A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Honti Szilvia - Hajdú Ádám Dávid - Költő László - Molnár István - Németh Péter Gergely - Sipos Carmen: Régészeti feltárások Somogy megyében 2007-2011 között
114 HONTI SZILVIA - HAJDÚ ÁDÁM DÁVID - KÖLTŐ LÁSZLÓ - MOLNÁR ISTVÁN NÉMETH PÉTER GERGELY - SIPOS CARMEN A település polgármestere - Komári József - arra kért minket, hogy lehetőség szerint tárjuk fel a szentélyrészt, a fa körülárkolásával nagyjából egy időben. A munka megvalósulása Szőkedencs község lakóinak és polgármesterének valamint a fa megóvásán is dolgozó Lukács Zoltán által vezetett Garden Kft. segítségének volt köszönhető. Míg utóbbi cég a költségeket fedezte, a település közhasznú munkásokkal valamint Komári József vezette önkéntes segítőkkel járult hozzá a feltárás sikeréhez. Mindenkinek köszönjük a segítségét. 2010. október 20. és 22. között végeztük a templom szentélyének feltárását.13 Egy téglából épült, félköríves szentélyzáródású templom részletét tártuk fel (IV. t. 6.). A szentélyrésznél az épület külső átmérője 7 méter, a belső 4,5 méter szélességű lehetett. A tájolása a nyugat-keleti iránytól délnyugat felé tér el. A templom alapozását tártuk fel, a felmenő falaiból csak egy helyen maradt meg 1-2 sornyi habarcsos tégla. Az alapozás elég jól megmaradt, csak a keleti részen bolygatta néhány újkori - feltehetően a templom lerombolása utáni időszakból, az 1800-as évek elejéről származó - sír. Az alap 120 cm széles volt és nagyjából egy méter - 6 téglasor - mélyen maradt meg. 15x30x5-6 cm nagyságú téglákkal alapozták, a széleken egész, szabályos helyzetű, a sorok közepén töredékes, szabálytalan helyzetű téglákat használtak. A téglasorok közé agyagot döngöltek. Egy északi helyiség - talán sekrestye - indítását is sikerült megtalálnunk, ez a fa miatt sajnos nem lesz kibontható (3. ábra). A feltáráson késő középkori kerámiatöredékeket és koporsószögeket találtunk. A középkori temető két sírját bontottuk ki, ezek a fa körülárkolásakor kerültek elő. Mellékletük nem volt. 2010-ben - a még fel nem tárt területen - földradaros felméréssel próbálták tisztázni a templom alaprajzát. A felmérést az Echtelion Bt. végezte Bertók Gábor vezetésével. Ez igen látványos eredményt hozott. A felmérés alapján az épület nyugati részén, négyzet alaprajzú, nagyjából 4 m-es torony helyezkedett el. Az épület a torony nélkül 10 méter külső átmérőjű lehetett. 2012-ben tervezzük a maradék épületrész feltárását, ennek megtörténte után szeretnénk egy hosszabb tanulmányban bemutatni a feltárás eredményeit. Annyit mindenesetre elmondhatunk, hogy mind építésmódjában, mind alaprajzában a térségben tipikusnak mondható, kis falusi templom viszonylag jó állapotban lévő részletét sikerült feltárnunk.14 13 A feltáráson és a szakfelügyeleten Molnár István (régész), Nyári Zsolt, Gál Zoltán, Bállá Krisztián, Cserép Tamás (technikusok) vettek részt 14 A kötet szerkesztésének lezárása után - 2012 augusztusában - az épület nyugati részének kibontásával folytattuk a feltárást. Ez alapján a hajó külső méretei 10,2x7,2 méteresnek adhatjuk meg. A valamivel később, de hasonló szerkezetű alapozással épült torony 2,5x4,1 méteres. Az épülethez északról egy 3,9 méter hosszú, sekrestyeként azonosítható épület csatlakozott. Ez már más szerkezettel épült - alapozását egy keményre döngölt agyagréteg felett habarcsba rakott téglák alkották. Ez az épület legfiatalabb része. 3. ábra: Szőkedencs - Temető, a feltárt templomrészlet alaprajza Iharos-Temető (Molnár István) A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát az iharosi fiatalokból álló Szent László Király Lovagrend kérte fel 2009-ben hitelesítő feltárás végzésére az iharosi temetőben. Horváth Győző, a lovagrend vezetője helytörténeti kutatásai során nagy figyelmet szentelt a templomnak, összegyűjtötte a templomra vonatkozó írott forrásokat is. A települést 1268-ban királynői birtokként említik, később Kanizsai birtok. A templom első említése 1334-ben, a pápai tizedjegyzékben történik (CsAnki 1890. II. 613., Aradi 2007. kézirat). A török időket, ha rossz állapotban is, de túlélte a templom, felújításon is átesett. Az első katonai felmérés idején még létezett, de állapota gyorsan romlott. A 19. század első harmadában előbb a tornyát, majd az egész épületet lebontották, építőanyagát az új templomhoz használták fel. A második katonai felmérésen már nem szerepel. 2009. november 16. és november 20. között végeztük a hitelesítő feltárást a területen. A feltárás költségét a helyi Önkormányzat fedezte, amely közhasznú munkásokat is adott, a lovagrend tagjai közül is többen önkéntes munkájukkal segítették a feltárást. Az ásatás céljául azt tűztük ki, hogy megállapítsuk, van-e templomra utaló jel a területen illetve, hogy adatokat nyerjünk annak elhelyezkedésére, méretére. A templom feltételezett helyén két kutatóárkot húztunk. Egy kb. észak-déli irányú és egy arra merőleges, délről csatlakozó nyugat-keleti irányú árkot jelöltünk ki. Az ásatáson megállapítottuk, hogy a templom tényleg a temetőben állt, valamint nagyjából tisztáztuk helyzetét. Ekkor az első fázisban álló, Árpád-kori épület keleti végét találtuk meg. Megállapítottuk, hogy a templom
