Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)
5. Az egyes fajok ismertetése
NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á.: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA) 33 5. Az egyes fajok ismertetése Ebben a fejezetben a Magyarországon eddig gyűjtött 210 fajt mutatjuk be. A családokról rövid jellemzést adunk, a nemzetségek nagyobb részénél ettől eltekintünk. Botosaneanu és MALICKY (1978) rendszerét követjük, ettől csak néhány esetben térünk el (pl. Ptilocolepidae család, Colpotaulius és Ylodes nemzetségek). A faj érvényes neve mellett első leírásának helyét, és - ha ez megváltozott időközben - eredeti nemzetség-nevét is közöljük. A nemzetségen belül nem a feltételezett rokonság vagy hasonlóság alapján kerülnek egymás után a fajok, hanem alfabetikus sorrendet alkalmazunk. Az ismertebb szinonimákat megadjuk, a teljesség igénye nélkül, hiszen egyes fajok esetén tucatnyi, alig ismert szinonimát lehetett felkutatni a régebbi szakirodalomból. Ezek szerzőit és leírásuk helyét csak egy-két esetben ismertetjük. Ezekről további részleteket találhat az érdeklődő a Trichoptera World Checklist-ben (TWC), amelynek az Interneten folyamatosan frissítenek (www.clemson.edu), tehát gyakorlatilag „naprakész”. Hosszú ideig mérlegeltük, hogy vajon foglalkozzunk-e a köztes rendszertani kategóriákkal (alrendek, családsorozatok, alcsaládok, alnemzetségek, fajcsoportok stb.). Végül is arra az álláspontra jutottunk, hogy mivel jelen munkánk nem taxonómiai, hanem elsősorban faunisztikai jellegű; így további taxonok felvétele sokkal inkább az áttekinthetőség rovására menne, mintsem az ismeretek rendezésére szolgálna. Taxonómiai munkák sora - figyelembe véve teljes régiók vagy az egész Föld tegzeseit illetve az egyes rendszertani egységeket - ezt megtette, s a jelenben is folyamatosan megteszi ezt például a Trichoptera World Checklist. Ugyanitt megtalálhatók az ismert (és kevéssé ismert) szinonimák, az ezekre vonatkozó források, valamint elterjedésük nagy vonalakban (legalábbis „locus typicus”-uk országa és az állatföldrajzi régiók megadása). A család-, az esetlegesen felsorolt alcsalád- és nemzetség-nevek csak a szöveg áttekinthetőségét segítik elő, ezekről az első leírás adatait és a szerzők nevét nem közöljük. A fajok részletes ismertetésénél az egyes fontosabb külső és ivarszervi alaktani tulajdonságokat röviden megadjuk, s utalunk az ivarszervi rajzok ábraszámára, lehetőség szerint a leírás közelében helyezzük el magukat az ábrákat. Az ivarszervek leírásánál használt terminológiában Nielsen (1957, 1980) rendkívül precíz anatómiai munkát vettük figyelembe. Rámutatunk a hasonló fajok közötti jelentősebb különbségekre. A közzétett ivarszervi rajzok kivétel nélkül mind eredetiek, Nógrádi Sára készítette azokat többségükben hazai gyűjtésű példányokról. Mindössze néhány olyan faj esetében tettünk kivételt és nem hazai fajt rajzoltunk, amelyeknek újabb, hiteles, hozzáférhető hazai példánya nem állt rendelkezésünkre (ekkor többnyire ausztriai vagy egyéb, környező országokból származó példányokról készült a rajz), ezen kívül egy-két faj esetében nem tudunk illusztrációt adni, ez esetben viszont hivatkozunk mások illusztrációinak helyére (elsősorban Malicky 1983a, Kumanski 1985, 1988). Általános elterjedésüket nagy vonalakban megadjuk, ennél részletesebben az eddig ismert hazai elterjedést, térképek segítségével is. A fajokról adott hazai elterjedési térképet keretbe foglalt sorszáma jelöli (pl. |58|), maguk a térképek egy blokkban, a kötet végén találhatók. Ha a szóban forgó fajt csak az utóbbi évtizedekben találták meg hazánkban, akkor az első közlések helyét ismertetjük. Viszont általában nem hivatkozunk a Fauna Regni Hungáriáé (Mocsáry 1900) és a Fauna Hungáriáé (Steinmann 1970)
