A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Bondár Mária: Újabb káső rézkori kocsimodell a Kárpát-medencéből
ÚJABB KÉSŐ RÉZKORI KOCSIMODELL A KÁRPÁT-MEDENCÉBŐL 101 lak találkozásánál lévő éleknél farkasfog és bekarcolt „létraminta” található.68 Ugyanilyen mintát láthatunk az egyik esztergomi darabon is,58 59 míg a két másik esztergomi töredéken bekarcolt farkasfog minta van.60 A kocsiszekrények peremének kiképzése is eltérő a bolerázi modelleken. A radosinai darab előlapján félköríves végződés van, talán hasonló lehetett a pilismaróti is.61 A boglárlellei, mödlingi, pleissingi és mohai darabok, a kaposvárihoz hasonlóan felcsúcsosodó peremben végződnek, míg a balatonberényi kocsiszekrény egyenes peremű. A badeni modellek kocsiszekrényeinek oldala ívelt, ezáltal felcsúcsosodó sarkúak. Négy bolerázi kocsin a kocsit húzó, igavonó állatok (Radosina,62 Boglárlelle,63 Moha,64 Kaposvár) plasztikus ábrázolásként jelennek meg. Ezeken a kocsikon az előlap teljesen eltér a többi oldaltól, a későbbi harciszekerek mellvédszerű előlapjára emlékeztet. Sajnos, a mödlingi, pleissingi, balatonberényi, pilismaróti, pezinoki és a Chorvátsky Grobon talált makettek töredékei nem elegendőek annak eldöntéséhez, vajon ezek is protoméként értelmezhetőek-e. A klasszikus badeni időszak modelljeinek közös jellemzője a négyszögletes kocsiszekrény rövidebb oldalán lévő, a perem fölé emelkedő nagyívű fül, amely véleményem szerint a kocsik elé fogott igavonó állatok fogatolásának módjára is utalhat, nemcsak füles edényként értelmezhető, ahogyan ezt eddig tettük.65 A Kárpát-medencében előkerült késő rézkori agyag- modellek kultikus tartalmát nem vitatjuk.66 Ha megvizsgáljuk még azt is, hogy e kocsimodellek és az egyéb különleges kultikus tárgyak (pl. idolok, kebles edények) 58 BondAr 2004, 2. kép 3b. 59 Kövecses Varga 2010,12. kép 60 Kövecses Varga 2010, 9-10. és 15. kép 61 BondAr 2004, 2. kép 3c 62 BondAr 2004, 2. kép 1a-b 63 BondAr 2004, 3. kép 64 Kovács 2006, Abb. 1. 65 Littauer-Crouwel 1996, Fig. 2.: Közép-Anatóliából, Kültepéröl ismert egy a II. évezred elejéről származó kocsiábrázolás, amelynek alapján ezt az ötletet felvetem. A domborművön négyszögletes, kétkerekű (küllös) kocsin áll a kocsihajtó. A kocsiszekrény aljából induló kocsirúdhoz két lovat fogtak be, a lovak szájához rögzített kötőfék a kocsihajtó kezébe kunkorodik vissza. Ezt a fogatolási módot láthatjuk esetleg leegyszerűsítve a füles kocsiedényeken. 66 A bronzkorban már a gyerekjáték funkció is elfogadható lehetőség a kis agyagmodelleknél (BondAr 1990, Olexa 1983). elterjedése hogyan viszonyul egymáshoz, azt tapasztaljuk, hogy bizonyos területeken - nagyjából hasonló mértékben kutatott térségekben - koncentráltabban jelentkeznek ezek a ritka leletek, mint máshol. Ez a tény azt jelezheti, hogy ezek a régiók fontosabb szerepet kaptak a badeni kultúra életében, azaz a települések között valamiféle hierarchia, státuszbeli különbség volt. Lehetséges, hogy a kultikus leletek koncentráltabb előfordulása hatalmi vagy kultikus központra, gazdasági centrumra utal, ahol - a közel-keleti településekhez hasonlóan - nagyobb létszámú közösségek éltek, itt zajlott a kereskedelem, és a közösségi összetartozás rendszeres szertartásai, ünnepei is.67 67 Egyelőre nem tudjuk bizonyítani, hogy a Közel-Kelet fejlett városállamaihoz hasonló települések lettek volna már a badeni kultúra idején térségünkben is, a különleges leletek (ritka, kultikus tartalmú vagy presztízstárgyak és jelenségek) előfordulásában megfigyelhető koncentrálódás azonban valószínűleg nem a véletlen müve.68 Természetesen ez a felvetés további elmélyült kutatást igényel. A településhálózat és temetkezések elemzése, a környezet által meghatározott gazdasági keretek, kereskedelmi kapcsolatok pontos feltérképezése, a földművelés és állattartás arányának meghatározása, demográfiai következtetések levonása, további presztízs elemek kimutatása közelebb vihet bennünket a késő rézkori közösségek egymáshoz viszonyított státuszának pontosabb körvonalazásához, egy-egy, a kutatás szempontjából szerencsés kontextusú leletegyüttes pedig a hitvilág, a kognitív szféra újabb mozaikjának helyreillesztéséhez is hozzásegíthet. A jövőben talán a nagyfelületű ásatások feldolgozása választ adhat arra a kérdésre, hogy megvoltak-e a Kárpát-medencében azok a társadalmigazdasági igények, amelyek minden új befogadására alkalmassá tették az itteni közösségeket vagy épp ellenkezőleg, az itteni közösségek különleges innovációi jutottak el távolabbi vidékekre, ahol a gazdasági fejlettség már készen állt ezen felfedezések integrálására. 67 BondAr 2007. 68 BondAr 2008, 180. Irodalom Achse, Rad und Wagen 1986: Fünftausende Jahre Kultur- und Technikgeschichte. (Hrsg. Treue, W.) Göttingen 1986. Anthony, D. W. 1990: The Baby and the Bathwater. American Anthropologist. New Series 92/4: 895-914. Anthony, D. W. 1995: Horse, wagon and chariot: Indo-European languguages and archeology. Antiquity 69: 554-565. Anthony, D. W. 2007: Horse. The Wheel and Language. How Bronze- Age riders from the Eurasian Steppes shaped the Modern World. Princeton and Oxford. Anthony, D. W. & Vinogradov, N. B. 1995: Birth of the Chariot. Excavations east of the Ural Mountains reveasl traces of the first two-wheeled high-performance vehicles. Archaeology 48/2: 36-41. Bakels, C. C. 2009: The Western European Loess Belt. Agrarian History, 5300 BC-AD 1000. Heidelberg. Barker, J. A., Kruk, J., Lanting, A. E. & Milisauskas, S. 1999: The earliest evidence of wheeled vehicles in Europe and the Near East. Antiquity 73: 778-790. Between the Aegean and Baltic Seas 2007: Prehistory across borders. Proceedings of the International Conference. Bronze and Early Iron Age Interconnections and Contemporary Developments between the Aegean and the Regions of the Balkan Peninsula, Central and Northern Europe. University of Zagreb, 11-14 April 2005. (Eds Galanaki, L, Tomas, H., Galanakis, Y. & Laffineur, R.) Liége. (Aegeum 27)
