Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)
Dénes Andrea: A Villányi-hegység flóra- és vegetációkutatásának története, eredményeinek összefoglalása, különös tekintettel s védett és ritka fajok előfordulására. - History of research on flora and vegetation int he Villány Hills, summary of the result, with special regard to the occurrences of rare protected species.
52 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 10. (2000) Onosma visanii Clem. - KITAIBEL 1799-ben fedezi fel a Szársomlyón. NAGY (1959) már kipusztult fajnak tekinti. Onosma arenarium W. et. К. - KITAIBEL felfedezése a Szársomlyón, ahol ma is jelentős számban él, ám kizárólag a nyugati hegyfélen. Echium italicum L. - Nagyharsány: Szársomlyó a szoborkpark felöli „löszsapkán" kialakult cserjésben. Glechoma hirsuta W. et К. - A hegység száraz tölgyeseiben gyakori faj. Prunella grandiflora (L.) Scholler - SIMONKAI (1876) közli Harsány "Dobogó" lelőhely megjelöléssel. A Szársomlyó fajlistájába hasonlóan a Gentiana cruciata-hoz valószínűleg téves adatátvétellel került be. A Dobogón, vagyis a Fekete-hegyen újabban nem sikerült megtalálni. Veronica pollens Host. - KITAIBEL közli Harsány megjelöléssel, 1799-ben. Előfordulásáról nincs újabb adat. Digitalis ferruginea L. - A Szársomlyón (NENDTVICH in HORVÁT 1942) kívül, ahol jelenleg is él, korábbi adata Beremendröl (KITAIBEL) és „Villánykövesd feletti erdőszélről" is van (NAGY 1959), itt nem ismerjük pontos lelőhelyét. A Villányhoz tartozó Templomhegyre vezető ösvény mellett él még néhány példánya (GERGELY in DÉNES 1996), és a Templom-hegy dolomitbányászat által megkímélt, keskeny, igen meredek gerincén, kb. tucatnyi virágzó tő (SOMLYAY 2000). Orobanche nana Noë - Szársomlyó (PRISZTER 1966). Azóta előkerült a hegy keleti gerincén is (DÉNES 1995). 1990 és 1994 között minden évben 20-25 virágzó példányát sikerült megfigyelni. Az utóbbi években viszont nem sikerült virágzó példányokat találni. Gazdanövénye: Lamium maculatum. Orobanche purpurea Jacq. - Máriagyüd: Felső-legelő, Nagyharsány: Fekete-hegy, Siklós: Csukma-hegy (DÉNES 1996). Orobanche cernua subsp. cumana (Wallr.) Soó - Villány szőlőhegy (NAGY 1963), Kisharsány útszéli kivadult napraforgón (1997). Orobanche reticulata Wallr. Vhg-re új. - Siklós: Csukma-hegy (1997). Orobanche picridis F. Schultz. - Gyakori faj a hegység száraz gyepjeiben. Orobanche caryophyllacea Sin. - Gyakori faj a hegység száraz gyepjeiben. Plantago argentea Chaix. - KITAIBEL közli a Szársomlyóról, majd később KEVEY (in HORVÁT 1977) is megerősíti az előfordulást. A hegy Nagyharsány feletti lejtőjén, magam is megtaláltam (1996). Előfordul még Máriagyüdnél a Tenkesen (DÉNES 1996) és a Csukmahegy gerincén a kereszt közelében (DÉNES, LŐKŐS, PURGER, SOMLYAY ined.). Plantago stepposa Kuprianova - Lelőhelyei: Nagyharsány: Fekete-hegy, Siklós: Csukma-hegy; Máriagyüd: Tenkes. Vhg-re új. Lunaria annua L. - A Fekete-hegyen NAGY (1963) találta meg, ahol ma is él a hegy keleti részén található szikla- és szurdokerdőben. KEVEY Balázs szóbeli közlése szerint, itt elképzelhető a kivadulás, mert a lelőhely közelében egykori pince nyomai is megtalálhatók. Lunaria rediviva L. - Fekete-hegy (NAGY 1959); újabb közlése nem történt. Erysimum odoratum Ehrh. - Gyakori faj a Villányi-hegység száraz gyepjeiben és erdeiben. Asyneuma canescens (W. et К.) G. et Seh. - KITAIBEL Pál 1802-es fajlistájában szerepel, Harsány lelőhellyel, azóta nem került elő. Már Nagy István is kihaltnak tekintette (NAGY 1959). Aster amellus L. - Harsányból HORVÁT (1942), a Somsich-hegyről NAGY, VÖRÖSS (1967) közlik. Az elmúlt években a Fekete-hegyen, a Szársomlyó északi oldali gyepjében, az Akasztófa-dombon és Csukma hegyen is előkerült (DÉNES 1996).
