhetőségét sugallja. Leginkább a Ruth D. Whitehouse szerinti 2. (Votaries), esetleg a 3. (Offerings) kategóriákba illenek (Whitehouse 1996). Amennyiben régészeti megfigyelésekkel szorosabban körvonalazni tudnánk azokat a szertartásokat, amelyeken idolokat használtak, feltehetően közelebb jutnánk az idolok szerepköréhez is. A balatonőszödi településen az idolok előkerülési helyének közelében véres áldozatokat mutattak be,25 és magukban a zárt gödrökben az idolokon kívül, illetve a gödrök közelében levő jelenségekben további, szertartási célokra készült tárgyak, edények kerültek napvilágra (Id. a leletek és a jelenségek részletes leírásánál röviden, ill. a 20. kép összesítő térképén). Még nagyobb a valószínűsége annak, hogy az ugyanabból a gödörből előkerült (458. gödör) idol- és épületmodell töredékek egy időben, egy szertartás-sorozaton belül kerültek felhasználásra. A balatonőszödi antropomorf tárgyak figyelmes vizsgálata annyival vezetett eddigi tudásunknál mesz- szebbre bennünket, hogy biztosan megállapíthatjuk; a valószínűleg eltérő funkcióra, más-más kultuszok során használt mágikus tárgyakat hasonlóképpen alakították ki. A megformálás és díszítés módjában való azonosság kimutatható az idolok és más, rituális célokra használt tárgytípusok (pl. a maszk és az oltár/ház-modellekként meghatározott leletcsoportok) között. Azonos a vékony agyaglapok egymásra hajlítása, mint formázási módszer, és a képlékeny agyagba való vékony szerves növényi anyag (nád, fű, fa?) mély vagy sekélyebb benyomása, mint díszítési mód. A fazekas-termékekkel (és a szertartási edényekkel) ellentétben azonban ezeket a tárgyakat kisebb mértékben soványították kerámiazúzalékkal (Horváth 201 Od, Gherdán et al. 2010).26 A korai és a késői fázisok közti kronológiai különbség legmarkánsabban az idolok nagyságában és díszítésében nyilvánul meg: a klasszikus badeni fázisban egyre nagyobbá és díszesebbé válnak. 23 A kultúrtörténetem legismertebb talizmán-védőszobra a trójai Palladion, amelyet Malalas lóannés adata szerint egy bizonyos Asios nevű filozófus és telestés (jós) adott Tróos királynak, mikor várost készült alapítani: Mal.5.12. Bonn: 108. Ld. még: Whitehouse 1996, 1. Sacra. 24 Ezért például a 1072-1096. gödörben feltárt férfi-maszk töredék sokkal inkább ábrázolhatott Istent, mivel egyedi, különleges tetet, főbb arcvonásaiban egyéni ábrázolásra törekszik, és típusában, megformálásában sem ismerünk hozzá hasonlót: összességében kimeríti a Sacra fogalmát abban az értelemben, ahogy Whitehouse 1996, 1. pontja érti. 25 Vö.: Horváth 2004a; 2006; 2010a. 26 A balatonőszödi idolok kialakítási módja, amelyet lelőhelyünkön megfigyeltünk, eltér az eddig leírt kultúrák idol-formázási módszereitől. Összefoglalóan és összevetésül Id. Chapman 2000a, 69-71. Igen hasonló viszont Takamune Kawashima megfigyeléseihez: késő és legkésőbbi Jomon, Angyo periódus: Kawashima 2005.
