A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Bondár Mária: Újabb káső rézkori kocsimodell a Kárpát-medencéből
100 BONDÁR MÁRIA kocsimodell apropóján - nemrégiben írtam nagyobb áttekintést.21 Ezt követően Kovács Tibor publikált egy újabb késő rézkori (bolerázi) kocsimodellt,22 majd Kövecses Varga Etelka adott közre három makett töredéket és egy kerékmaradványt Esztergom-Szentkirály lelőhelyről, klasszikus badeni időszakból.23 A fent részletesen leírt kaposvári kocsimodell a bolerázi időszakhoz köthető, jellegzetesen ahhoz a típushoz tartozik, amelyen kerekeket még nem ábrázoltak, de a kocsi húzására használt igavonó állat szimbolikusan megjelent az előlapon. Sajnos, ennek csak a helye van meg, a letörött állatfej nem került elő. Az ismert kocsimodellek alapján már korábban is megállapíthattuk, hogy a késő rézkoriak a Kárpátmedence középső részén fordulnak elő koncentráltan.24 Pest, Komárom-Esztergom és Somogy megyéből több darab is ismert, egyetlen példányt sem közöltek viszont még az Alföldről vagy Észak-Magyarországról. Az agyag kocsik többsége egyelőre a bolerázi időszakra keltezhető.25 Az immáron 18 ismert kocsiszoborból 11 makett a bolerázi csoport (Balatonberény,26 Balatonlelle/korábban Boglárlelle,27 Kaposvár (1. kép), Moha,28 Mödling,29 Pilismarót,30 Plessing,31 Radosina,32 Chorvátsky Grob,33 és Pezinok34), 6 pedig (Budakalász 2 db,35 Szigetszentmárton,36 Esztergom 3 db37) a klasz- szikus badeni, 1 a Cotofeni kultúra lelete. A késő rézkori agyag makettek nyitott tetejűek, szögletes kocsiszekrényük van, általában rombusz oldalakkal, ahol a felső él hosszabb, mint az alsó. Eltérő díszítésük, peremkiképzésük arra utal, hogy a valós kocsik nem voltak egyformák, különböző technikával és anyagból készültek. Korábban az agyagmodellek és a logika segített abban, hogy következtessünk az igazi szekerek anyagára, készítési technikájára. Ma már az időközben előkerült faleletek alapján könnyű megállapítani, hogy a való életben használt kocsik alkatrészeinek (kocsiszekrény, tengely, kerekek) legfőbb anyaga valamilyen fa volt. Nyilvánvaló, hogy a tengelyt és a tengellyel ekkor még együtt forgó kerekeket deszkából készítették, de a kocsikast többféle módon is megformálhatták: fából (hosszabb-rövidebb deszkadarabokból), lécekre erősített vesszőfonatból, vagy e kettő kombinációjából. Az sem elképzelhetetlen, hogy a kas oldala kisebb agyag21 BondAr 2004. (a kutatástörténet és a legfontosabb irodalom áttekintésével) 22 Moha lelőhelyről került elő egy gazdagon dísztett darab. Magán- gyűjteményben van. Kovács 2006, Abb. 1. 23 Kövecses Varga 2010. (A kötet egyelőre csak egy példányban látott napvilágot, a cikk elektronikus változatát ezúton is köszönöm a kötet szerkesztőjének Tari Editnek.) 24 BondAr 2004,15. kép 25 BondAr 2004, 15. o. 26 BondAr 2004, 5. kép 1, 6. kép 27 Ecsedy 1982, 8. kép 28 Kovács 2006, Abb. 1. 29 Ruttkay 1995, Abb. 7. 3. 30 BondAr 1990, Abb. 7. 3. 31 Ruttkay 2000, Taf. 5. 63. 32 Pavüková-BArta 1977, Abb. 7. 33 Farkas 2010, Fig. 4. 34 Farkas 2010, Figs 2-3. 