Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Dénes Andrea: A Villányi-hegység flóra- és vegetációkutatásának története, eredményeinek összefoglalása, különös tekintettel s védett és ritka fajok előfordulására. - History of research on flora and vegetation int he Villány Hills, summary of the result, with special regard to the occurrences of rare protected species.

DÉNES A.: A VILLÁNYI-HEGYSÉG FLÓRÁJA ÉS VEGETÁCIÓJA 61 Amorpha fruticosa L. - A Villány-Pogányi-vízfolyás mentén több helyen. Astragalus vesicarius subsp. albidus (W. et К.) Br.-Bl. - Máriagyüd: A Köves-máj déli lejtőjén, és a siklósi Akasztófa-dombon él (KUN 1994, DÉNES 1996). Baranya megyében csak itt fordul elő. Oxytropis pilosa (L.) DC. - Villányból közli Priszter (in HORVÁT 1956). Azóta előfordulása nincs megerősítve. Onobrychis viciifolia Scop. - Siklós: Akasztófa domb, Csukma-hegy (1997). Lathyrus aphaca L. - Szársomlyó déli oldal (1996). Vhg-re új. Pisum elatius Stev. - A Szársomlyó gerincközeli karsztbokorerdejében és sziklagyepjében él. NAGY István (1963) találta először. Később a Villány közeli Somsichhegyről is közlik (NAGY, VÖRÖSS 1967). Daphne mezereum L. - Bisse (PRISZTER-BORHIDI 1967) Tenkes-erdő (Kevey 1998). Dictamnus albus L. - A hegységben gyakori, néhol tömeges faj. Ailanthus altissima (Mill.) Swingle - A Szársomlyóról közismert előfordulása. Előfordul azonban a hegység minden tagján, ahol szintén erősen terjed. Nagyobb állományok élnek a Tenkes tömb hegylábi részein, ahol több mint 1 ha-os állományok is előfordulnak. A déli lejtő gyepjeiben is sokfelé megjelent (Tenkes, Köves-máj, Csukma gerinc). P oly gala comosa Schk. - A hegység gyepjeiben mindenhol előfordul, korábban csak a Fekete-hegyről (PRISZTER in HORVÁT 1957) közölték. Lonicera caprífolium L. - A hegység egész területén minden természetes erdőtársulásban előfordul. Linum flavum L. - Közölt lelőhelyei: Harsány (1876), Fekete-hegy (PRISZTER in HORVÁT 1957). A Fekete-hegyen ma is él, bár egyre kisebb számban, a hegy nyugati részének akácosodó gyepjében. Ujabban az Akasztófa-dombról vált ismertté (DÉNES 1996) és előkerült Máriagyüdnél a Tenkes tömb déli hegylábi cserjésedő gyepjében is (1996). Linum hirsutum L. - Harsány megjelöléssel SMONKAI (1876) közli. Jelenleg a Tenkesről (KUN in DÉNES 1996) a Fekete-hegyről, és az Akasztófa-dombról ismerjük (DÉNES 1996). Linum tenuifolium L. - A hegység minden tagján, kőtörmelékes gyepekben előfordul. (Korábbi adata: Harsány: SMONKAI 1876; Fekete-hegy: PRISZTER in HORVÁT 1957). Geranium molle L. - Harsány (PRISZTER in HORVÁT 1957); Jelenleg a hegység minden tagján él a sziklagyepekben. Gentiana cruciata L. - Az első közlés Harsány "Dobogó" (SMONKAI 1876). Minden további közlés erre az adatra hivatkozik, így LEHMANN (1975) is ez alapján veszi fel a Szársomlyó fajlistájába. A Dobogó azonban a Fekete-heggyel azonos. Szársomlyói előfordulásáról tehát egyelőre nincs adat. A Fekete-hegyen, a gerinc nyugati részén fordul elő (DÉNES 1996). Nymphoides peltata (S.G. Gmel) Ktze. - Bisse: Horgásztó (DÉNES in KEVEY-HORVÁT 2000). Vincetoxicum pannonicum (Borhidi) Holub - Szársomlyó (BORHIDI, PRISZTER 1966). Előfordul a gerinc szoborpark feletti részén, illetve ott, a déli oldalra is áthúzódik. Néhány példánya megtalálható a kőbánya közvetlen közelében, valamint a déli oldalon a Bíró-völgy felső részén is. Vinca herbacea W. et К. - Harsányból közli KrTAlBEL (1799). A Szársomlyón ma is előfordul a száraz gyepekben és száraz tölgyesekben. Él még a Felső legelőn (DÉNES 1996). Achusa barrelieri (AH.) Vitm. - 1964-ben kerül elő a Szársomlyóról (HORVÁT, PÁPP 1964), jelenleg a Tenkes csúcsa és a Köves máj közötti területen találta SOMLYAY (2000).