A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Honti Szilvia - Hajdú Ádám Dávid - Költő László - Molnár István - Németh Péter Gergely - Sipos Carmen: Régészeti feltárások Somogy megyében 2007-2011 között
112 HONTI SZILVIA - HAJDÚ ÁDÁM DÁVID - KÖLTŐ LÁSZLÓ - MOLNÁR ISTVÁN NÉMETH PÉTER GERGELY - SIPOS CARMEN Később - 2009-ben és 2010-ben - az útépítés szakfelügyelete során újabb régészeti objektumok kerültek elő két helyen. Kaposvár-Kaposfüred-67/13. lelőhely (Molnár István) A lelőhely Kaposfüred lakóterületétől mintegy 200 m-re északnyugatra található. A terepbejáráson későközépkori kerámiát találtunk a területen, ennek alapján félpályás feltárást indítottunk, a leletcsoportosulásnak megfelelően egy kisebb felületen keleten, és egy na- gyobbon nyugaton. A munkálatokat 2008. november 14-én kezdtük meg a nyugati területen. A nyomvonal déli sávjában húztunk egy kutatóárkot, amit a későbbiekben észak felé bővítettünk. Mivel a terület nyugati sarkában nem voltak objektumok, ezen a részen nem nyitottunk újabb felületet. Összesen közel 4000 m2-en négy régészeti korszak objektumait tártuk fel. A kora bronzkorra és a vaskorra, a Somogyvár- Vinkovci-kultúra és a Hallstatt-kultúra időszakára volt keltezhető az objektumok nagyobb része, ezek nagyjából két észak-déli irányú sávban helyezkedtek el a dombtetőn. Leletanyaguk igen szegényes volt, nagyobb részük csak betöltése alapján volt keltezhető. A kisebb- nagyobb gödrök, oszloplyukak közül hat egy csoportot alkotott, a két párhuzamos sorban elhelyezkedő 3-3 objektumban talán valamilyen felszíni épület oszlophelyeit sejthetjük. Hasonló, sorokban elhelyezkedő cölöplyukakat találtunk nagyjából 30 méterre keletebbre is, talán itt is egy hasonló, a másikkal megegyező tájolású építmény állhatott. A területen két kelta sírt tártunk fel, amelyek a kései időszakra keltezhetőek az egyik sír edénye és két vas- fibulája alapján (IV. t. 1-3.). A sírok egymás mellett, délészakra tájolva feküdtek. Az egyik sír szabályos volt, a másikba rendellenesen, a hasára fordítva, kissé zsugorítva temették el az elhunytat. Mivel a sírok a feltárás közepén voltak, feltehetően nem egy nagyobb temető szélét találtuk meg, hanem magányos sírokról beszélhetünk. Néhány objektum a középkorra keltezhető. Kaposvár - Kapos-úti-dűlő (67/12. lelőhely) (Németh Péter Gergely) 2009 októberében az út építésekor Árpád-kori települési objektumok kerültek elő. Az erősen lepusztult felületen ezek elszórtan, egymástól nagy távolságra jelentkeztek. Jellegzetesek a nagyméretű, külsőke- mencés objektumok: A három hamusgödörhöz 1, 2 illetve 4 kemence csatlakozott. A kemencék felmenő fala nem maradt meg, sütőterüket több esetben összetört edénytöredékekkel alapozták. A leletanyag nagy része fazéktöredék, az egyik kemencés objektumból vastárgyat gyűjtöttünk. Ezenkívül sekély gödöraljakat figyeltünk meg, ezekből kevés kerámiatöredék és állatcsont került elő.8 8 Munkatársaink voltak Bállá Krisztán, Cserép Tamás, Gál Zoltán, Molnár István, Nyári Zsolt Kaposvár-Kaposfüred - Felső-erdő-dűlő (Molnár István) 2010. júliusában a Juta-Kaposfüred közötti úttól délre, az épülő elkerülő út mellett kiásott árok oldalában régészeti objektumokat találtunk. Az útépítés során ezen a területen viszonylag sekély mélységben szedték le a felső humuszréteget, amire töltést építettek, így a régészeti objektumok nem kerültek felszínre. Az út mentén kiásott vízelvezető-árkok mélyebbek voltak, így fedeztük itt fel az objektumokat. Összesen négy, kora Árpád-kori gödröt találtunk, amelyeket az árok rombolt. Ezeket kibontottuk és dokumentáltuk. A két utóbbi lelőhely egy kis vízfolyás két partján helyezkedik el, feltehetően összetartoznak. Siófoki körforgalom, az M7-es autópálya és a 65-ös út új csomópontja (Molnár István) Az M7 autópálya és a 65. számú főközlekedési út északi, körforgalmi csomópontjának építésekor a földmunkák idején régészeti megfigyelést végeztünk. Ennek során, a nyugati körforgalom-rész területén régészeti objektumokat találtunk. 2009. június 8-án megkezdtük a feltárást, amely a kivitelező kérésének megfelelően több szakaszban történt. Mivel az egész domb régé- szetileg fedett volt, ezért minden olyan területet, ahol földmunka folyt - összesen több mint 3000 m2-t - fel kellett tárnunk.9 A feltárás után a területeket szakaszosan adtuk át a kivitelezőnek. Siófoktól délre egy - azóta az útépítés során elhordott - dombon helyezkedett el a feltárandó terület, az M7-es út északi oldalán. Az úttól délre a 80-as években Költő László vezetésével későbronzkori és koravaskori teleprészletek mellett egy avar temetőrészlet került feltárásra, az úttól északra pedig kelta telepnyomok. Feltehetőleg egy összefüggő lelőhelyről beszélhetünk, melynek a mai 65-ös út helyén lehetett a keleti széle, mivel ettől keletre sem a 80-as években sem 2009-ben nem kerültek elő leletek, azonban ezt a korábbi terep- rendezések is magyarázhatják. A területen késő bronzkori, kora vaskori és avar kori település objektumait tártuk fel. Összesen 103 objektum került felszínre. Az objektumok nagy többsége az őskorra keltezhető. A késő bronzkori Urnamezős-kultúra és a kora vaskori Hallstatt-kultúra településének számos gödrét, árkát, cölöplyukát bontottuk ki. A cölöplyukak egy része sorokat alkot, ezek egy épület szerkezetéhez tartozhatnak, a tartóoszlopok helyét jelölik. A gödrök viszonylag gazdag leletanyagot - nagyobb mennyiségű kerámiatöredéket, kevesebb állatcsontot - tartalmaztak. A lelőhely jelentőségét emeli, hogy a Hallstatt-kultúra településeit Somogybán viszonylag kevés helyen sikerült eddig feltárni. Két árok, valamint három kemence és ezek közös előtérgödre avar kori volt. A szabálytalan alakú, nagyméretű előtérgödörhöz csatlakozó kemencéknek (IV. t. 5.) hőtartó rétege nem volt, de az egyik tűzterében nagyobb köveket találtunk. Feltehetően a korábban feltárt temetőhöz (Siófok-M7/65-ös lelőhely) tartozó település objektumait találtuk meg. 9 A feltáráson részt vett: Molnár István, Sipos Carmen (régészek), Nyári Zsolt, Bállá Krisztián, Gál Zoltán, Cserép Tamás (technikusok)