35 Soproni 1954, 6. t. 5. (158. sir), 6.1.1. és 7.1.1-2 (177. sír) 36 Kalicz 1976, Fig. 3. 37 Kövecses Varga 2010,14-15. kép téglákból készült, és azt fával, vesszőfonattal egybeszerkesztve alakították ki a kocsiszekrényt. A bolerázi időszak legtöbb kocsimodelljénél a kocsi- szekrény alja egyenes, kerékre vagy tengelyre utaló jelzést nem találunk rajtuk (Boglárlelle, Mödling, Pilismarót, Plessing, Radosina). Mindössze két makettnél jelölték a tengelyeket tartó szerkezeti elemet is (Balatonberény, Moha). Valószínű, hogy az egyik pezinoki töredék és a kaposvári darab is ebbe a típusba tartozik, a makett töredéken található bütyökindítás alapján. A klasszikus badeni időszak kocsiábrázolásainál már egyértelműen megjelenik a tengely és a kerék jelzése különböző módon. A budakalászi 177. sír modelljénél38 a füles kocsiszekrény alsó része összeillesztett deszkalapokból áll, amely a bekarcolt vonalak alapján egyértelmű. A kerekeket tartó tengelyt is bekarcolt vonalakkal jelölték. Hasonlóak az esztergomi darabok is,39 de itt a tengelyt egy kis borda imitálja.40 A budakalászi 158. sír ugyancsak füles kocsiedénye kis bütyöklábakon áll,41 valószínűleg ezek voltak a tengelyre utaló jelzések. Az esztergomi makettek egyike is ebbe a típusba sorolható.42 A szigetszentmártoni kocsimodellnél két, külön rátett, kerékben végződő henger jelenti a tengelyeket.43 A kerék és tengely illesztéséről, valós megformálásról biztos adatokat szolgáltat a Ljubljana mellett talált valós kocsialkatrész.44 A bolerázi modelleken a kocsiszekrény díszítése nem egységes. Többségükön többsoros, bekarcolt zeg- zugmintát találunk (Boglárlelle,45 Mödling,46 Pleissing,47 Balatonberény,48 Pezinok49). A Mohán előkerült példányon50 kisebb négyzet, háromszög illetve rombusz alakú mezőkbe rendezett, bekarcolt vonalkák adják a gazdag díszítést. Hasonlóan díszített egy pezinoki töredék is.51 A kaposvári makettet három párhuzamos sorban bekarcolt rövid vonalkák díszítik (1. kép), csakúgy, mint a Chorvátsky Grobon talált töredéken.52 A Radosinán előkerült protomén csak a peremen fut körbe három pontsorból álló díszítés.53 Dfszítetlen a Pilismarót-basaharci példány.54 A klasszikus badeni időszak modelljei is különböző díszítésűek, egyedül a budakalászi 158. sír bütyöklábakon álló makettje díszítetlen.55 Bekarcolt far- kasfogminta található a budakalászi temető 177. sírjának kocsimodelljén56 és a szigetszentmártoni példány peremén.57 Ez utóbbinál a rövidebb és hosszabb olda38 BondAr 2004, 1. kép 1c 39 Kövecses Varga 2010, 14. kép 1-2. 40 Kövecses Varga 2010, klny. 4. o. 41 BondAr 2004, 1. kép 2. 42 Kövecses Varga 2010,15. kép 43 BondAr 2004, 1. kép 3b 44 VeluSCek 2006, Fig. 3- Fig. 5. 45 BondAr 2004, 3. kép 46 BondAr 2004, 4. kép 1. 47 BondAr 2004, 4. kép 2. 48 BondAr 2004, 6. kép 49 Farkas 2010, Fig. 3. 50 KovAcs 2006, Abb. 1. 51 Farkas 2010, Fig. 2. 52 Farkas 2010, Fig. 4. 53 BondAr 2004, 2. kép 1a-b. 54 BondAr 2004, 2. kép 3a-c. 55 BondAr 2004, 1. kép 2. 56 BondAr 2004,1. kép 1 c. 57 BondAr 2004,1. kép 3a.
