Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)
Sár József és Horvatovich Sándor: Lemezescsápú bogarak (Coleoptera: Lamellicorina) a Villányi-hegységből. - Lamellicorina (Coleoptera) from the Villány Hills, South Hungary.
220 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 10. (2000) (partifecske) és emlősök (róka) fészkében egyaránt előfordul (IV-V.), de elég ritka (ENDRŐDI 1956). A Villányi-hegységben feketególyafészek rostálása során került elő. Bolbelasmus unicornis Schrank. - Dél- és közép-európai faj, amely nálunk szarvasgombán él, de lótrágya alatt is megfigyelték. A Kárpát-medencében mind az alföldön, mind a hegyvidéken (a magas régiók kivételével) egyaránt honos, de mindenütt ritka. Imágó alakban telel át (ENDRŐDI 1956). Lethrus apterus Laxm. - Szórványosan található az alacsonyabb hegyvidék és a dombvidék löszös lejtőm. Az erdős puszták övének jellemző, veszélyeztetett, pusztulóban lévő faja (ÁDÁM, HEGYESSY 1998). A Villányi-hegységben a Szársomlyó déli oldalán gyűjtöttük, ahol még megtalálhatók a faj fennmaradásához szükséges környezeti viszonyok. Gymnopleorus geoffroyi Füessly. - Előfordul az erdős puszták övében, az alacsonyabb hegyvidéki és dombsági tájak meleg, száraz lejtőin. Elsősorban a kötött talajokat kedveli, főleg juh, őz és szarvas trágyájában gyűjthető (ÁDÁM, HEGYESSY 1998). Scarabaeus affinis Brullé. - Északkelet-mediterrán faj, faunaterületünk középső és déli homokos területein él, néha nagy számban található (ENDRŐDI 1956). A faj igen érzékeny a hőmérséklet változásaira, így areája követi a melegebb periódusokat. A Villányi-hegységben az 1950-es években kimutatták, az újabb gyűjtések során azonban nem került elő. Anisoplia flavipennis Brullé. - Balkáni faj, főleg az Alföldön található, de ritka (ENDRŐDI 1956). Kevés hazai lelőhellyel: Budapest, Szeged, Zalatapolca, Sátoraljaújhely (ENDRŐDI 1957). Oxythyrea cinctella Schaum. - Pontomediterrán faj, a Kárpát-medencében csak Orsova környékén gyűjtötték. A Villányi-hegységben, a Szársomlyón 1954-ben gyűjtött példányok voltak a faj hazai előfordulásának bizonyító példányai. Lehet, hogy a Drávasíkon is előfordul, de mivel nagyon hasonlít az Oxythyrea funesta-hoz, elképzelhető, hogy a gyűjtők nem fogják meg (Merkl Ottó szóbeli közlése). Potosia aeruginosa Drury. - Közép- és dél-európai faj nálunk elterjedt, de sehol sem gyakori. Lárvája korhadó fák odvaiban fejlődik, imágóját rendszerint nedvedző fatörzseken találjuk (ENDRŐDI 1956). A kíméletlen erdőgazdálkodás (tarvágás) e faj fennmaradását, elterjedését erősen korlátozza. A Lamellicornia fauna kiértékelése A lemezescsápú bogarakat a Kárpát-medencében 60 nemhez tartozó 250 faj képviseli. Magyarországról eddig 180 faj került kimutatásra. így a Villányi-hegységből előkerült 66 faj szám alacsonynak tekinthető, azonban a környezeti viszonyoknak megfelelően összetétele változatos képet mutat. A vizsgált területhez legközelebb álló, már kikutatott tájegységek Lamellicorniáinak fajszáma a következő: Dráva mente: 79 faj, Dráva-sík: Kétújfalu: 46 faj. A családok megoszlása hasonló: Dráva mente: Lucanidae 4 faj, Trogidae: 6 faj, Scarabaeidae: 43 faj, Melolonthidae: 26 faj. Dráva-sík: Kétújfalu: Lucanidae 3 faj, Trogidae: 3 faj, Scarabaeidae: 23 faj, Melolonthidae: 17 faj A Villányi-hegységből előkerült Lamellicorniákat a következőképpen csoportosíthatjuk: Síksági fajok: Anisoplia segetum, Anisoplia austriaca, Amphymallon solstitialis, Lethrus apterus.
