Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA)

65

Hydroptila cornuta Mosely, 1922 Tr. ént. Soc. London, 70, p. 178-179, Pl. 2, Figs. 1-3.

2,5-3 mm. A sparsa-csoport nemrég megtalált, de általunk még nem vizsgált tagjaként csak azokra a különbségekre hivatkozhatunk, amelyeket például Malicky (1983) mutat „Atlaszában” (p. 46). Nyugat-palearktikus faj (Észak- és Közép-Európa, Olaszország, Bulgária, Kis-Azsia).

Nálunk egyetlen előfordulásáról Zsuga és Kiss (2001) számolt be a Tiszából (Szolnok). Ezt a példányt nem láttuk, s Malicky hozzánk írott levelében is kétségének ad hangot, mivel csak észak-európai példányokat látott, a többi H. cornuta Mos.-nek határozott európai példány, például Spanyolországból, mind téves határozású volt.

Hydroptila dampfi Ulmer, 1929

Zool. Anz. 80, p. 264-266, Figs. 10-12.

2,5 mm. A hím X. hátlemeze kisebb. Szegélyein kitinizált, máskülönben hártyás. Külső ivarlebenye kifelé forduló, szablya-alakú. A phallus elvékonyodó végű, a titilator rövid (37. ábra: a-c). A nőstény VIII. potrohszelvényénekkitinizáltsága jellemző, oldalnézetben ez alul hátranyúlik, alulnézetben ugyanez a rész két lekerekített nyúlványban végződik Korábban ismeretlen nőstényét először Nógrádi (1986) ábrázolta. Némi gyakorlattal könnyen megkülönböztethető más hydroptilidáktól. (37. ábra: d-f). Tőlünk keletre általánosan elterjedt.

37. ábra. A Hydroptila dampfi Ulmer, 1929 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c); a nőstény potrohvégének részlete ugynezen nézetekből (d, e, f).

Fig. 37. Male terminal of Hydroptila dampfi Ulmer, 1929 lateral (a), dorsal (b) and ventral (c) view; same

views of females (d, e, f).