A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Honti Szilvia - Hajdú Ádám Dávid - Költő László - Molnár István - Németh Péter Gergely - Sipos Carmen: Régészeti feltárások Somogy megyében 2007-2011 között
RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK SOMOGY MEGYÉBEN 2007-2011 KÖZÖTT 113 Somogy vár-Bréza-erdő (Németh Péter Gergely) 2008-ban a feltárás célja a nyolc halmot magába foglaló temető korának, valamint a rablottság szintjének kiderítése volt. Két sirdombot kutatóárokkal vizsgáltunk meg, mindkettő szerkezete azonos volt, koruk római kori. Mindkét halom közepén (az egyiknél sírgödörben) helyezték el a hamvakat, körülötte kevés edénytöredékkel. Megvizsgáltunk egy harmadik, csaknem teljesen elhordott halmot, ebben sok kőtöredéket találtunk, ez a temetkezés ez alapján kőpakolásos lehetett. Néhány római kori téglatöredék jelezte a temetkezés korát. A temetőhöz tartozó település a Pogány- völgyi vízfolyás túlsó oldalán található.10 Sávoly-Kerekeskúti-dűlő (Németh Péter Gergely) Sávoly déli részén, 2008. november 4. és 12. között, szondázó ásatást végeztünk.11 988 m2 területen, 14 régészeti objektumot tártunk fel. Az objektumok elszórtan jelentkeztek. Három objektum tartalmazott régészeti leletet. Ezekből a sekély gödöraljakból római kori kerámiatöredékek, nagyon sok állatcsont, kevés vassalak, kő- és téglatöredék került elő. A római gödrök közelében, több, lelet nélküli cölöplyukat tártunk fel, ezek feltételesen szintén a római kori telephez tartoznak. Később, a felület teljes humuszolását követően a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársai a római falusias jellegű település további, nagy felületen elszórt objektumait tárták fel. Gyékényes-Fehér-dűlő (Molnár István és Németh Péter Gergely) A drávai eredetű kavicsréteg kitermelésére kijelölt, több 10 hektárnyi területet kisebb dombok tarkítják, vastagabb földtakaróval, melyeken kisebb-nagyobb régészeti lelőhelyeket találunk. 2009-ben a leendő bánya északnyugati részén a rézkori Balaton-Lasinja kultúra 16 települési objektumát tártuk fel. Az objektumok elszórtan jelentkeztek. A cölöplyukak, gödrök és gödöraljak mellett egy hosszú, keskeny árkot is találtunk. Az árokból és cölöplyukakból minimális, míg a többi objektumból nagyon sok kerámiatöredéket, állatcsontot gyűjtöttünk. Az egyik gödörben csaknem ép, hordó alakú edényt találtunk (IV. t. 4.). A szondázó ásatás középkori objektumot nem eredményezett, bár a korábbi terepbejárásaink során több edénytöredéket találtunk az őskori teleptől délre. A 2010. évi szondázó ásatás célja az őskori telep északi és keleti végének vizsgálata volt. A május 10. -július 1. között végzett próbaásatás során kutatóárokkal behatároltuk az őskori telep északi részét, 3 rézkori (Balaton-Lasinja kultúra) telepobjektumot tártunk fel. A rézkori telep feltételesen a vasút északi részére is áthúzódik, azonban ezen a fedett területen bejárást végezni nem tudtunk. 10 Munkatárs: Ambrus Edit, Bállá Krisztán, Cserép Tamás, Gál Zoltán, Molnár István és Nyári Zsolt. 11 Munkatárs: Bállá Krisztán, Cserép Tamás. 2010-ben a Fehér-dűlő keleti részén újabb felület nyitására került sor. Itt 2900 m2 területen 100 őskori objektumot tártunk fel. Legnagyobb számban a Balaton- Lasinja kultúra sekély gödrei kerültek elő. Fazekak, tálak mellett díszített edénytöredékek is előkerültek. Az egyik rézkori gödörben szövéshez használt agyagnehezék töredékét találtuk meg. Két csiszolt kavicseszközt a helyben talált kavicsból alakítottak ki. Néhány gazdag leletanyaggal rendelkező gödör az Urnamezős Kultúrához tartozott. Több cölöplyuk és kisebb gödör a kelták hagyatéka. A vaskori leletanyag döntő része kerámia (főleg tál- és fazéktöredékek), kevés vastárgy mellett. Az egyik, mélyebb gödröt paticcsal töltötték fel, ebben az objektumban egy díszített bronzgomb is volt. Egy kisebb gödörben töredékes vastűt találtunk. A felszíni leletek alapján, az őskori telepek kelet felé, ha kisebb mértékben is, folytatódnak. Ezt a területet a kavicsbánya tervezett bővítése már nem érinti. A kavicsbányától délre nagykiterjedésű őskori, római kori és középkori telepet találtunk terepbejárás során. A felszínen gyűjtött leletek közül kiemelkedik egy féldrágakőből készült gemma, melyen két római katona alakja ismerhető fel.12 Szőkedencs - Temető (Molnár István) Megyénk egyik legszebb és méltán nagyhírű fája a szőkedencsi temetőben található úgynevezett „700 éves hársfa”. A fa megóvása miatt szükségessé vált, hogy a gyökérzetére földet hordjanak, ehhez egy alacsony fallal vették körül a fát. Mivel a hagyomány szerint a település régi temploma itt, a ma is használt temetőben volt, a munkák során 2010. augusztus 17-én és augusztus 18-án megfigyelést végeztünk. A templomot az 1332-es pápai tizedjegyzékben említik először. A korábban mellette lévő - a budavári káptalan majd világi birtokosok tulajdonában lévő, Budaváridencs, később Vargadencs néven említett - település a török időben elnéptelenedett, a 18. században kissé nyugatabbra települt újjá (CsAnki 1890. II. 600., Aradi 2007. kézirat). A templom is elpusztult, de a temető a régi helyén maradt, a mai napig használatban van. 2010. augusztus 17-én téglamaradványok kerültek elő. Megállapítottuk, hogy a fa köré tervezett körárok valószínűleg rombolná a templom maradványait. Elhatároztuk, hogy megkeressük a falakat a templom helyzetének tisztázására (IV. t. 7.). Egy ásónyom mélyen leszedtük a felső füves réteget a területről. Ekkor kirajzolódtak a középkori templom keleti szentélyének maradványai. Megállapítottuk, hogy ez a jelenlegi temető sírjaitól keletre, a fától délre van, hajóját a sírok bolygatják. A hársfa a szájhagyománynak megfelelően a templom mellett állt. A maradványokat dokumentáltuk, a település vezetőjével és a kivitelezővel megbeszéltük, hogy a fa körülárkolásával elkerülik a templom maradványait, a támasztó betonfalat áttervezik. 12 Munkatárs: Cserép Tamás, Gál Zoltán és Nyári Zsolt.
