Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

64

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002)

Hydroptila angustata Mosely, 1939

Ann. Mag. nat. Hist., (11) 3, p. 43, 46-48, Figs. 5-8.

2-3 mm. A hím X. hátlemeze tompa csúcsú, közepe tompa V-alakban kivágott. A külső iverlebeny vége kissé kiszélesedik, felhajlik, hasonlóan, mint pl. a H. simulans Mos. vagy H. lotensis Mos. esetében, azonban mindkettőtől némileg eltér formája, megvastagodásai és sertéi (36. ábra: a-c). A nőstény potrohán alulnézetben gomba-alakú képlet látható, ennek formája és mérete, „nyelének” hossza és alakulása különbözteti meg a sparsa- csoport többi tagjától (36. ábra: d-f). Mint a sparsa-csoport tagját, gyakran tévesztik össze rokon fajokkal. Európai elterjedése még nem kielégítően ismert, előfordul Iránban, Szíriában és Egyiptomban is.

Magyarországon a Dunántúlon általánosan elterjedt, a Nagy-Alfoldön viszont csak a Duna-völgyi-főcsatornánál, a Fekete-Körös mellett és Kecsekmétnél fogták, egy jósvafői adata is van. (Elterjedési térkép (29j). Júniustól szeptemberig repül.

36. ábra. A Hydroptila angustata Mosely, 1939 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c); a nőstény potrohvégének részlete ugynezen nézetekből (d, e, 1).

Fig. 36. Male terminal of Hydroptila angustata Mosely, 1939 lateral (a), dorsal (b) and ventral (c)view;

same views of females (d, e, f).