Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á.: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA)

63

vagy szívalakú sötét foltocska minden más Hydroptilidától biztosan elkülöníti (35. ábra: d-f). Európa keleti és északi részén elterjedt, ahol kisebb-nagyobb, kevéssé szennyezett folyók lakója. Nyugat- és Dél-Európában nem gyűjtötték, s ugyancsak nem ismerték korábban a Duna-vidékről sem (Botosaneanu, Malicky 1978).

A korábbi szakirodalomban nem említették hazai előfordulását. Az Északkelet- Alföldön többfelé fogtuk a kilencvenes években, helyenként gyakorinak bizonyult (Nógrádi 1994, Nógrádi, Uherkovich 1999b, Uherkovich, Nógrádi 1998). A kilencvenes évek vége felé megjelent a Szigetköz folytonosan változó tegzesegyütteseiben is, ott azóta - ha nem is gyakori - rendszeresen előfordul (Nógrádi 1998, Uherkovich, Nógrádi 2001). (Elterjedési térkép §8]). Május közepétől szeptember végéig rajzik.

35. ábra. Az Oxyethira tristclla Klapálek, 1895 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c); a nőstény potrohvégének részlete ugynezen nézetekből (d, e, 1).

Fig. 35. Male terminal of Oxyethira tristella Klapálek, 1895 lateral (a), dorsal (b) and ventral (c) view;

same views of females (d, e, 1).

Hydroptila nemzetség

Európából Botosaneanu és Malicky (1978) 39 fajt sorol fel, azonban a nemzetség fajai világszerte elterjedtek, például Dél-Amerikából 61 (Flint et al. 1999), az Afrotropikus Régióból 26 fajt ismertetnek (Trichoptera World Checklist, 2001). Azonban a nemzetség európai fajainak elterjedését is hiányosan ismerik, mivel megbízható meghatározásuk csak a gyakorlottabb szakembereknek nem okoz gondot. (Ez egyébként a család többi nemzetségére és fajára is érvényes.)